Ezernél több belső ritmus mozgatja az embert

Belső ritmus, fogat mos egy fesztiválozó Glastonburyben
Vágólapra másolva!
Ciklusa van a fogantatásnak, és annak is, hogy mikor halálozunk el, például szívinfarktusban. Ciklusa van a pislogásnak, hogy mikor a legaktívabb a máj, mikor a legmagasabb a tesztoszteronszint, és hogy mikor milyen a hangulatunk. Sőt, állítólag ritmusa van annak is, hogy életünk során mely életszakaszokban történik velünk a legtöbb változás.
Vágólapra másolva!

Ősszel rácsodálkozunk a természet ciklikusságára, azon viszont ritkán tűnődünk el, hogy mi magunk is ciklusok sokaságából állunk, egyes becslések szerint több mint ezer belső ritmus vezérel bennünket. Előre meghatározott ritmusa van minden szervünk, sejtünk aktivitásának és pihenésének. Ezek többsége a 24 órás napi ciklust követi, de vannak ennél rövidebbek, valamint hosszabbak is.

Napi ritmusaink: vérnyomásemelkedéssel és székeléssel kezdődik a reggel

Ébredés után, 6 és 7 óra között van egy éles megugrás a vérnyomásunkban – ez az oka annak, hogy a legtöbb stroke és szívinfarktus a reggeli órában történik. Ezt követően a vérnyomás csökken, de késő délután, kora este ismét jellemző a magasabb érték, éjszakára viszont a vérnyomás mérséklődik.

Szintén a reggeli órákban a legaktívabb a vastagbél – ez a székelés ideje. Este tíz óra után viszont a vastagbél is pihenni tér, aktivitása jelentősen lecsökken. Emésztőenzimeink is inkább napközben termelődnek, epehólyagunk dél körül a legaktívabb.

A májnak szintén megvan a maga, étkezési időkhöz kötött ritmusa, és különösen intenzíven dolgozik éjszaka. A vörösvérsejtek termelése is inkább éjszaka történik.

Ciklusa van a testhőmérsékletnek is: a legalacsonyabb a hajnali órákban, a legmagasabb pedig késő délután-este. A két érték között akár több mint 1 Celsius-fok különbség is lehet.

Forrás: AFP/PhotoAlto

A hormonok is megmondják, hogy mit, mikor csináljunk

Sötétedéssel megkezdődik az alvásra serkentő melatonin hormon termelődése: hatására természetes módon elálmosodunk, a hormon termelődése egy normálisan 8 óra körül ébredő embernél hajnali 3-4 óra között éri el a csúcsát. Ahogy viszont a reggeli világossággal kipattan a szemünk, a fény hatására a tobozmirigyünk azt az utasítást kapja, hogy állítsa le a melatonintermelést, helyette megkezdődik a hangulatot befolyásoló szerotonin termelődése.

A szerotonintermelés a nap közepén éri el a tetőpontját, de termelése a fény mellett fokozható mozgással és édességgel is. A hormon befolyásolja többek között a hangulatunkat, a szexuális késztetést, a memóriát, az étvágyat, az impulzivitást, de még a félelmeket is. Ma már az is ismert, hogy ez a fontos hormon elsősorban a bélrendszerben termelődik, ezért is lényeges az egészséges, tápanyagban-rostokban gazdag táplálkozás.

Az ébredést követően nem csak szerotonin, hanem stresszhormonok (adrenalin és kortizol) is áramolnak a vérbe, elősegítve azt, hogy fizikailag felpörgessük magunkat. Ezért is ideális, ha valaki a napi sportolást reggelre időzíti. Ugyancsak a reggeli - kora délelőtti órákban a legmagasabb a tesztoszteronszint.

A növekedési hormon viszont éjszaka termelődik, különösen az éjfél előtti alvás során – azaz gyerekek esetében különösen indokolt a korai fekvés. De a felnőttek számára is jótékony hatású az éjfél előtti alvás, a hormon ugyanis a növekedés mellett hat az anyagcserére és az immunrendszerre is.

A kutatások szerint a legjobban a reggeli órákban koncentrálunk, a legéberebbek a déli órákban vagyunk, 1 és 3 óra között viszont csökken a koncentrációs képességünk, teljesítményünk átmenetileg hanyatlik – ám egy rövid szieszta után új erővel folytathatjuk a munkát. A leggyorsabb reakcióidő kora délután, 3 és 4 óra között jellemez bennünket.

24 órán belüli és túli ritmusok

Ultradián ritmusnak hívjuk a 24 órás ciklusnál rövidebb belső ritmusokat, infradián ritmusnak pedig a hosszabbakat.

Tipikus ultradián ritmus az alvási ciklus: egy alvási ciklus öt fázisból áll, az álomba szenderülést követően mély álomba zuhanunk, majd a legvégén, az ötödik fázisban álmodunk. Egy ciklus 90 percből áll, éjszakánként jellemzően öt ciklust alszunk át. Még gyakoribb a frekvenciája a pulzusnak (érverésnek), a szívverésnek vagy a pislogásnak.

