A fűrészen múlik, sikerül-e a fejátültetés

Egy provokatív olasz tanulmány szerint a sikeres fejtranszplantációhoz szükséges tudás és technológia már az orvosok rendelkezésére áll, és alkalmazható lenne teljesen lebénult vagy izomsorvadásban szenvedő betegeknél. Az idegsebészek többsége azonban úgy véli, a fejtranszplántáció egyelőre sci-fi, és fényévekre vagyunk egy ilyen műtéttől.

Két éven belül megvalósulhat az első fejtranszplantáció emberen, ugyanis a technológia már ma elérhető – jelentette be a Heaven/Gemini (Mennyország/Ikrek) elnevezésű olasz kutatási projekt egy a szakmát jelentősen megosztó, provokatív tanulmányban, amelyet a Surgical Neurology International sebészeti szaklap közölt. Dr. Sergio Canavero idegsebész, a projekt vezetője szerint a beavatkozáshoz legalább 100 orvosra és körülbelül 12,6 millió dollárra lesz szükség.

Ez kell egy sikeres transzplantációhoz

A nemzetközi sajtóban csak fejtranszplantációként emlegetett műtét valójában testtranszplantáció, mivel a beteg a donor testét kapná meg. Canavero szerint a sikeres műtét első feltétele, hogy a két test egy teremben tartózkodjon. Ezt követően egy ultraéles és -vékony fűrészre van szükség – a kutatásvezető szerint minden ezen múlik. A tökéletesen elvágott és pontosan összeillesztett gerincvelői szakaszok ugyanis feltételezése szerint - kis túlzással - maguktól összeforrnak. Az olasz tudós úgy véli, ha pontos a vágás, az idegsejtnyúlványok képesek összekapcsolódni, illetve az idegsejtek fúzióját elősegítő, kutyáknál már bevált vegyületeket is bevetne az idegek „összeragasztására”. A projektnek ezt a részét nevezték el Heavennek, azaz Mennyországnak, ám az elnevezés egyben betűszó is, a Head Anastomosis Venture (fej-összekapcsolási eljárás) rövidítése.

Ha a gerincvelői szakaszok összekapcsolódtak, jöhet a szív és a keringés újraindítása, és többek között vér pumpálása az agyba – ez a projekt Gemini szakasza. Az egész operáció alatt a testet 12-15 Celsius-fok közé hűtenék. Az elképzelés szerint a fejek leválasztása, majd a beteg fejének és az új testnek az összeillesztése, illetve a keringés elindítása egy órán belül megtörténne.

Forrás: AFP/DPA/Gambarini Federico

Majmoknál már próbálkoztak

Canavero szerint az operációt izomsorvadásban szenvedőknél lehetne alkalmazni, vagy olyanoknál, akik műtéti úton lettek gerincsérültek. Olyanoknál viszont, akiknél baleset miatt roncsolódtak a gerincidegek, nem lenne alkalmazható.

A tanulmány felidézi azt az 1970-es kísérletet, amikor amerikai kutatók egy rhesusmajomnál hajtottak végre fejtranszplantációt, ami egyébként az első olyan értelemben sikeres főemlős-fejtranszplantáció volt, hogy az állat a műtét során nem pusztult el. „A majom 8 napig élt a műtét után, és a körülményekhez képest nem szenvedett, nem voltak komplikációk. Az állat azonban béna volt, mert a gerincvelői szakaszok összekötése nem sikerült. Ma már ennek a technikája a rendelkezésünkre áll” - mondja Canavero.

Egészen másképp emlékezik vissza az ominózus majomfej-transzplantációra az akkori kutatás egyik résztvevője, dr. Jerry Silver. A neves idegsebész az amerikai médiának így nyilatkozott: „Emlékszem, ahogy felébredt, az arca óriási fájdalomról, zavartságról és szorongásról tanúskodott. Amikor az orvosok etetni próbálták, az étel a földre esett. Szörnyű volt. Nem gondolom, hogy újra meg kéne próbálni egy ilyen kísérletet.”

Silver idegkutatóként egészen más irányba indult a majomkísérlet után, kutatócsoportja egyik szenzációs eredményéről épp az olasz tanulmány megjelenése előtt számolt be. Az amerikai Case Western Reserve Egyetemen sikeresen drótozta össze béna patkányok gerincidegeit, akik a műtétnek köszönhetően többek között újra tudtak járni és hólyagfunkciókat kontrollálni. Silver azonban hangsúlyozza, hogy az ő kísérletükben szó sem volt fejcseréről, az állatoknak nem sérült a keringésük és a légzésük sem. A kutató szerint fényévekre vagyunk attól is, hogy a patkányoknál bevált technika embernél működjön, a fejtranszplantáció pedig nevetségesen távol van.

Etikai kérdéseket is felvet

Ha elérhető lenne a technika – bár az általunk megkérdezett hazai szakemberek is egyértelműen a sci-fi és szépirodalom világának nevezték a fejtranszplantáció megvalósíthatóságát -, etikai kérdések bőven adódnának egy ilyen beavatkozás előtt.

Már önmagában az is kérdéses, hogy a humán kísérlet előtt akadna-e etikai bizottság, amely engedélyt adna a kockázatos beavatkozásra. Felmerül továbbá az a kérdés is, miért nem lehetne kevésbé invazív technikát alkalmazni, mint például az újra járó patkányok esetében.

Érdekes kérdést vet fel továbbá az is, hogy a fejtranszplantáció során tulajdonképpen egy kiméra jönne létre: hiszen a betegnek két genomja lenne.