Hajunk állapota sok mindenről árulkodik, a hajproblémák megjelenése azonban nem feltétlenül utal betegségre: gyakran mindössze arról van szó, hogy a haj és a fejbőr az eddiginél több törődést igényel.

Egészségi állapotunkról hajunk is árulkodik, ezért érdemes odafigyelni a haj által küldött "vészjelekre". A hajszálak elvékonyodását, töredezését vagy a hajhullás fokozódását okozhatja a kimerültség, vitaminok- vagy ásványi anyagok hiánya, de ugyanezek a tünetek utalhatnak az immunrendszer gyengülésére és bizonyos betegségekre is, ezért ne vegyük félvállról a hajunkkal kapcsolatos változásokat.

A korpásodás két típusa

Kellemetlen, de viszonylag ártalmatlan, nem fertőző probléma a haj korpásodása. Növeli a korpás haj kialakulásának kockázatát a stressz, az elhízás, a száraz, hideg időjárás, valamint a meglévő ekcéma és pikkelysömör. Érdemes jobban szemügyre venni a korpát: a száraz, fehéres színű korpásodás inkább B-vitamin hiányára, a fejbőr hideg okozta károsodására vagy valamilyen hajápoló anyaggal szembeni érzékenységre utalhat, míg a sárgás, zsíros tapintású korpa fokozott faggyútermelődésről (seborrhoea) árulkodhat. Utóbbi hátterében gombásodás, valamint hormonális, esetleg idegrendszeri okok állhatnak.

A hajhullás leggyakoribb okai

Becslések szerint naponta körülbelül 60-100 szál hajunk hullik ki, és ez a mennyiség még normálisnak számít. A hajhagymák mintegy 90 százaléka növeszt hajszálat, a maradék egytized nyugalmi állapotban, úgynevezett telogén fázisban van, amely 2-3 hónapig tart. A hajszál ezután kihullik, majd új hajszál növekedési ciklusa indul. A telogén fázisba sokszor tömegesen lépnek a hajhagymák, elsősorban műtétek, szülés, bizonyos gyógyszeres kezelések, túl szigorú diéta, nagymértékű stressz, esetleg pajzsmirigy-probléma következtében. Ekkor a haj elvékonyodhat, és marékszámban mérhető hajhullás léphet fel. A jelenséget szaknyelven telogén effluviumnak nevezik, amelyet követően legtöbb esetben a haj szerencsére újranő.

A foltos hajhullás (alopecia areata) hátterében az immunrendszer rendellenessége áll, amelynek következtében immunreakció lép fel a hajhagymák sejtjei ellen. Legtöbbször egy vagy két kopasz folt jelentkezik, de akár a teljes testszőrzet áldozatul eshet. A haj magától is visszanőhet, de kezeléssel gyorsítható a regenerálódás. Fontos kiemelni, hogy a túl szorosan összefogott haj vagy a hajhosszabbítás (a haj megnövekedett súlya miatt) is vezethet ehhez a betegséghez.

Számos gyógyszertípus mellékhatásai között szerepel fokozott hajhullás, ilyenek például a véralvadásgátlók, a koleszterincsökkentők, az antidepresszánsok, a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a menopauza tüneteinek enyhítésére használt készítmények, a fogamzásgátlók és az antibiotikumok. A hajhullás ilyenkor többnyire csak átmeneti, és a gyógyszeres kezelés befejeztével a legtöbb esetben visszanő a haj.

Kopaszodás és őszülés

A férfiak tipikus, halántéktól induló és fokozatosan terjedő kopaszodása majdnem teljes mértékben genetikai okokra vezethető vissza, nem betegségre (szerepet játszik benne a tesztoszteron hormon is). Nőknél sokkal ritkábban jelentkezik efféle kopaszodás, akkor is maximum a fejtetőn alakul ki kisebb kopasz folt, inkább a haj egészének elvékonyodása jellemző.

A korai őszülés is mindkét nem esetében főként genetikai eredetű: ha nagy mennyiségben jelentkeznek ősz hajszálak negyvenéves kor előtt, akkor jó eséllyel nemkívánatos örökségről van szó. Az ősz haj általában nem jelez egészségügyi problémát, bár a vérszegénység, a pajzsmirigy megbetegedései, a B12-vitamin hiánya, vagy a vitiligo nevű szerzett pigmenthiányos megbetegedés következményei között is szerepelhet a korai őszülés.