Jönnek az új húsok a Frankenstein projektben

2012.02.24. 11:48

Őszre elkészülhet az első olyan hamburger, amelynek húspogácsáját mesterséges úton, őssejtekből hozzák létre. Jelenleg három centiméter hosszú, egy centiméter széles példánynál tartanak. A fejlesztők szerint a mesterségeshús-gyártás környezetkímélőbb és biztonságosabb lenne, mint a nagyüzemi állattartás.

A harmincas években már Winston Churchill megjósolta: ötven évvel később bekövetkezik az az abszurd helyzet, hogy anélkül fogunk csirkemellet és szárnyat enni, hogy tartanánk baromfit - a kívánt részek majd egy alkalmas médiumon kifejlődnek. Az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) ez évi konferenciájának egyik kiemelt témája a laboratóriumban tenyésztett húsok és húshelyettesítők voltak.

Készül az első mesterséges húspogácsa

Becslések szerint a Föld népessége 2050-re 9 milliárdra nő, ami a világ húskeresletének megduplázódásával járhat, pedig az ENSZ mezőgazdasági világszervezetének (FAO) adatai szerint már most is a szárazföldi területek 30 százalékán állattartás folyik (ez a mezőgazdaság alá vont területek 70 százalékát jelenti). Ráadásul már most az állattenyésztésből származik a globális üvegházhatású gázkibocsátás 18 százaléka, ami több, mint a közlekedésből származó káros gázkibocsátás. A húskereslet növekedése várhatóan az árak növekedésével is együtt jár, ezért világszerte egyre több kutató gondolja úgy, hogy húst helyettesítő termékekre van szükség.

Az egyik ilyen próbálkozás a Maastrichti Egyetem kutatójának, dr. Mark Postnak és kutatócsoportjának kísérlete, amelyben őssejttekből kitenyésztett szövetekből készítenek mesterséges húst. A kutató az Amerikai Tudományfejlesztési Társaság (AAAS) konferenciáján úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint néhány éven belül már nagyüzemben gyártják az őssejtekből készített húspogácsát.

A nem véletlenül Frankenstein munkanéven futó projekt lényege, hogy sertésőssejteket tenyésztenek borjúmagzatoktól levett szérumban (vérsavóban), ahol a sejtek körülbelül 30 osztódáson mennek keresztül, így számuk milliós nagyságrendűre növekszik. A sejtek izomszövetté rendeződnek, majd ahhoz, hogy állaguk, tömörségük, rugalmasságuk emlékeztessen a klasszikus húséra, elektromos impulzusoknak teszik ki őket, valamint a szövetet mechanikus eljárással nyújtják is. Az eljárás nem újdonság: gyógyászati célra idegeket, sőt szöveteket, szerveket is állítottak már elő laboratóriumban.

Forrás: AFP

A kutatócsoport eddigi legnagyobb eredménye egy 3 centiméter hosszú, 1 centiméter széles és 0,5 milliméter vastag izomszövet. Az elképzelések szerint az izomszövetekhez zsírszöveteket adnak, majd az összedarálásuk után megszületik a kutatók reményei szerint ízletes húspogácsa-alapanyag - bár azt még nem lehet tudni, hogy milyen ízesítésű lesz.

A kutatócsoport idén októberre ígéri az első "hússzerű" laboratóriumi burgert. Kifejlesztésének becsült költsége 250 ezer euró. A holland kutatás finanszírozóinak nevét nem hozták nyilvánosságra.

Érvek a laboratóriumi hústenyésztés mellett

Az angliai Oxfordi Egyetem egy tavalyi tanulmánya szerint a laboratóriumi hústenyésztés a jelenlegi nagyüzemi állattenyésztéshez képest 96 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását. Becslések szerint a világon jelenleg 1,5 milliárd szarvasmarhát tartanak, és életük során mindegyikük 70-120 kilogramm, az üvegházhatást felerősítő metángázt termel.

