Lehet-e rákgyógyszer a cannabisból?

cannabis, orvosi célra, rákgyógyításra, orvosi marihuána,
Vágólapra másolva!
Bár Magyarországon a cannabis orvosi célra sem alkalmazható, a közösségi oldalakon hazai felhasználók is terjesztik a cannabisból készült olaj rákgyógyító hatásának hírét. Mennyire magalapozottak a készítményről keringő állítások?
Vágólapra másolva!

Ha egy szert drámaian hatékony, teljesen biztonságos és viszonylag olcsó, ám a gyógyszeripar által szándékosan elhallgatott rákgyógyszerként reklámoznak, az mindig nagyon gyanús. A marihuanából készült tintafekete olajról az interneten terjedő hirdetések tökéletes rákkezelést ígérnek, mindenféle mellékhatás nélkül. Egy beteg kezelését 600-1200 dollárért kínálják (lásd a bal oldali képen).

A kender hatóanyagainak valóban van rákellenes hatása, amit a sikeres laboratóriumi vizsgálatok után ma már klinikai vizsgálatban is kimutattak. Kérdés, hogy mennyire magalapozottak a fenti készítményről keringő állítások?

Sokoldalú cannabinoidok

A kender (Cannabis sativa L.) szárított termős virágzatát, a marihuanát és összegyűjtött gyantáját, a hasist évszázadok óta használják élvezeti és gyógyászati célra, de aktív hatóanyagait, a cannabinoidokat csak az 1960-as években, ezek molekuláris hatásait pedig csak a 90-es években fedezték fel.

A közel 70 féle cannabinoid közül a tetrahidro-cannabinol (THC) a legjelentősebb, mivel igen hatásos és nagy mennyiségben van jelen a növényből készült kivonatokban. Számos különböző biológiai hatása van, annak köszönhetően, hogy a szervezet saját hírvivő molekuláinak, az ún. endocannabinoidoknak a hatását utánozza, azok sejtfelszíni receptoraihoz kötődve.

A sokféle biológiai hatásnak köszönhetően a cannabinoidok sokoldalúan felhasználhatók orvosi célra (illetve, mint az közismert, pszichoaktív élvezeti szerként is, de most erre nem térünk ki). Számos országban használnak cannabinoidokat a halálos betegek utolsó hónapjait megkönnyítő, úgynevezett palliatív orvoslásban, például végstádiumú rákbetegeknél a kemoterápia kiváltotta hányinger és a fájdalom csillapítására, AIDS-es betegek kóros fogyásának mérséklésére. Étvágyfokozó és ürítést segítő hatásuk tesztelésére pedig jelenleg III-as fázisú klinikai vizsgálatok folynak rákbetegekben (a III-as fázis már nagy betegszámú vizsgálat, amelynek sikere után bekerülhet a szer az orvoslásba).

Ígéretes laborkísérletek

Ám úgy tűnik, hogy a cannabinoidok szerepe a rákgyógyításban nem korlátozódik a fenti palliatív célokra. Egyre több adat van arról, hogy egyes cannabinoidok, különösen a THC és az anandamid a rák számos különböző laboratóriumi modelljében - sejttenyészetekben és állatkísérletekben - tumorellenes hatással bírnak. A hatás többrétű: egyrészt a ráksejtek pusztulását idézik elő, és gátolják azok osztódását, másrészt gátolják a daganatot tápláló erek keletkezését, harmadrészt akadályozzák a ráksejtek vándorlását és az áttétképződést. Több vizsgálatban azt találták, hogy e hatások csak a ráksejteket érintik, az egészséges sejteket nem, ami különösen vonzó tulajdonság.

Forrás: AFP/Menahem Kahana
A képen látható izraeli kenderültetvényen tudományos célból termesztik a növényeket

Tudni kell azonban, hogy laboratórumi vizsgálatokban olyan eredmények is napvilágot láttak, amelyek óvatosságra intik a kutatókat. Néhány vizsgálatban azt találták, hogy bizonyos körülmények között a cannabinoid-kezelés épphogy serkenti a ráksejtek osztódását, és zavarja az immunrendszer ráksejtek elleni harcát. Ellentmondásos megfigyelések születtek arról is, milyen szerepe van a szervezet saját endocannabinoid-rendszerének a rákban. Egy biztos: egy ennyire komplex és finoman hangolt rendszerbe mesterségesen beavatkozni mindig kockázatos.

