Új tudományos eredményekkel próbálják védeni az afgán mészárost

2012.03.21. 8:10

Egy fejre mért ütés olyan agysérülést okozhat, amely gyakran vezet önuralomvesztéshez. Védhető-e ezzel a tizenhat civilt lemészároló amerikai katona?

Hatalmas felháborodást keltett világszerte az a másfél hete történt ámokfutás, amelynek során egy amerikai katona 16 alvó civilt mészárolt le Afganisztánban. Az ügy részleteinek felderítése még tart, de annyi kiszivárgott, hogy az elkövető ügyvédei napjainkban futó tudományos kutatásokra támaszkodva próbálják védencüket menteni. Lehet-e tudományos magyarázat egy tömeggyilkos ámokfutására?

Sok az agysérülés a katonáknál

Viszonylag kevés adat áll rendelkezésre arról, miként változtatja meg a háború a katonák agyműködését. A közelmúltban történt afganisztáni mészárlás elkövetője ügyvédei szerint korábban traumatikus agysérülésen (traumatic brain injury, TBI) esett át, valamint poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) is szenvedett (ez utóbbit hivatalosan nem diagnosztizálták nála korábban), amelyek hozzájárulhattak tettének elkövetéséhez. Kérdés persze, hogy mennyiben magyarázható egy előre kitervelt mészárlás a fenti két betegség meglétével - olvasható a Nature magazin blogjában.

A Pentagon összesítése szerint az elmúlt tíz évben amerikai alakulatoknál több mint 230 ezer esetben diagnosztizáltak traumatikus agysérülést, de a valós számok még ennél is riasztóbbak lehetnek, hiszen a betegség enyhe formáit a változatos tünetek miatt nem mindig ismerik fel. Traumatikus agysérülést egy fejre mért ütés vagy a koponya sérülése okozhat; a betegségen átesett embereknél enyhe vagy erős formában jelentkezhet szédülés, fülzúgás, fejfájás és tájékozódási zavar, de gyakran figyelhető meg agresszív viselkedés és önuralomvesztés is.

A traumatikus agysérülésből egyesek teljesen felépülnek, míg másoknál a tünetek idővel súlyosbodnak, és komoly érzelmi és gondolkodásbeli problémák alakulnak ki. A statisztikák szerint a hivatásos katonáknál és a profi sportolóknál különösen gyakran fordulnak elő viselkedési zavarok és heves dühkitörések, amelyek traumatikus agysérülésre vezethetők vissza.

Egy másik betegségre is hivatkoznak az ügyvédek

Az, hogy kinél milyen tünet jelentkezik, attól függ, hogy az agy mely része sérül. A frontális lebeny sérülésekor főként a végrehajtási funkciók károsodnak; ilyenkor az illető elveszti a "normális viselkedés" képességét, és bizarr, oda nem illő dolgokat mond és tesz nyilvános helyen. Ha ráadásul a gátló mechanizmusok is sérülnek, az illető gyakran agresszívvé is válik.

A tragikus afganisztáni eset fő kérdése jelenleg az - írja a Nature blogja -, hogy az elkövetéshez mennyiben járulhatott hozzá a katona esetleges korábbi agysérülése. Hivatalos állásfoglalás egyelőre nincs, de mivel a mészárlás módszeres és előre kitervelt volt, szinte biztosan nem írható a traumatikus agysérülés számlájára. Valószínűleg ez az oka annak, hogy az amerikai katona ügyvédei egy másik betegségre, a poszttraumás stressz szindrómára is hivatkoznak, mivel az a tünetek sokkal szélesebb spektrumát öleli fel. A szindrómában szenvedők rendszerint destruktívan viselkednek, agressziójukat gyakran másokon vezetik le, ráadásul a legutóbbi kutatások szerint a betegség sokkal gyakrabban alakul ki azoknál, akik korábban traumatikus agysérülést szenvedtek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK