Már Európában is fertőzött a halálos vírus

Most már biztosan terjed emberről emberre a szaúdi koronavírus: egy francia kórház betege szobatársától kapta el a kórokozót. A felbukkanása óta 49 igazolt megbetegedést és 27 halálesetet okozó vírus egyre komolyabb aggodalmat kelt az Egészségügyi Világszervezet berkeiben. Az emberről emberre történő átadás minden eddigi adat szerint közeli kontaktust igényel.

A földrajzi eredete után a közelmúltban Közép-keleti Légzőszervi Tünetegyüttes Koronavírussá (MERS-CoV, Middle East Respiratory Syndrome Coronavirus) átkeresztelt, 2012-es felbukkanása óta 49 igazolt megbetegedést és 27 halálesetet okozó vírus egyre komolyabb aggodalmat kelt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) berkeiben.

A félelmeket nem csak az indokolja, hogy az eddigi adatok szerint a betegség halálozási aránya meghaladja az 50 százalékot – a szakértők egyelőre bíznak abban, hogy ez az arány további, enyhébb esetek felderítésével később kedvezően módosul –, hanem az is, hogy a fertőzés immár eredeti forrásától, Szaúd-Arábiától távol is felütötte a fejét, és mind a Közép-Keleten, mind Európában megfigyelték a vírus emberről emberre történő átadását. Kontinensünkön eddig Németországból, Franciaországból és Angliából jelentették a MERS-CoV felbukkanását.

Szaúd-Arábiában az összes beteg egészségügyi intézményben kapta el

Szaúd-Arábiában, ahonnan a fertőzés világhódító útjára indult, és ahol mindeddig a legtöbb megbetegedést és halálesetet dokumentálták (21 esetből 9 bizonyult végzetesnek), a legutóbbi kitörés szinte összes áldozata röviddel a tünetek jelentkezése előtt megfordult ugyanabban az egészségügyi intézményben.

Az emberről emberre történő átadás minden eddigi adat szerint közeli kontaktust igényel; az említett esetben például a kórház dialízis-osztályára terelődött a gyanú, ahol egyes berendezések több beteg vérével is érintkezhettek. A szakértők szerint ugyanilyen helyzet állhat elő olyan egyéb orvosi eszközök – pl. bronchoszkópok, vagy a mesterséges lélegeztetéshez használt légcső-tubusok – alkalmazásakor, amelyek átvihetik a kórokozót egyik betegről a másikra. Az említett eszközökre ráadásul kimondottan a légzési elégtelenségben szenvedő pácienseknek van szükségük.

Franciaországban is kórházban fertőzödött két beteg

Hasonló tanulsággal szolgál az a két, egymással összefüggő franciaországi eset, amelyről pár napja jelent meg közlemény a The Lancet orvosi folyóiratban. Egy 64 éves férfi áprilisban, kevéssel Dubaiban tett látogatása után került a lille-i kórházba. Mivel jellegtelen tünetei – láz és hasmenés – nem keltették a MERS gyanúját, az orvosok nem tartották szükségesnek, hogy különleges óvintézkedéseket foganatosítsanak, és vele egy szobában helyeztek el egy másik, 51 éves férfit, akit kari mélyvénás trombózissal vettek fel az osztályra.

A második férfi semmilyen külföldi országban nem járt a közelmúltban. Ennek ellenére a kórházból való elbocsátását követő nyolcadik napon kiütköztek rajta a MERS-CoV fertőzés tünetei. Mivel eddigre az első betegről már tudható volt, hogy az ő tüneteit az új koronavírus vírus okozta, a második pácienst azonnal specialistához irányították. Állapota azonban rohamosan romlott: napokon belül légzési- és veseelégtelenség állt be nála, és a cikk leadásának időpontjában, május végén még mindig intenzív ellátásra szorult. Az első beteg időközben május 28-án elhunyt.

