Kisgyerekeket pusztít a képernyő

Egy brit kisgyerek hétéves korára egész évnyi időt tölt képernyő előtt. Bár hasonló hazai felmérés nincs, a magyar gyerekek a "nehéz fogyasztók" között lehetnek. A roma gyerekek tévéznek a legtöbbet, és mindenhol új veszély a számítógép, amit egyre fiatalabb korban kezdenek használni. A képernyő túlzásba vitt bámulása sok betegség melegágya, és a kisgyermekek fejlődő agyára is káros.

Az Archives of Disease in Childhood című szaklapban megjelent összefoglaló szerzője, Aric Sigman angol pszichológus megdöbbentő adatokat idéz: egy átlagos 10 éves brit gyerek napi 6,1 órát tölt különböző képernyők előtt, beleértve a tévézést, a video- vagy DVD-filmek nézését, a számítógépezést és a videojátékokat. Hétéves korára összesen egy egész évnyi időt tölt képernyő előtt. A jelenség egyre fiatalabbakat érint: egyes felmérések szerint a kétévesnél fiatalabb amerikai kisgyerekek csaknem fele naponta legalább két órát néz tévét vagy DVD-t.

Sigman szerint ez a "dózis" különösen annak fényében aggasztó, hogy az egészségkárosító hatások, főként az elhízás és a szívbetegségek fokozott kockázata már körülbelül napi kétórányi egy helyben ülés után kimutathatók.

A magyar gyerekek a nehéz fogyasztók között lehetnek

"A magyar kisgyerekeknek sajnos nemcsak a képernyőhasználatáról, de tévézési szokásaikról sincsenek megbízható és friss adatok" - mondja dr. Vajda Zsuzsanna gyermekpszichológus, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének oktatója. "Az általános nézettséget mérő AGB Nielsen csak a 4 évesnél idősebb gyerekek tévézési szokásait vizsgálja, a 4-17 éves korosztályt egységesen. Sajnálatos módon a médiatörvény megalkotásánál szüntelenül a gyerekekre hivatkozó Médiatanács sem rendelkezik adatokkal a gyerekek tévéfogyasztásáról. Vannak azonban részadatok, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a magyar gyerekek tévézés szempontjából a nehéz fogyasztók között vannak" - mondja a szakember.

Ám a magyar gyerekekről ebben az esetben sem érdemes sommás ítéleteket alkotni, hiszen a készülékek használatában nagy különbségek vannak a különböző korosztályok, a falusi és városi gyerekek és a különböző társadalmi rétegek között. "Több adat is alátámasztja, hogy a hátrányos helyzetű falusi népesség, ezen belül a cigányság körében a legmagasabb a tévénézéssel töltött idő, és itt a legjellemzőbb az is, hogy a televízió egész nap megy - mondja a gyermekpszichológus. - A kedvezőbb társadalmi helyzetű gyerekek számára új veszély a számítógép, amit egyre fiatalabb korban kezdenek használni. Ha a képernyő túl korán válik az élet részévé, az szerepet játszhat a későbbi függőség kialakulásában."

Nem szabadna egy helyben ülnie

A szakemberek egy része a problémát elsősorban az inaktivitásban, és nem magában a képernyőnézésben látja. A legújabb irányelvek szerint ha egy gyerek már tud járni, legalább napi három órán át fizikailag aktívnak kellene lennie, és ötéves kor alatt a lehető legkevesebb időt kellene egy helyben, "nyugton" töltenie, kivéve természetesen az alvásidőt. Számos bizonyíték van rá, hogy órákon át egy helyben ülni - életkortól függetlenül - hosszú távon egészségi problémákhoz vezet. Az ülő életmód együtt jár az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a kardiovaszkuláris betegségek és a stroke fokozott kockázatával.

Több vizsgálat arra utal, a képernyőnézés nemcsak azért "hizlal", mert csökkenti a mozgás mennyiségét, hanem azért is, mert egészségtelen étkezési szokásokhoz vezethet. A gyerekekre egyrészt nagy hatással vannak a gyerekműsorokat gyakran kísérő gyorsételreklámok, másrészt sokszor a képernyő előtt esznek, ami annyira eltereli a figyelmüket, hogy túl kevés a visszajelzésük van arról, hogy mit és mennyit ettek.

Forrás: AFP

Szellemi édesség

Sigman a fentieknél alattomosabb káros hatásokról is ír: az általa idézett vizsgálatok arra utalnak: a túl sok képernyőhasználat kedvezőtlenül hat a kisgyermekek fejlődő agyára. A korai években túlzásba vitt képernyőbámulás összefüggésbe hozták későbbi figyelemzavarokkal, hiperaktivitással, rossz szociális készségekkel és az empátia hiányával. Sigman szerint a legnagyobb probléma, hogy a képernyő előtt töltött idő a szülőkkel és más közeli személyekkel folytatott személyes kommunikáció idejéből vesz el, holott az rendkívül fontos az agy fejlődése szempontjából, különösen az első három életévben.

Ám attól, hogy kidobjuk a tévét az ablakon, nem biztos, hogy a felnőttek többet fognak kommunikálni a gyerekekkel. "Gyakran nem a televízió szorítja háttérbe az embereket, hanem ők maguk nem törekednek rá kellőképpen, hogy a gyerekek számára az életkoruknak megfelelő körülményeket biztosítsanak. A tévét, a számítógépet sokan arra használják, hogy lekösse a gyerekeket, pedig a kölcsönös kommunikáció mellett szükség van rá, hogy a gyerekeknek legyen nyugodt helyük és idejük, amit játékkal tölthetnek, egyedül vagy a társaikkal, megfelelő irányítás, felügyelet mellett" - mondja Vajda.

