Árvíz után jöhet a penésztelenítés

2013.06.12. 15:18

Az árvíz után mielőbb meg kell kezdeni az átázott falak, bútorok penésztelenítését, mert az asztmát, allergiát okozó gombatelpek három nap alatt kialakulnak. A biztosítók gyors kárrendezést ígérnek.

Az árvíz miatt beázott falakon, átnedvesedett bútorokon penészgombák szaporodhatnak el, amelyek hosszabb távon allergiát és asztmát okozhatnak. A gombatelepek kialakuláshoz csak három nap szükséges, és mivel a kialakult telepek még több spórát termelnek, amint lehet, meg kell kezdeni a penész felszámolását. Ha azonban az épületen van biztosítás, célszerű előtte felvenni a kapcsolatot a biztosítóval.

24 órán belül házhoz megy a kárszakértő

A biztosító megtéríti a kárt, ha a penészesedés közvetlenül az árvíz következményeként, a víz befolyása miatt alakult ki. Ezt nem kifejezetten penészkárnak tekintik, hanem árvízi következménykárnak, amelyet a lakásbiztosítási szerződések jellemzően térítenek. Ha viszont a penész az elöntéstől, az árvíztől függetlenül jelentkezik, mondjuk azért, mert rossz az épület szigetelése, a biztosítók ilyenkor nem fizetnek.

„Az árvíz miatti penészesedést és minden egyéb árvízi kárt most kiemelten kezelik a biztosítók, a bejelentéstől számított 24 órán belül kimegy a kárszakértő a helyszínre, felméri a kárt, és akár néhány napon belül meg is érkezhet a kártérítés” – ígéri Gorda Zsolt, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) lakásbiztosítási bizottságának elnöke. Pusztán egy fotó beküldésével és az eset részletes leírásával nem nagyon lehet lerövidíteni a procedúrát, erre inkább az olyan, úgynevezett bagatellkároknál van lehetőség, mint egy csőtörés, egy kisebb viharkár, amely lever pár cserepet a tetőről, vagy egy üvegbetörés. Árvíznél ez a fajta gyorsított kárrendezés nem bevett gyakorlat, de Gorda Zsolt szerint a cégek tempósan végzik az ügyintézést.

A kárt a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán vagy interneten lehet bejelenteni, a gyorsabb azonosíthatóság érdekében érdemes előkészíteni a kötvényszámot. A károk elhárítását, illetve a további károk megelőzését el lehet kezdeni a kárszakértő megérkezése előtt, de a károsodott tárgyakat meg kell őrizni. A kárbejelentéskor érdemes rákérdezni, hogy készítsünk-e fotót vagy videót a helyszínről a takarítás megkezdése előtt.

Árvíz utáni nedves pincék, házak penésztelenítése (illusztráció)Forrás: AFP/Radek Mica

Falszárítás, fertőtlenítés

A penésztelenítés első lépése a falak, bútorok kiszárítása. A folyamatot az állandó szellőztetés mellett jelentősen meg lehet gyorsítani hősugárzóval, illetve kifejezetten párátlanításra tervezett berendezésekkel.

Természetesen egy elázott fal kiszárításához nem elegendő egy kicsi szobai párátlanító, egy átlagos méretű lakás vagy ház esetében is ipari kivitelű készülékre vagy készülékekre van szükség. Egy ilyen berendezés legalább 500-1000 watt áramot fogyaszt, ráadásul sok esetben több hétig is folyamatosan működtetni kell a lakás teljes kiszárításához, ami jelentősen megnöveli a villanyszámlát. A készülékek közül léteznek belső vízgyűjtő tartállyal szerelt - manuálisan ürítendő -, és a kondenzvizet csövön például lefolyóba elvezetni képes típusok is. 