A legismertebb infradián ritmus a menstruáció. A nők vérében a vas koncentrációja a menstruáció során a legalacsonyabb, és ovuláció idején a legmagasabb. A nők immunrendszere viszont épp az ovuláció idején a legkevésbé aktív. Az infradián ritmusok közé tartozik továbbá a szoptatás és az azzal összefüggő hormontermelés is.

Fogmosás a Glastonbury fesztiválon Forrás: AFP/Adrian Dennis

A betegségeknek is van ritmusuk

A belső ritmusaink befolyásolják számos krónikus betegség tüneteinek erősségét is. Például az allergiás nátha, tüsszögés erősebb az ébredést követő órákban, mint késő délután. Az asztma tünetei sokszorosan erőteljesebbek a hajnali órákban, mint később a nap során.

A szívtáji szorító fájdalmak (angina pectoris) gyakoribbak az ébredést követő első 4-6 órában, a szívinfarktus és a stroke pedig, ahogy már említettük, jellemzően ébredés után következik be.

A reumás tünetek ugyancsak ébredést követően a leggyötrőbbek, az ízületi gyulladás tünetei viszont a nap során rosszabbodnak, késő délután – este a legkínzóbbak.

A gyomorfekély tipikusan a gyomor kiürülése után, az étkezések után erősödik fel, valamint gyötrő kora reggel is, az érintettek sokszor erre ébrednek.

Tudományos igényességgel nem igazolt ritmusok

Női oldalakon gyakran találkozni bioritmus kalkulátorokkal. Ezek szerint megkülönböztethetünk fizikai, érzelmi és szellemi (intellektuális) bioritmust, amelyek a születés pillanatában egy középértékről indulnak, és ciklikusan ismétlődő szinuszgörbét írnak le. Az elmélet szerint a fizikális bioritmus az egyén fizikai állapotára, egészségére, vitalitására utal, és 23 naponta ismétlődő ciklus. Az érzelmi ciklus 28 napos, és az egyén érzelmi állapotára (kiegyensúlyozottságára, pozitívitására, kapcsolatteremtésére) utal. Végül a leghosszabb az intellektuális ciklus, amely 33 napos, és az egyén kreativitására, gondolkodására, szellemi teljesítményére utal. A tudományos igényű kutatások ezeknek a külső körülményektől független bioritmusoknak a létezését nem támasztják alá.

Figyelemreméltó, ám tudományosan ugyancsak nem igazolt ritmusok a jógafilozófiákban is találhatók. Például a kundalini jóga tanítása szerint három fő ciklus jellemzi az életet: a fizikai test (életenergia), a tudatosság, és az intelligencia ciklusai. Az életenergia ciklusa 18 év, az intelligenciáé 11 év, a tudatosságé pedig 7 év - e ciklusok természetes pályáját azonban extrém fizikai vagy pszichés behatások módosíthatják. Kiemelt, meghatározó változásokkal járó időszakok az egyén élete során, amikor az egyes ciklusok összeérnek: ilyen többek között a születés, a 11-14, a 18-22, a 33-36, a 42-44, az 54-56, a 63-66, és a 72-77 év közötti időszak, valamint a halál.

Így borítjuk fel belső ciklusainkat

Belső ritmusaink külső hatásokra felborulhatnak. Ilyen többek között az időzónák közötti utazás: három időzóna jellemzően még nem okoz problémát, e fölött azonban már nem tud szervezetünk egy nap alatt átállni. Három időzóna felett kalkulálhatunk úgy, hogy szervezetünk annyi nap alatt alkalmazkodik az időeltolódáshoz tökéletesen, ahány időzónát átszeltünk. Jellemzően hosszabb a jet lag, ha nyugatról utazunk keletre, az éjszakai alvási idő elvesztése miatt. Korán kelő, azaz pacsirta típusúaknak általában nehezebb az átállás, mint az éjszakai baglyoknak.

Ugyancsak felborítja a belső ritmusokat az éjszakai műszak. Éppen a sötétség-fény által szabályozott hormontermelés miatt tökéletesen nem is lehet átállni rá, azaz még 3-4 nap éjszakai műszak után sem fogunk olyan éberséget érezni, mint ha reggeli műszakban dolgoznánk, ám napról-napra könnyebb lesz talpon maradni. Nem véletlen, hogy a XX. század legnagyobb ipari katasztrófái az éjszakai műszakban (Csernobil, Bhopal) történtek.

Belső ritmusainkat ezen túl felboríthatjuk táplálkozással: általában véve elmondható, hogy a fehérjében, zsírban gazdag ételek feltüzelik a szervezetet, a szénhidrátok lenyugtatják. Ezért ajánlott fehérjét reggelire, szénhidrátot pedig vacsorára fogyasztani. Aki felcseréli, épp estére pörgeti fel magát. Ugyancsak élénkít az esti kávé, az intenzív testmozgás, de a melatonin termelésünket erősen befolyásolják az éjszakai fények és a számítógép-tévéhasználat is. A belső ritmusok felborulásáról árulkodnak az alvászavarok.