A több millió betegből eddig kettő gyógyult meg

2013.03.10. 14:52

A 34 millió HIV-fertőzöttből kettőt már sikerült meggyógyítani: egy újszülöttet és egy negyvenes éveiben járó férfit. Jelenti-e ez azt, hogy a HIV-elleni szer már belátható közelségben van?

A múlt hétvégén egy retrovírusokkal foglalkozó atlantai konferencián ismertették annak a Mississippi állambeli újszülöttnek az esetét, akit kezelőorvosai kigyógyítottak a HIV-fertőzésből. Ő az első újszülött, és egyben az első gyermek, akinél ezt sikerült elérni. Rajta kívül eddig csak egy embernél, a sajtóban csak "berlini betegként" emlegetett 47 éves Timothy Brownnál sikerült a lehetetlen: a férfi csontvelő-átültetés révén szabadult meg az immunrendszerét gyengítő vírustól. Brownt 2007-ben műtötték, évek óta nem szed HIV-gyógyszert.

Az anya nem tudott róla, hogy HIV-fertőzött

Az amerikai médiába mississippi babaként bevonult, jelenleg két és féléves kislány a fertőzést nagy valószínűséggel már a méhben megkapta anyjától. A nő 2010 őszén idő előtt megindult szülés miatt került egy Mississippi állambeli vidéki kórházba. Várandóssága során orvos nem látta, HIV-fertőzéséről nem tudott, ily módon nem részesült a terhesség alatti (prenatális) kezelésben sem, amelynek célja a fertőzés anyáról magzatra való átvitelének megakadályozása.

A terhesség alatti végzett kezelés csaknem száz százalékban meggátolja, hogy a fertőzés átterjedjen a babára. A terápia során a HIV-pozitív anya a szülés előtt néhány hétig vagy hónapig HIV-ellenes gyógyszert kap, és ugyancsak gyógyszerrel védik a csecsemőt a szülés alatt, illetve a születés utáni első hat hétben, függetlenül attól, hogy fertőzötten jött-e világra. A gyógyszerek mellett a fertőzés átvitelének kockázatát csökkenti a császármetszés és az anyatej helyett a tápszer adása is. Amennyiben a baba hathetes korában a gyógyszerezés ellenére is HIV-pozitív, sokkal agresszívabb gyógyszeres terápiát kap, ha viszont negatív, a gyógyszerezését befejezik.

A prenatális protokollnak köszönhetően az USA-ban a HIV-pozitív újszülöttek száma jelentősen csökkent: jelenleg évente körülbelül 200 fertőzött csecsemő születik, míg a megelőző kezelés bevezetése előtt számuk még 2000 körül volt. A világban 2011-ben 330 ezer HIV-pozitív újszülött született.

Kétnaposan kezdték meg a durva gyógyszeres terápiát

A mississippi baba esetében, mivel az anya nem kapta meg a várandósság alatti megelőző kezelést, és a csecsemő vérében születéskor a vírus alacsony szintjét már ki tudták mutatni, a Mississippi Egyetemi Orvosi Központ orvosa, dr. Hannah B. Gay úgy döntött, hogy átugorja a hathetes, szelídebb gyógyszerezési időszakot, rögtön az agresszívabb, három gyógyszerből álló terápiát kezdi meg. A kezelést a születést követő 30. órában kezdték.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatták, hogy a HIV-vírusnak kitett felnőttnél a megfertőződés kockázatát jelentősen csökkentheti, ha rögtön a fertőző aktus után megkezdi a vírusellenes terápiát. Sőt, ha az egészséges, nem fertőzött egyén már a kockázatosnak vélt aktus előtt elkezdi a HIV-ellenes szert szedni, nagy valószínűséggel el is kerüli a fertőzést. Az életben azonban ritka, hogy egy felnőttnél 24-48 órán belül diagnosztizálják a fertőzést, jellemzően hosszú hónapok, néha évek múltán fedezik csak fel, amikorra a vírus már szétterjedt a szervezetben, behatolt a sejtekbe, és saját génjeit is beleillesztette a gazdasejt DNS-ébe. Ilyenkor a gyógyszeres kezelés már csak a vírus aktivitásának szinten tartását célozza.

A mississippi baba vérében a kezelés megkezdése után a vírus szintje hamar csökkeni kezdett, egy hónappal később pedig már kimutathatatlan volt. A baba további 18 hónapig gyógyszeres kezelésben részesült, majd a család eltűnt az orvosok látóteréből, és nem tudtak a kislány állapotáról. Öt hónappal később viszont egy utóvizsgálat során az orvosok nem találtak antitestet a kislány vérében, ami azt jelzi, hogy immunrendszere nem "látja" a vírust, és ezért nem is termel ellene ellenanyagot.

"Azt vártam, hogy a gyógyszerszedés abbahagyásával a kislánynál a vírus aktiválódik. Amikor a teszt negatív lett, azt gondoltam, hogy a labor hibázott, ezért újabb teszteket kértem. Legnagyobb meglepetésemre ezek is negatívak lettek" - nyilatkozta a kezelőorvos a konferencián.

Forrás: MTI/AP/Johns Hopkins Kórház

Dr. Deborah Persaud ismertette a retrovírusokkal foglalkozó atlantai  konferencián a mississippi baba esetét

Közel-e a mindenki számára elérhető ellenszer?