Ha a világ a nagyüzemi állattenyésztés helyett áttérne a laboratóriumi hústenyésztésre, az Oxfordi Egyetem kutatói szerint kár 45 százalékkal kevesebb energiára, a jelenleg használt legelőterület egy százalékára, valamint a vízmennyiség csupán 4 százalékára lenne szükség.

Továbbá elkerülhetők lennének, illetve ritkulhatnának a nagyüzemi állattartással kapcsolatba hozható  különféle fertőzések is (többek között Salmonella- és E.coli-fertőzések, a kergemarhakór, a madár- vagy a sertésinfluenza).



Hús növényi alapanyagokból

Míg a holland Mark Post víziója az, hogy bolygónk csupán egy korlátozott számú "donor állatcsordát" tart el, amelyek a mesterséges húshoz szükséges őssejteket biztosítják, az amerikai Stanford Egyetem kutatócsoportja más irányból közelíti meg a hús iránti kereslet kiszolgálását. Míg a jelenleg piacon lévő szójavirslik, búzahúsok elsődlegesen a vegetáriánusok fehérjeszükségletének fedezésére készülnek, a Patrick Brown molekuláris biológus vezette kutatócsoport a hardcore húsrajongókat kívánja meggyőzni növényi alapanyagokból készült "húsaikkal". "Egy sor olyan ütős termékünk van, amelyeket még a húsrajongók sem tudnak megkülönböztetni az állati eredetű hasonló termékektől" - mondta el az AAAS konferenciáján Brown. A kutató néhány éve döntött úgy, hogy hátralevő életét annak szenteli, hogy az emberiséget eltérítse az állattenyésztéstől, amely szerinte "az eddigi legnagyobb globális környezeti katasztrófa" kiváltója. Úgy véli, hogy az átalakulás első lépcsője, hogy az emberek felismerik, hogy minden kedvelt étel elkészíthető csupán növényi alapanyagokból.

A kutató szerint a világ négy legnépszerűbb gabonája - a kukorica, a búza, a rizs és a szója - már most elegendő fehérjét és megfelelő aminosavakat biztosítana a Föld népességének, miközben csupán a szárazföldi területek 4 százalékán termelik őket, szemben az állattartáshoz szükséges 30 százaléknyi területtel. A kutató szerint a feladat az, hogy a már rendelkezésre álló növényekből tápanyagban és fehérjében gazdag élelmiszereket állítsanak elő.

A hús alternatívája lehet a tej+tejtermék+tojás kombináció

"Jelenleg húshelyettesítő termékről nem beszélhetünk, mivel a húsban található esszenciális aminosavak sokféleségét egyetlen növény sem biztosítja. Külön-külön megtalálhatók ezek az aminosavak a növényekben, de együttesen csak a húsokban" - mondta el az [origo]-nak Klima Anita dietetikus. A húsok aminosav-összetételéhez a növények közül a legközelebb a szójafehérje áll, ám a szervezet számára szükséges valamennyi esszenciális aminosavat ez sem tartalmazza, például metioninból.

A szakember szerint a vegetáriánusok számára jelenleg a hús alternatívája a tej, a tejtermékek és a tojás kombinálása lehet. Önmagában azonban csak a tej, vagy csak a sajt nem elegendő, mert a szervezet így is hiányt szenvedhet egyes aminosavakból illetve tápanyagokból (például vasból).

A szakember a növényi alapanyagú húsokról úgy vélekedik, hogy azokkal a gyártók becsapják a fogyasztókat, mert azt a hitet keltik, mintha a hús tápértékével egyenértékűek lennének, pedig a szervezet nem jut elegendő esszenciális aminosavhoz, vashoz vagy B12 vitaminhoz belőlük. Az esszenciális - vagyis a szervezet által nem termelt, így mindenképpen csak táplálkozással bevihető - aminosavak csak növényi táplálékból nem biztosíthatóak.



KAPCSOLÓDÓ CIKK