Új módszerekkel tíz altípusra osztották a mellrákot

2012.04.19. 14:51

Egy brit-kanadai kutatócsoport genetikai vizsgálatok alapján megállapította, hogy a mellráknak legalább tíz különböző altípusa van. A figyelemreméltó felfedezés a jelenleginél sokkal célzottabb és hatékonyabb terápiákat tehet lehetővé a jövőben.

A mellrák diagnózisa hagyományosan a daganatszövet mikroszkópos elemzésén alapul, amellyel megállapítható a tumorsejtek felszínén található receptorok vagy más markerek jelenléte vagy hiánya. Mellrákos betegek DNS-ét korszerű molekuláris módszerekkel elemezve a Cambridge-i Egyetem és a vancouveri Brit-kolumbiai Egyetem kutatóinak első ízben sikerült olyan eltéréseket kiszűrni, amelyek alapján a mellráknak 10 altípusa különböztethető meg. Az egyes altípusokra jellemző egyedi genetikai "ujjlenyomat" a jövőben személyre, vagy legalábbis altípusra szabott kezelést tehet lehetővé.

A Nature-ben közölt vizsgálatban mintegy 2000 lefagyasztott szövetmintát elemeztek, amelyeket Nagy-Britanniában és Kanadában élő nők emlődaganataiból vettek ki 5-10 évvel korábban. A betegek sorsát éveken át követték.

A humán genom hárommilliárd "betűnyi" kódját nagy sebességgel, automatikusan szkennelő módszerek segítségével a kutatók megbízhatóan be tudták sorolni valamennyi szövetmintát 10 altípusba. Az altípusok közt egyes gének szekvenciájában, kópiaszámában (vagyis hogy hány példányban van jelen), illetve kifejeződésében (aktivitásában) volt különbség. És ami a legfontosabb: összefüggést lehetett kimutatni az egyes altípusok és a betegség lefolyása, a gyógyulás esélyei között.

A kutatók szerint a mellrákra nem egyetlen betegségként kell tekinteni, ugyanis az altípusok másképp viselkednek, és más-más kezelést igényelhetnek. Jelenleg a mellrák elleni kezelések sokszor nem eléggé hatékonyak, ugyanakkor számos káros mellékhatással járnak. Az alapvető molekuláris különbségek feltárása sokkal célzottabbá és hatékonyabbá teheti a gyógyszeres kezelést.

Valószínűleg még sok évet kell arra várni, hogy a mellrákkal diagnosztizált betegek kezelését genetikai tesztek elvégzése után tervezzék meg. A klinikai vizsgálatok tervezésében és a mellrák elleni szerek fejlesztésében azonban már sokkal hamarabb várható változás.

KAPCSOLÓDÓ CIKK