A szenzációs eset bejelentése óta az amerikai sajtó azt feszegeti,  jelentheti-e ez azt, hogy közel a HIV-fertőzés ellenszere. A szakemberek azonban figyelmeztetnek: az egyedi esetekkel mindig óvatosan kell bánni. Ugyanakkor az eljárás mindenképpen fontos mérföldkő, hiszen ha a mississippi babánál alkalmazott eljárás segítségével legalább az újszülötteket ki lehetne gyógyítani a fertőzésből, megmenekülhetnének az életen át tartó antivirális gyógyszeres kezeléstől, nem beszélve a társadalmi stigmától, amely a kórképet övezi.

Ezért a következő lépésben a gyermekkori HIV-fertőzésekkel foglalkozó kutatóknak meg kell vizsgálniuk, hogy a baba nem azon kevés szerencsések közé tartozik-e, akiknek természetes adottságuk, hogy megakadályozzák a HIV-vírus elterjedését a szervezetükben. Ezeknek az embereknek az immunrendszere képes a vírus szintjét nagyon alacsonyan tartani, azaz a vírus aktivitását, szaporodását annyira el tudják nyomni, hogy a fertőzés tünetei gyakorlatilag nem jelennek meg náluk. A kislány kezelőorvosa szerint a gyermek nem tartozik ebbe a speciális csoportba, amit az is jelez, hogy míg az említett különleges immunrendszerűek vérében a vírus alacsony dózisban kimutatható, a kislány vérében csak a HIV-vírus genetikai anyagának tördekeire bukkantak, amelyek a tenyésztés során nem bizonyultak életképesnek.

Az elkövetkező kutatások feladata annak feltárása is, hogy az újszülött éretlen immunrendszere hogyan veszi fel a harcot a vírus ellen. Az eset felveti azt is, hogy a fertőzés leküzdésére nem biztos, hogy a kutatóknak egy mindenkinél alkalmazható terápiában kell gondolkodniuk. Újszülöttek esetén működhet az azonnali intenzív gyógyszeres terápia, más csoportoknál viszont más megoldások lehetnek hatásosak.

A mississippi baba kezelőorvosa az esetet bemutató konferencián szintén hangsúlyozta: nem biztos benne, hogy egy másik újszülött esetében is ennyire szerencsés lett volna a kimenetel. Azaz biztos kezelési mód még mindig nincs az emberiség kezében a HIV-vírus ellen. Különösen nem a felnőttek esetében, akiknél a fertőzés késői diagnosztizálása miatt a vírus gyógyszerrel már nem fogható meg, csak kordában tartható.

Az eddigi egyetlen gyógyult felnőtt esete

Az eddigi egyetlen megoldás, amely felnőtt esetében sikeresnek bizonyult, a csontvelő-terápia volt. A HIV-fertőzés másik gyógyultjánál, a berlini betegként emlegetett Timothy Brownnál 2007-ben leukémia miatt hajtották végre a transzplantációt. A beteg olyan donortól kapta a csontvelőt, aki egy mutációnak köszönhetően természetes védettséget élvez a HIV-vírussal szemben. A CCR5 gén ritka mutációja az európai lakosság 1 százalékára jellemző. A gén mutációja azt a sejtfelszíni jelfogó molekulát (receptort) érinti, amelynek közvetítésével a HIV-vírus bejut a sejtekbe.

A ma már gyógyultnak nyilvánított betegnél a csontvelő-átültetést követően teljesen új immunrendszer alakult ki, és a beteget kezelő berlini Charité Kórház orvosai szerint semmi jel nem utal arra, hogy a HIV-vírus jelen lenne a szervezetében. A beteg immunrendszere a műtét óta teljesen egészséges, az újonnan képződött immunsejtek pedig genetikailag azonosak a donor immunsejtjeivel, vagyis hordozzák a HIV ellen természetes védelmet nyújtó mutációt.

Az eset azt mutatja, hogy a HIV-fertőzöttek génjeinek átprogramozása megoldást jelenthet a vírus ellen, de ez alighanem csak a távoli jövőben valósulhat meg. Világszerte több helyen dolgoznak a vírus elleni vakcina kifejlesztésén is, de ezek is egyelőre kísérleti stádiumban vannak.

Jelenleg világszerte 34 millióan élnek HIV-fertőzéssel, köztük több mint három millió gyerek.

A betegek 70 százaléka Fekete-Afrikában él

A WHO adatai szerint a HIV-vírus az elmúlt három évtizedben 25 millió emberéletet követelt. Az 1990-es évek közepén bevezetett antivirális terápiáknak köszönhetően a halálozások száma drasztikusan csökkent. Ma már egy HIV-vírussal fertőzött ember megfelelő kezelés esetén szinte normális életet élhet, nem alakul ki nála az AIDS-betegség, ám a több évtizedes gyógyszerszedés megviseli szervezetét, gyorsabban öregszik, mint az átlag, és öregedési tünetei (csontritkulás, súlyos veseproblémák) is kifejezettebbek.

A gond az, hogy a fertőzöttek közel 70 százaléka Fekete-Afrikában, azaz a Szaharától délre fekvő afrikai országokban él, ahol a megfelelő kezeléshez csak a betegek töredéke fér hozzá. Kezelés nélkül a HIV-fertőzésből átlagosan tíz év alatt alakul ki az AIDS-betegség. Az AIDS-betegek leromlott immunrendszere nem képes ellenállni az egyéb fertőzéseknek, így számukra egy tüdőgyulladás vagy egy emésztőrendszert érintő fertőzés is halálos lehet.



KAPCSOLÓDÓ CIKK