A vércsoporttól is függ a szívinfarktus kockázata

Vágólapra másolva!
A már ismert tényezők mellett a vércsoport is befolyásolhatja a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Az A, B és AB vércsoport nagyobb kockázatot jelent, mint a nullás.
Vágólapra másolva!

A Harvard Egyetem Közegészségügyi Intézetének kutatói legújabb vizsgálatuk során megállapították, hogy a különböző vércsoportú embereknél a szívbetegségek kialakulásának kockázata is eltér: az A, B és AB vércsoport nagyobb kockázatot jelent, mint a nullás. Az Egyesült Államokban legritkábbnak számító AB vércsoportúaknál például a nulláshoz képest 23 százalékkal magasabb a szívkoszorúér-betegségek kialakulásának kockázata; őket követik a B vércsoportúak (11 százalékos rizikó-növekedéssel), de az A vércsoportúak is 5 százalékkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

Az Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology című kardiológiai szakfolyóiratban közzétett tanulmány korábbi átfogó felméréseket alapul véve közel 90 ezer, 30 és 75 év közötti ember adatait elemezte, amelyek legalább 20 évre visszamenőleg rendelkezésre álltak. A szakemberek figyelembe vették a résztvevők életkorát, testtömeg-indexét, nemét, életmódbeli szokásait (pl. étrend, dohányzás) és kórtörténetét is, a vércsoport-megoszlás pedig nagyjából megfelelt a teljes népesség vércsoport-megoszlásának.

A mostani kutatás megerősíti azokat a korábbi eredményeket, amelyek kapcsolatot találtak az A vércsoport és az erek elmeszesedését is okozó LDL-koleszterin ("rossz" koleszterin) emelkedett szintje között, összefüggésbe hozták az AB vércsoportot a gyulladások gyakoribb előfordulásával, valamint a vérrögképződést gátló jótékony anyagok magasabb szintjét tapasztalták nullás vércsoportúaknál.

A tanulmány szerzője kiemelte, hogy bár változtatni nem lehet rajta, a megelőzés szempontjából mégis komoly segítséget jelenthet, ha a páciens és kezelőorvosa tisztában vannak a vércsoportból adódó rizikófaktorokkal. Ha például valakinél a vércsoport miatt magasabb a szívbetegségek kialakulásának kockázata, egyéb életmódbeli tényezők megváltoztatásával (helyes táplálkozással, testmozgással, dohányzásról történő leszokással, stb.) jelentősen csökkenteni tudja azokat.