Vágólapra másolva!
A "jó" és a "rossz" koleszterin mellett ideje megismerkedni a "csúf" koleszterinnel is: a legújabb tudományos eredmények szerint ez utóbbi még a "rossznál" is ártalmasabb.
Vágólapra másolva!

Háromszor magasabb a szívizom rossz vérellátása miatt fellépő (úgynevezett ischaemiás) szívbetegségek kialakulásának kockázata azoknál, akiknek a szervezetében magas a "csúf" koleszterin szintje - írja a Journal of the American College of Cardiology című szakfolyóirat cikke.

A koleszterin a vérben különböző összetételű (és ezért különböző sűrűségű) szállítómolekulákhoz, úgynevezett lipoproteinekhez kötődve kering. Közismert, hogy az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) által szállított "rossz" koleszterin szerepet játszik az érelmeszesedés és ennek következtében számos szív- és érrendszeri betegség kialakulásában. Egy 73 ezer résztvevő bevonásával végzett kutatás azonban rávilágított, hogy ezekben a kórfolyamatokban nem az LDL-, hanem a "csúf" RLP-koleszterin a legfőbb bűnös - mondta el a Koppenhágai Egyetem professzora, a kutatás vezetője. Az RPL rövidítés onnan jön, hogy a "csúf" koleszterin az úgynevezett maradvány-lipoprotein részecskéhez (remnant-like lipoprotein particle, RLP) kapcsolódik.

A kutatás érdekessége, hogy a dán szakembereknek sikerült kiszűrniük az életmódból fakadó kockázati tényezőket: a vizsgálathoz olyan résztvevőket kerestek, akiknél egy genetikai rendellenesség következtében egész életük során magas az RLP-koleszterin szintje. Az eredmények így függetlenek például a dohányzásból, étkezési szokásokból vagy a túlsúlyból fakadó rizikófaktoroktól.

A WHO becslése szerint évente 17 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek következtében világszerte, és ebben az egészségtelen életmódnak döntő szerepe van. Az RLP-koleszterin mennyisége is elsősorban azok szervezetében magas, akik túlsúlyosak vagy elhízottak: számukra első lépésként nélkülözhetetlen az életmódváltás, a fölös kilók leadása. Amennyiben ez nem csökkentené kellőképpen az RLP-koleszterin szintjét, úgy gyógyszeres kezeléssel, sztatinok és fibrátok alkalmazásával célzottan csökkenthető a "csúf" koleszterin szintje.

A "jó" HDL és a "rossz" LDL-koleszterinhez hasonlóan az RLP-koleszterin is laboratóriumi vizsgálat segítségével mutatható ki, elsősorban a trigliceridszintből történő becslés révén, mivel az RLP-koleszterin mérésének jelenleg nincsen egyszerű, közvetlen módja. A kutatók kiemelték: érdemes odafigyelni a koleszterinek családjának legkevésbé ismert tagjára, hiszen időben megkezdett fogyókúrával vagy gyógyszeres kezeléssel és rendszeres testmozgás beiktatásával elejét vehetjük a súlyosabb következményeknek.