Beszélgetett agyműtéte közben

Az egyik legkorszerűbb agyműtétet végezték el szombaton Budapesten, a sajtó képviselői előtt. A súlyos Parkinson-kóros beteg nem volt végig altatásban, pedig lyukat furtak a fejébe, és elektródákat dugtak az agyába. Nézze meg az igen látványos és összetett beavatkozást!

Különleges műtét bemutatására invitálták szombaton a sajtó képviselőit az Országos Idegtudományi Intézetbe. Egy középkorú, súlyos Parkinson-kóros betegen hajtottak végre úgynevezett mély agyi stimulációs (deep brain stimulation) operációt. Ezt az eljárást különféle mozgászavarokkal, remegéssel járó kórképek, például Parkinson-kór, esszenciális tremor és disztónia, illetve epilepszia kezelésére használják.

A műtétről készült felvételünk itt látható, utána pedig magyarázatot olvashat a beavatkozásról:

Az első ilyen műtétet 1987-ben hajtották végre a franciaországi Grenoble-ban, azóta körülbelül 60 ezret végeztek a világon. A módszer néhány év óta Magyarországon is hozzáférhető. Hazánkban elsősorban a gyógyszeres kezelésre nem reagáló Parkinson-kóros betegeknél alkalmazzák.

A mély agyi stimulációs eljárás során bizonyos agyi területeket, központokat ingerelnek nagy frekvenciájú, de kis erősségű (milliamperes nagyságrendű) elektromos árammal. Az ilyen kezelésre alkalmas legtöbb betegség esetében a tünetek megjelenéséért felelős idegrendszeri központok az agyvelő mélyebb területein (az úgynevezett magokban) helyezkednek el. A nagy frekvenciájú stimuláció működésükben gátolja az ezeket a magokat felépítő idegsejteket és nyúlványaikat. Ilyenkor az idegsejtek a mesterséges ingerek miatt nem képesek a betegség bizonyos tüneteiért felelős kóros utasításokat kiadni és továbbítani.

A mély agyi stimulációt végző orvosi stáb különleges képalkotási eljárással (hordozható CT-vel) figyeli a beteg agyát, hogy lokalizálja a stimulálandó agyterületet. Ezekre a helyekre vékony, szigetelt elektródákat helyeznek be, amelyeket hosszabbító vezetékekkel csatlakoztatnak a szívritmus-szabályozó pacemakerhez hasonló külső neurostimulátorhoz, amelyet általában végül a beteg mellkasába, a bőr alá ültetnek be.

A mostani műtéti stáb vezetője, dr. Erőss Loránd elmondta, hogy lassan hazánkban is kezd rutineljárássá válni a műtét, amelynek végrehajtásához jelentős szakmai felkészültség és több orvos együttműködése szükséges. Miután MRI és CT kombinálásával meghatározták az elektródák beültetésének helyét, helyi érzéstelenítésben kis lyukat fúrnak a koponyán az elektródák behelyezéséhez.

Ezután a neurológusok veszik át a terepet. Az egyik orvos az ébren lévő beteggel kommunikál, a másik pedig az elektródákra jutó áramerősséget szabályozza. A beteget különböző kéz- és szemmozdulatok megtételére kérik, így ellenőrzik, hogy jó helyre kerültek-e az elektródák.

Ha minden rendben, akkor a beteget elaltatják, és beültetik a bélyeg nagyságú, néhány milliméter vastag neurostimulátort. Ez elemmel, illetve az újabbak már tölthető akkumulátorral működnek. Az elemes típusok - attól függően, mennyi ingerlésre van szüksége a betegnek - 2-4 évig, az akkumulátorosak akár 9 évig is bírják, majd egy kis műtéttel cserélni kell őket.

A beteg a műtét után 4-5 nappal már el is hagyhatja a klinikát. A stimulátor első programozása általában néhány héttel a műtét után történik, és szintén pár napos bennfekvést igényel. A stimuláció az aktuális tünetek függvényében szabályozható. Mivel a legtöbb beteg megtanulja beállítani a stimulálást, maga is tudja kezelni a tüneteit. A stimulációt a betegek nem érzik, és a legtöbb esetben nem is jár kellemetlen mellékhatásokkal.

A készülék finomhangolása többhetes folyamat is lehet, de a végére nagyarányú életminőség-javulás következik be - hangzott el a műtétet követő szakmai beszélgetésen. Gyakorlatilag teljesen megszűnnek a kontrollálhatatlan izommozgások, és a beteg visszatérhet korábbi normális életéhez. Erőss főorvos elmondta, hogy ismertek olyan esetek, amikor a korábban szinte magatehetetlenné vált betegek a stimulátor beültetése után újra komoly teljesítményt és mozgáskoordinációt igénylő sportokat űzhettek, például teniszeztek vagy úsztak.

* * *

Az Országos Idegtudományi Intézet ma a harmadik legnagyobb idegsebészeti központ Európában. Világszinten is élen jár többek között a nagy precizitást igénylő neuronavigációs módszerekben, a neurostimulátoros beavatkozásokban, a kis sebfelülettel járó gerincműtétek terén, a sebészeti behatolás nélküli tumorkezelésben, valamint a gyógyszerrel nem befolyásolható epilepszia és fájdalom kezelésében.