Nem igaz, hogy hidegben azért célszerű fejfedőt viselni, mert a fejünkön keresztül veszítjük a legtöbb hőt. De azért van értelme a sapkaviselésnek.

Az elmúlt években újabb és újabb bizonyítékok születtek arra vonatkozóan, hogy nem az extrém hővesztés megakadályozásának érdekében célszerű télen sapkát vagy kalapot húzni a fejünkre.

Legutóbb kanadai kutatók vizsgálták a mítosz valóságtartalmát, méghozzá egészen embert próbáló módon: a résztvevőknek 45 percet kellett 17 Celsius-fokos vízbe merülve tölteni. Voltak, akik a háromnegyed órát teljesen víz alatt töltötték (megfelelő levegőhöz jutásról természetesen gondoskodtak), és voltak olyanok, akiknek a feje víz fölött maradt. Egyes résztvevők mindössze fürdőruhát viselhettek, mások azonban speciális búvárruhát, kesztyűt és zoknit is kaptak.

Az esetleges torzító tényezők kiszűrése érdekében a vizsgálatban kopasz emberek nem vehettek részt, és a vacogást - amely a szervezet természetes reakciója a hővesztés gátlására - gyógyszerekkel akadályozták meg.

Nem okozott meglepetést, hogy a vízbe merüléskor mindenkinél azonnal megindult a szervezet hővesztése, de közel sem olyan formában, ahogy azt a mítosz sugallja. Azok a résztvevők, akiknél a hő szinte kizárólag a fejbőrön keresztül távozott (búváröltözékben teljesen víz alá merülők) csak feleannyi hőt adtak le, mint azok, akiknél a hővesztés majdnem az egész testfelületen keresztül történt (fürdőruhában merülő, fejüket víz fölött tartók).

A sapka a maghőmérséklet miatt fontos

Mégsem érdemes azonban végleg sutba vágni a téli sapkákat és kalapokat, ugyanis a vizsgálat egy másik fontos összefüggésre is rámutatott: ha télen fejünk hidegnek van kitéve, viszont testünk többi részét megfelelő öltözékkel melegen tartjuk, úgy testünk maghőmérséklete (ez a szervezet belsejében mérhető, az életfunkciók ideális működéséhez szükséges hőmérséklet) a vártnál jóval gyorsabban csökken.

Ennek oka egyszerű: a fejbőr vérerekkel gazdagon átszőtt terület, amely egyfajta hőcserélőként működve igen gyorsan lehűti a test egyéb, meleg ruhával védett területeiről érkező vérmennyiséget. Ráadásul ha csak a fejet éri a hideg, a test többi részét nem, akkor nem indul be a hőveszteség-gátló vacogás sem, így a maghőmérséklet is gyorsabban süllyed.