Rejtélyes betegség a Bálint-szindróma

Amerikai neurológusok két beteg személyes történetén keresztül próbálják felhívni a figyelmet egy igen ritka és rejtélyes betegségre, amelyet magyar felfedezőjéről Bálint-szindrómának neveztek el.

Bálint Rezső magyar neurológus írta le elsőként 1909-ben azt a ritka neurológiai betegséget, amelyet az agy különféle területein bekövetkező sérülés (többnyire egy vagy több stroke) vált ki. A Bálint-szindrómában szenvedők tekintetüket nem tudják akaratlagosan irányítani (például képtelenek szemükkel az orvos ujjának mozgását követni), pontatlanul mérik fel a tárgyak elhelyezkedését, (látják a tárgyat, de ha meg kell érinteni, akkor mellényúlnak), és gondot okoz nekik több tárgy együttes észlelése is. Látásuk akár tökéletes is lehet, az agy azonban nem tudja az információkat feldolgozni.

A Neurology® című szakfolyóirat legújabb számában megjelent tanulmány szerzői elmondták, hogy cikkükkel a Bálint-szindrómában szenvedőkre szeretnék felhívni a szakma és a társadalom figyelmét. Személyes történeteken és a betegek mindennapi küzdelmeinek leírásán keresztül talán jobban megértik orvosok és laikusok, hogy min mennek keresztül nap mint nap a Bálint-szindrómás emberek - mondta a tanulmány egyik szerzője.

Eltűnő mosdókagyló, ismeretlen betűk

A tanulmányban szereplő egyik páciens, egy 68 éves nő a betegségéről elmondta, hogy egy teljesen átlagos napon a délutáni szunyókálásból felébredve észlelte, hogy valami nincs rendben. Nem találta például a szekrényt és az ajtót a szobában, nem látta a fürdőben a mosdókagylót és nem tudta megnevezni a jól ismert tárgyakat a lakásban. A betűket vagy a telefonján lévő számokat azóta sem tudja elolvasni, valamint nem tudja elkülöníteni a hálószoba falát az ajtótól. A szemészeti szakrendelésen kiderült, hogy látása rendben van, ezért a tünetek alapján a szemészorvos neurológushoz irányította, így derült fény a betegségre.

A cikkben leírt másik érintett, egy fuvarozási vállalkozást vezető férfi éppen ünnepi vacsorán volt fiánál, amikor fordítva próbált enni a kanállal, majd bal oldala zsibbadni kezdett és arca elernyedt, ezután elvesztette eszméletét. Az orvosok szerint egy igen komoly stroke-on esett át, amelyet több apró roham követett, és ezek következményeként alakult ki nála a Bálint-szindróma. A férfi betegségével szembesülve először depressziós lett, de azóta megtanult együtt élni vele.

Mindkét beteg életmódja gyökeresen megváltozott: a nő például a reggeli készülődés során egyik kezével folyamatosan a mosdókagylóba kapaszkodik, így tud tájékozódni. Mivel nem tudja a fogkrémet a fogkefére nyomni, ezért azt rögtön a szájába igyekszik tenni, majd ezután próbálja a fogkefével is megtalálni a száját. Vezetni nem tud többé, és mivel a betűket sem ismeri fel az agya, ezért már csak hangoskönyveket tud hallgatni. Mindketten azt remélik, hogy a tanulmánnyal sikerül a szakemberek figyelmét ráirányítani a betegségre, és hamarosan jobb és hatékonyabb terápiás módszerek állnak majd rendelkezésre a Bálint-szindrómások kezelésére.