Az első klinikai vizsgálat

Mivel egyes ráksejttípusokban, például az agytumor leggyakoribb és legagresszívabb formájaként ismert glioblastomában kifejezetten ígéretes laboratóriumi eredmények születtek, 2006-ban klinikai vizsgálatban is tesztelték a cannabinoidok tumorellenes hatását. Egy madridi kutatócsoport 9 beteget, akiknek előrehaladott glioblastomája a hagyományos műtéti és sugárkezelésre nem reagált, közvetlenül a tumorba fecskendezett THC-vel kezeltek.

Ezekben a végstádiumú betegekben gyógyulásra már nem volt esély, de a körülményekhez képest komoly sikernek számított, hogy a kezelés hatására többükben lassult az egyébként rohamosan növekvő, újra meg újra kiújuló daganat növekedése, számottevő mellékhatások nélkül. Két beteg mintáinak elemzése azt mutatta, hogy a THC rákellenes hatásának molekuláris mechanizmusa ugyanaz volt a betegekben, mint a sejttenyészetekben és a kísérleti állatokban. (Ez egyáltalán nem triviális - nagyon sok, laboregerekben jól teljesítő szer bukik meg, amikor emberen is kipróbálják.)

Ezek az eredmények természetesen tovább fokozták az érdeklődést a cannabinoidok rákkezelésre való alkalmazása iránt. Több szakember, köztük az említett spanyol vizsgálatot végző kutatók sürgetik a további klinikai vizsgálatokat, amelyekben a hatásosság és biztonságosság tesztelése mellett azt is vizsgálni kellene, hogy a cannabinoidok hogyan kombinálhatók más rákgyógyszerekkel, milyen készítmény, milyen dózis és melyik beadási mód az ideális.

A marihuana drogként való alkalmazása esetén szokásos elszívás ugyan a hatóanyagok gyors felszívódását teszi lehetővé, ám a füsttel számos káros égéstermék is kerül a tüdőbe. Az állatkísérletek nagy részében és az említett klinikai vizsgálatban alkalmazott, koponyába történő beadás pedig nehezen kivitelezhető, és nem veszélytelen. A klinikai gyakorlatban sokkal kedvezőbb lenne, ha a szert szájon át vagy a hasüregbe lehetne beadni.

Forrás: AFP/David Mcnew
Cannabisból készült gyógyhatású készítmények egy kaliforniai üzletben

A csodaszer nem megbízható

Visszatérve az interneten csodaszerként reklámozott olajra: valóban tartalmaz tehát olyan anyagokat, amelyek a tudomány mai állása szerint ígéretes rákgyógyszer-jelöltnek tűnnek. Ugyanakkor semmilyen, a gyógyszerekkel szemben támasztott kritériumnak nem felel meg. Ellenőrizhetetlen, hogy milyen hatóanyagból mennyit tartalmaz, a szennyező anyagokról nem is beszélve (az olaj előállításához általában használt szerves oldószerek, például a bután, az aceton vagy a metil-alkohol már viszonylag kis mennyiségben is toxikus hatású). És ami a legfontosabb: a hatásosságáról és biztonságosságáról szóló híreszteléseket egyelőre nem támasztják elő megfelelő (véletlen besorolásos, kontrollos, kettős vak) klinikai vizsgálatok.

Az endocannabinoid-rendszer

Az endocannabinoidok, ezek receptorai és a szintézisükben, szállításukban és lebomlásukban részt vevő fehérjék alkotják az endocannabinoid-rendszert. Ez egyrészt az idegsejtek közti kommunikáció finomhangolását szabályozza, másrészt részt vesz a szív- és érrendszer működése, az anyagcsere, az immunitás és a reprodukció szabályozásában.

A legtöbb hatást a CB1 receptorok közvetítik, amelyek nagy számban vannak jelen a szervezetben, különösen az idegrendszer különböző területein. Ezzel szemben a CB2 receptorok az immunrendszerben és más sejttípusokban vannak jelen. Mindkét receptort kimutatták számos ráksejtben.



A cikkhez felhasznált forrás: Towards the use of cannabinoids as antitumour agents (Nature)