Nagy hidegben összeszűkülnek az erek, megnő a vérnyomás, kiszárad a bőr, és könnyebb felszedni néhány kilót. Hogyan lehet védekezni a hideg egészségügyi hatásai ellen?

Megnő a szívinfarktus kockázata

Közismert, hogy a dohányzás vagy a magas koleszterinszint növeli a szívinfarktus kockázatát, az viszont kevésbé köztudott, hogy a szívinfarktus télen gyakoribb. Nagy hidegben ugyanis összeszűkülnek az erek, megnő a vérnyomás, és ezáltal a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is. Ezért idősebbeknek a nagy hidegben nem ajánlott a kiadós séta.

Nő a nátha és az influenza kockázata

A csípős száraz idő ugyan nem kedvez a vírusok terjedésének, de mivel a hideg levegő kiszárítja a légutak nyálkahártyáját (és ezáltal rontja az immunválasz hatékonyságát), és tél közepére már a szervezet D-vitaminraktára is kiürült, megnő a felső légúti fertőzések, elsősorban a nátha és az influenza veszélye.

Véd a hideg levegő közvetlen hatása ellen, ha a száj és az orr elé kendőt, sálat kötünk, és azon keresztül lélegezzük be a levegőt.

A megfázást és az influenzát egyaránt vírusok - és nem maga a hideg - okozzák. Tüneteik hasonlóak, de influenza gyakrabban jár hirtelen magasra szökő lázzal, levertséggel, izom- és ízületi fájdalmakkal. Az influenzavírus általában gyorsabban ledönti az embert a lábáról.

A hideg rosszul hat az asztmára és a Raynaud-kórra

Hideg, száraz időben rosszabbodhat az asztmások állapota, és a mínuszok rosszul érintik a Raynaud-kórban szenvedőket is. A betegség jellemzője, hogy a kéz (ritkán a láb) ujjai mindkét oldalon hideg hatására (vagy pszichés, érzelmi megterhelést követően) rohamszerűen, fájdalmasan elfehérednek. Ennek oka az, hogy az ujjakban levő artériák összeszűkülnek, emiatt a vér hirtelen kiáramlik belőlük, és érgörcs keletkezik. A betegségben szenvedőknél fontos az ujjak védelme a hidegtől.

Megnő a kihűlés veszélye

A nagy hideg kihűlést eredményezhet, ami a szervezet abnormálisan alacsony hőmérsékletre való (35 Celsius-fok alá) süllyedését jelenti. A túl alacsony testhőmérséklet károsan befolyásolja az agyműködést, aminek következtében a kihűlt ember nem képes tisztán gondolkodni, sokszor nincs tudatában annak, mi történik vele, és nem képes ellene semmit sem tenni. Kevésbé közismert, hogy az utcán élők mellett leginkább a nem megfelelően táplálkozó és hiányosan felöltözött, rosszul fűtött lakásban élő embereket (különösen az időseket), valamint a hűvös szobában alvó csecsemőket érinti.

A kihűlés legfőbb tünetei a remegés, a kimerültség, az ügyetlen kézmozdulatok, a zavarodott beszéd, a memóriavesztés, az álmosság. Csecsemőknél további jel a piros, hideg bőr és a nagyon alacsony energiaszint.

A kihűlt embert tilos forró zuhany alá állítani, ez sokkszerűen hathat a szervezetre. Helyette ajánlott finoman dörzsölni a mellkast, a nyakat, a fejet és a lágyékot. Belülről melegít a meleg ital, de az alkohol kerülendő. Ha a testhőmérséklet 35 Celsius-fok alá süllyedt, orvosi segítséget kell kérni.

Forrás: AFP

Fagyási sérülések ellen érdemes az arc alsó részét sállal fedni

A hidegben az erek összehúzódnak, csökken a perifériák vérellátottsága, ami a kéz- és lábujjakat, fület, orrot sérülékenyebbé teszi az elfagyással szemben. Ezért érdemes a fület és az arc alsó részét is sállal fedni. A kezet pedig az ötujjas kesztyűnél jobban védi az egyujjas.

A nagy hidegben a nehéz, vastag ruhadarabok helyett inkább több könnyű réteg ruha viselése ajánlott, mivel a rétegek között a levegő szigetelő rétegként működik.

Mivel a szervezet hőleadásának 40-50 százalékát a fejen keresztüli hőleadás teszi ki, ajánlott a sapkaviselés.

Havas, hideg időben a vízálló, maximális tapadást biztosító cipő ajánlott.

A hideg kiszárítja a bőrt

A hideg szárazzá, érdessé teszi a bőrt. A bőr állapota a testápolók mellett a táplálkozással is nagyban befolyásolható. A bőr rugalmasságát segítenek megőrizni az egészséges zsírok és az E-vitamin. Omega-3 zsírsavban bővelkednek a tengeri halak, az E-vitaminnak pedig a mandula, a tökmag vagy a napraforgómag kitűnő forrása.

A hidegben könnyű felszedni néhány kilót

Vannak, akik azért híznak télen, mert kevésbé aktívak, kevesebbet mozognak, másoknál a szezonális depresszió jár fokozott szénhidrátbevitellel.

Tény, hogy a testhőmérséklet csökkenése fokozza az étvágyat. Az evés hőtermeléssel jár: már 30-60 perccel az étkezés után a szervezet 10 százalékkal több hőt termel, mint üres gyomor esetében. Ha valaki el akarja kerülni, hogy a hideggel járó étvágynövekedés plusz kilókat eredményezzen, töltse fel konyháját kalóriaszegény, de tápanyagokban gazdag ételekkel.

Téli depresszióban szenvedőknek a csokoládé helyett érdemes inkább banánt fogyasztaniuk, figyelembe kell azonban venni, hogy a banán a hangulatjavító szerotonin mellett kalóriában is gazdag.

A magasabbak előbb kezdenek fázni

A hideg időre adott reakció a testalkattól is függhet: a magasabb emberek hamarabb kezdenek el fázni, mint az alacsonyabbak, mert nagyobb felületen szenvednek hőveszteséget. A test hidegre adott egyik reakciója a remegés, a vacogás, amely révén hő termelődik az izmokban. Az akaratlagos mozgások, mint a lábrázás, kar lóbálása egy másik módja a hőtermelésnek.

A hideg gyógyít is

A hideg azonban nem csak veszélyt jelent az egészségre, az orvostudomány gyógyításra is használja. Az egész testes fagyasztásos kezelést Japánban fejlesztették ki, az eljárás során a páciensek 1-3 percet töltenek a mínusz 110 Celsius-fokban. Elsősorban fájdalomcsillapításra és krónikus ízületigyulladások esetén alkalmazzák.

Finnországban, Oroszországban sokan hódolnak a téli úszásnak is. Néhány éve finn kutatók a hideg zuhany hatását vizsgálták nőkön. A vizsgálatba bevont önkéntesek három hónapon keresztül tusoltak hideg vízzel: naponta legalább 20 másodpercet kellett az épp csak fagypont feletti vízben tölteniük. A fürdés után a nőket vérvizsgálatnak vetették alá, és megállapították, hogy néhány perccel a jéghideg zuhanyt követően a résztvevők norepinefrin szintje 2-3-szorosára ugrott. A norepinefrinnek többek között szerepe van a fájdalom elnyomásában.