A gyermekpszichológus szerint nincsenek eléggé megbízható kutatások azzal kapcsolatban sem, hogy konkrétan milyen hatást gyakorol a televíziózás a gyerekek értelmi fejlődésére. "Abban lényegében konszenzus van a kutatók között, hogy kétéves kor előtt lehetőleg ne ültessük a gyereket képernyő elé, de ha megnéz egy-két mesét, néhány perces műsorokat, ha a tévézés vagy videózás csak egy az elfoglaltságai közül, egészen biztosan nem árt. Ami veszedelmes, az a szelekció nélküli képernyőhasználat."

Szelektálni nem is olyan egyszerű - a szakember a kifejezetten gyerekeknek szóló műsorok egy részéről is lebeszélné a szülőket. "A népszerű Teletubbies-t például szándékosan úgy tervezték, hogy a kisgyerekeket is lekösse: a rajzfilm azt utánozza, ahogyan a kisgyerek észlelése működik (a figuráknak lényegében csak arcuk van, nem beszélnek, csak sikonganak, nem történik semmi, csak ide-oda ugrálnak), vagyis az "üres szórakozás" kategóriájába tartozik. Olyan, mint az édesség: kellemes, de a tápértéke csekély - mondja a gyermekpszichológus. - Óva intem a szülőket a fejlesztővideóktól is, amelyekről általában azt állítják a készítők, hogy már hat hónapos kortól használhatók. A Campaign for a Commercial-Free Childhood (Kampány a hirdetésmentes gyermekkorért) nevű amerikai gyermekvédő szervezet nemrég pert nyert a Disney ellen, mert bebizonyították, hogy az általuk forgalmazott Baby Einstein című videó a reklámjában állítottakkal ellentétben nem fejleszti a gyerekek képességeit."

Szakmai ajánlások

Az USA egészségügyi minisztériuma fontos egészségvédő intézkedésnek tekinti a képernyő előtt töltött idő korlátozását. Azt a célt tűzte ki, hogy növeljék azoknak a két év alatti gyerekeknek az arányát, akik egy átlagos hétköznapon egyáltalán nem néznek televíziót vagy videót, a nagyobbak körében pedig minél többen legyenek azok, akik maximum két órán át ülnek képernyő előtt.

Az Amerikai Gyermekorvosok Akadémiájának irányelvei szerint a médiának - akár direkt módon, akár háttérzajként találkoznak vele a gyerekek - negatív következményei lehetnek, és a két év alatti gyerekek számára semmilyen ismert pozitív hatása nincs. A Kanadai Gyermekorvosok Társasága szerint nem szabadna megengedni a gyerekeknek, hogy a szobájukban tévé, számítógép vagy videojáték legyen.

Sigman ennél is tovább megy: ő a három év alattiaknak semmilyen képernyőnézést nem engedne, és az időt később is csak fokozatosan növelné, maximum napi két órára (16 év felettiek számára). Szerinte a szülőknek nem szabadna támogatniuk, hogy a gyerekeknek saját tévékészülékük legyen, és tisztában kellene lenniük azzal, hogy a saját tévénézési szokásaik befolyásolhatják a gyerekeikéit. A veszélyekre pedig a gyerekorvosoknak, a védőnőknek, sőt már a szülészeti osztályokon az anyáknak osztogatott tájékoztató füzeteknek fel kellene hívniuk a figyelmet.

Édes a tiltott gyümölcs

Magyarországon - a tévéműsorok korhatárkarikáin kívül - nincs érvényben semmilyen, a gyerekek médiafogyasztásával kapcsolatos korlátozás. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kétévente összehívott, A média hatása a gyermekekre és fiatalokra című szakmai konferenciáján ajánlásokat is meg szoktak fogalmazni, 2011-ben például ezek között szerepelt, hogy szabályozzák a reklámtevékenységet a gyerekműsorokban. Az ajánlásoknak azonban többnyire semmiféle foganatjuk nincs - mondja Vajda Zsuzsanna.

A gyermekpszichológus ugyanakkor úgy véli, nemigen megvalósítható és nem is tölti be a funkcióját a teljes tiltás. "A tiltott gyümölcs mindig édesebb, és a mai világban nem lehet megakadályozni, hogy egy gyerek találkozzon a televízióval vagy a számítógéppel a nagyobb testvér révén, a nagyszülőknél, a barátoknál, akárhol. És biztosan tetszeni fog neki, hiszen a mozgókép nézése - gyerekek és felnőttek számára egyaránt - szórakoztatóbb, mint bármi más. A mozi és a tévé kényelmesebbé teszi az élményfeldolgozást, kisebb teret hagy a képzeletnek, mint az olvasott mese, mivel konkrét, megragadható. A gyerekeknek többek között ezért a kedvence: a maguk módján mindent értenek (legfeljebb félre). Nem baj, ha néha ilyen élményben is részesülnek, de lényeges, hogy a szülők legyenek tisztában az ártalmakkal, és tudatosan válogassák meg, hogy mit néz a gyerek."