Neme: bizonytalan

A legtöbb országban egy újszülött születési anyakönyvébe a nemhez kötelezően bekerül, hogy férfi vagy nő. Németországban azonban november 1-jétől ezt a mezőt nem lesz kötelező kitölteni - ha a gyermek neme nem meghatározható. Ilyen esetek pedig vannak.

Az Európai Unión belül Németország elsőként hozott törvényt az interszexuálisok (vagy ahogy korábban nevezték: a hermafroditák) védelmében. Az új jogszabály szerint azoknál az újszülötteknél, ahol a testi jegyek alapján nem határozható meg egyértelműen a nem, a szülők nem kötelesek kitölteni ezt a rubrikát. Bár a német sajtó a harmadik nem bevezetéseként ír az új törvényről, a jogalkotók szándéka csupán annak elismerése volt, hogy vannak esetek, amikor nem egyértelmű, hogy valaki nőnek vagy férfinak született. Vagyis vannak újszülöttek, akiknél a külső nemi szervről valamilyen gén- vagy kromoszómahiba, illetve fejlődési rendellenesség következtében nehéz eldönteni, hogy a fallosszerű képződmény egy nagy csiklónak vagy egy kis hímvesszőnek felel-e meg.

A jogszabály szerint a harmadik kategóriába sorolt egyének később dönthetnek arról, hogy átsorolják-e magukat férfinak vagy nőnek, de akár egész életükre harmadik neműek maradhatnak.

M, F vagy X

Bár a jogszabályt nagy többséggel fogadta el a német parlament, akadnak kritikusai. Az egyházak szerint a jogalkotók felülbírálták a természetet: a jogszabállyal olyan szürkezónát teremtettek férfi és nő között, ami a természetben nem létezik. És bár a törvény kifejezetten azoknak a szülőknek kíván segíteni, akik gyermeke atipikus nemi szervekkel jön világra, vannak, akik már most a jogszabály fellazulásától tartanak, és azzal riogatnak, hogy eljön az az idő, amikor a "genderkorrekt" szülők egészséges újszülöttjüket is inkább a bizonytalan neműek közé sorolják, és csak ha a szabadon fejlődő gyermek nemi identitása már megszilárdult, utána kategorizálják be a duális felosztásba.

Szakmai oldalról a törvényt azért támadják, mert hiába tartozna valaki a harmadik nemhez, jogait jelenleg számos területen nem tudná gyakorolni. Például kötelező feltüntetni a nemet az útlevélben, ám egyelőre csak M (Mann - Férfi) vagy F (Frau - Nő) jelöléseket lehet használni. Problémás a házasságkötés és az élettársi viszony bejegyzése is: a német törvények szerint házasságot csak férfi és nő köthet, míg bejegyzett élettársi viszonya két azonos neműnek is lehet. A jelenlegi törvények szerint ez azt jelentené, hogy egy harmadik nemű csak egy harmadik neművel létesíthetne élettársi viszonyt. A kritikákra Sabine Leutheusser-Schnarrenberger igazságügyi miniszter átfogó választ ígért.

Forrás: AFP/PhotoAlto/Ale Ventura

Ötféle nemiség létezik

Az, hogy az új jogszabály hány embert érint Németországban, szintén vita tárgya. Nemi korrekciós műtétekkel foglalkozó szakemberek szerint évente néhány száz hermafrodita gyermek születik az országban, ám egyes becslések szerint az interszexuálisok teljes száma 80-100 ezer körül lehet.

Nemzetközi orvosi statisztikák szerint átlagosan minden ötszázadik ember nemi kromoszómaképe eltér a normális XX-től (lány) vagy XY-tól. (Az interszexualitást okozó leggyakoribb rendellenességek gyakoriságáról az alábbi oldalon érhetők el adatok.)

Orvosi értelemben egy ember nemisége négyféle lehet. Míg a kromoszómák a genetikai nemet határozzák meg, az ivarmirigyek az úgynevezett gonadális nemet. A kettőn kívül a külső megjelenés alapján beszélhetünk fenotípusos nemről, negyedrészt a nemi identitás által meghatározott pszichoszomatikus nemről. Végül az ötödik nem a jogi értelemben vett nem: az, ahogy a társadalom tekint az anyakönyvbe bekerült bejegyzés alapján az egyénre.

A nemi differenciálódás zavara többnyire a születés után derül ki. Vannak, akiknél rögtön a születést követően egyértelmű a rendellenesség, de az is előfordul, hogy a tünetek nem látványosak, és a rendellenesség csak kamaszkorban válik nyilvánvalóvá, például egy lányként nevelt gyermek esetében a menstruáció elmaradásával derül ki, hogy valójában a kromoszómaképe XY. (Az extrém esetről dr. Borsos Antal, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika nemiszerv-korrekciós központjának ma már nyugalmazott szülész-nőgyógyász, gyermekgyógyász professzora mesélt néhány éve a Mindentudás Egyetemén, a beteg a klinika páciense volt.)

Az, hogy a gyermek milyen neműnek érzi magát, azaz mi a nemi identitása, jellemzően hároméves korra szilárdul meg. Ezért is vannak nehéz helyzetben a mindkét nemre jellemző nemi szervekkel, szövetekkel született gyermekek szülei egy születési anyakönyv kitöltésekor. Ekkor tulajdonképpen nekik kell arról dönteni, hogy a korrekciós műtétre, gyógyszeres kezelésre szoruló gyermeknél hüvelyt vagy hímvesszőt alakíttassanak-e ki idővel, valamint, hogy a gyermeket minek neveljék, hogyan tekintsen rá a társadalom.

Azt, hogy a nemi szervi korrekciós műtét módjának és időpontjának a meghatározása rendkívül felelősségteljes döntés, jól példázza az a vizsgálat, amelybe 16 genetikailag férfi, ám súlyosan károsodott külső nemi szervi rendellenességgel született embert vontak be. Kettő kivételével női irányba operálták meg őket. (Ennek oka részben az, hogy a szakmán belül sokáig azt tartották, jól használható hüvely bármikor kialakítható, de jól működő hímvessző aligha.) A tizennégy, gyermek- illetve pubertáskorban nővé operált ember közül nyolc a felnőttkorban végzett vizsgálat során férfinak tartotta magát. Az a bizonyos kettő, akit eredendően férfiként neveltek, megmaradt annak. Öten nőként éltek, hárman nem tudták magukat meghatározni (de ketten közülük korábban férfinak vallották magukat). Mind a tizenhatan jól meghatározhatóan az úgynevezett férfias attitűdöket követték, ilyen volt az érdeklődési körük.

Nem Németország az első

Az új jogszabállyal Németország az Európai Unióban első, ám rajta kívül jogilag már elismeri a harmadik nemet India, Pakisztán, Ausztrália, Új-Zéland és Nepál is. Az azonban, hogy kinek az útlevelében található X, országonként változik. Míg Németországban csak az interszexuálisok, a többi országban általában a transzszexuálisok is választhatják ezt az opciót. Míg az interszexuálisokon általában mindkét nem jegyei megtalálhatók, a transzszexuálisok egyértelmű férfi vagy női nemi jegyekkel rendelkeznek, ám az ellenkező nemhez tartozónak érzik magukat.

Az, hogy a jelenség nem új keletű, jól jelzi, hogy már a Káma-szútra említést tesz olyanokról, akik nem sorolhatók be sem a férfiak, sem a nők közé. Az európai kultúrában Platón beszélt először az androgünökről, a félig nő, félig férfi lényekről. A Lakoma című művében olvasható leírás szerint az ember eredetileg kétnemű volt.