A brit egészségvédelmi ügynökség (British Health Protection Agency) által közreadott fotó az új koronavírusról. Forrás: AFP/British Health Protection Agency

Könnyen mutálódhat

Bár egyelőre úgy tűnik, hogy rokonánál, a 2002-03-ban több mint 8000 megbetegedést és csaknem 800 halálesetet okozó SARS-nál nehezebben terjed a MERS az emberek között, a járványtani és virológiai szakértők szerint korai lenne fellélegezni.

A szintén halálos H5N1 madárinfluenza-vírusnak ugyanis mindössze 5 genetikai változásra volt szüksége ahhoz, hogy a menyétfélékben – azokban az emlősökben, amelyekben az emberéhez leginkább hasonló a betegség lefolyása – cseppfertőzéses terjedésre képessé váljon a kórokozó. A kistestű ragadozók és az ember közti párhuzamot annyira közelinek érezték a menyét-H5N1 evolúciójának kutatói, hogy önkéntesen visszatartották eredményeiket, mert a hatóságokkal egyetértésben úgy ítélték, hogy a pontos részletek terroristák kezébe kerülve biológiai fegyver kidolgozásához szolgálhatnának útmutatóul.

Szabadalmi vita a vírus körül

Miközben a WHO vezetője, Margaret Chan úgy nyilatkozott, hogy a világszervezetnek pillanatnyilag az új koronavírus okozza a legnagyobb fejfájást, a vírus körül kialakult szellemi tulajdonjogi vita egyes vélemények szerint hátráltatja a betegséggel kapcsolatos kutatást és a diagnosztikus tesztek kifejlesztését.

A probléma ott kezdődött, amikor Ali Mohamed Zaki, az új fertőzést elsőként leíró orvos a vírus egy mintáját elküldte elemzésre a rotterdami (Hollandia) Erasmus Orvosi Központban dolgozó Albert Osterhaus-nak és Ron Fouchier-nek. E nemzetközileg elismert szakértők voltak azok, akik koronavírusként azonosították az ismeretlen kórokozót, és – állításuk szerint a szakmában megszokott módon – szabadalmi oltalom alá helyezték a vírust. Most a szaúdi Egészségügyi Minisztérium azzal vádolja a holland egyetem kutatóit, hogy a szabadalmaztatással megnehezítették a tudományos közösség hozzáférését a vírushoz, és emiatt késlekedik a diagnosztikus eljárások kidolgozása.

A WHO május végén Genfben (Svájc) rendezett nagygyűlésén a szaúdi miniszterhelyettes, Ziad Memish szenvedélyes felszólalásával maga mellé állította Margaret Chant, aki rögtön sietett leszögezni, hogy semmiféle intellektuális jog nem állhat a hatóságok útjában, amikor azok megvédeni igyekszenek az embereket a járványtól. Kilátásba helyezte továbbá, hogy meg fogja vizsgáltatni Zaki lépésének jogi következményeit, ugyanis az orvosnak szerinte kötelessége lett volna az ismeretlen vírust először a WHO laboratóriumába eljuttatnia. Szavait a gyűlés résztvevői – köztük a 194 tagállam egészségügyi miniszterei és magas rangú hivatalnokai – tapssal jutalmazták.

Osterhaus az elhangzottakra reagálva a Bloomberg hírügynökségnek adott telefoninterjújában hangsúlyozta: a szabadalmaztatással senkit nem gátoltak meg a vírushoz való hozzáférésben, és eddig már világszerte több mint 40 laboratóriumnak ingyenesen kiküldték a kórokozó mintáit. Ellenkezőleg, szerinte éppen azért volt szükség a szabadalmi oltalomra, hogy az oltások és vírusellenes szerek kifejlesztésében potenciálisan érdekelt biotechnológiai cégek elkezdjenek foglalkozni a feladattal. „A gyógyszeripar nem mozdul addig, amíg azt látja, hogy a szabadalmi viszonyok nincsenek tisztázva” – figyelmeztetett Osterhaus, aki azt is leszögezte, hogy nekik maguknak semmilyen anyagi hasznuk nem származik a szabadalomból, és a vádakkal ellentétben nem kötöttek egyetlen céggel sem kizárólagos szerződést gyógyító vagy diagnosztikus eljárások kifejlesztésére.