Egy ipari kivitelű páramentesítő gép elég hangosan dolgozik, aludni biztosan nem lehet mellette, de a tartózkodás komfortját is eléggé zavarja. A páramentesítő gépek ára ötvenezer forinttól a több százezer forintig terjed, bérleti díjuk heti 15-30 ezer forintért reális, ezen felül azonban általában kauciót is kell fizetni. Ha a kanapé is elázott, nedves porszívóval lehet a szövetből a víz nagyját kiszívatni. Ugyanezzel a módszerrel próbálkozhatunk a szőnyeg esetében is, ám ha már kialakultak a gombatelepek, jellemzően a szőnyeg nem menthető. Ez szintén igaz például a tollal tömött párnákra, paplanokra.

Ha száraz a fal, a bútor, el lehet kezdeni a penészgomba telepek lekaparását, eltávolítását. Mivel a levegőbe kerülő spórák is allergizálnak, érdemes a lakás többi részétől elzárva dolgozni, és helyiségről-helyiségre haladni, miközben folyamatos szellőztetünk is. A penésztelepek eltávolítása után jöhet a lemosás (bútor esetében a szövet kimosása) és a fertőtlenítés, például hipóval.

Kíméljük meg a penészeltávolítástól a gyerekeket, időseket, várandósokat, légúti betegségben szenvedőket és gyenge immunrendszerűeket. Aki érzékeny a penészgombára, végezze a munkát szájat, orrot elfedő maszkban.

A penészgomba asztmás, allergiás tüneteket válthat ki

Hogy érzékenyek vagyunk-e a penészgombára, leginkább az alábbi tünetek alapján ismerhetjük fel: könnyezés, szemviszketés, orrfolyás, orrdugulás, erős tüsszögési inger, nehéz légzés, asztma, de tipikus tünet lehet a fáradékonyság, a fejfájás és a hasmenés is. A tünetek a szabad levegőn elmúlnak.

Sokszor a penészfoltok nem is láthatóak a helyiségben, mert rejtett zugokban (például szekrény mögött) találhatók a spórák, ám a tünetek alapján lehet rá gyanakodni.

Helyiségek, textiliák fertőtlenítése az árvíz után

Miután a helyiség padlózatáról eltávolítottuk az iszapot, és az egyéb szennyező anyagot a padozatot és a mosható felületeket (pl. csempeburkolat) fertőtlenítőszerrel kell kezelni. A le- illetve felmosható felületek kezelésére alkalmas például a hypo 2 százalékos oldata vagy az Ultra fertőtlenítőszer 1 százalékos oldata. Fontos, hogy a fertőtlenítő oldatokat legalább 10 percig hagyjuk hatni, csak ezt követően mossuk le tiszta vízzel a felületet.

A falakat 10 százalékos klórmész oldattal kell bemeszelni. Az oldat elkészítéséhez 1 kilogramm klórmeszet kell 8 liter vízben feloldani. A klórmészpor használata fokozott elővigyázatosságot igényel. Kerülni kell a por belégzését szembe, nyálkahártyákra való jutását.

A fertőtleníteni szükséges textíliákat kb. egy óra időtartamra kell beáztatni 2 százalékos hypós oldatba, ami 5 liter vízhez 1 deciliter hypót adagolva készíthető el. (Az eljárás a színváltozást okozhat!) A beáztatás után a ruhák, szövetanyagok mosószerrel a szokásos módon moshatók.

A beáztatáshoz szükséges oldat Flóraszeptből is előállítható, 1 evőkanál Flóraszept mosóport adagolva 1 liter vízhez 1 százalékos oldat készíthető. A beáztatáshoz fél óra szükséges, ezt követően szintén a szokásos módon moshatók a textíliák. A nem mosható szövetanyagokat, ruhákat (pl. bútorkárpit, szőnyeg) 1 százalékos Flóraszept oldattal kell átkefélni és hagyni megszáradni. (A szín elváltozása ebben az esetben is lehetséges!)

Mosógépben történő mosás esetén elsősorban a 90-95 Celsius fokos mosási programokat ajánlatos választani.

Forrás: ÁNTSZ

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK