Komolyan kell venni az időskori székrekedést

2013.09.17. 14:18

Az időskori székrekedést gyakran az öregedés természetes velejárójaként kezelik, pedig a rendelkezésre álló adatokból kiderül, hogy egy meglepően sokakat érintő, többnyire félvállról vett, igen összetett problémával állunk szemben.

A rendelkezésre álló európai adatok szerint 65 év felett minden ötödik ember küzd krónikus székrekedéssel, ám az idősotthonokban élők között ennél sokkal súlyosabb a helyzet: öt emberből négyet érint a probléma. Akár funkcionális, akár egy rejtett betegség hatására kialakult székrekedésről van szó, kezelés nélkül igen komoly egészségügyi következményekkel lehet számolni: kialakulhat székletimpaktáció (amikor a bélben túlzottan megkeményedett széklet nem tud természetesen távozni), végbélelzáródás, a sok erőlködéstől pedig végbélrepedés, aranyér vagy akár ájulás is.

Európai szakemberek nemrég egy átfogó jelentéssel és hatpontos ajánlással próbálták felhívni a figyelmet az időskori székrekedés veszélyeire. Álláspontjuk szerint a betegséget a mostaninál sokkal komolyabban, a cukorbetegséghez vagy csontritkuláshoz hasonló kiemelt figyelemmel kellene kezelni, hiszen a székrekedés nemcsak az idősek életminőségét rontja, de komoly anyagi terhet is ró a szociális és egészségügyi ellátórendszerre. Ráadásul az Európai Unió lakosságának elöregedése miatt a probléma néhány évtizeden belül aggasztó méreteket ölthet.

Lépések a szemléletváltáshoz

Az ajánlást összeállító szakemberek az időskori székrekedéssel kapcsolatos szemléletváltáshoz az alábbiak szerint összegezték megállapításaikat és ajánlásaikat:

1. Az idősebb korban jelentkező funkcionális székrekedést nem szabad alábecsülni vagy az öregedés természetes velejárójaként kezelni.

2. A krónikus székrekedést önálló állapotként kell kezelni, nem pedig más rendellenességek velejáró tüneteként.

3. A szakembereknek fel kell ismerni a székrekedés jellegzetes tüneteit, meg kell keresni a lehetséges kiváltó okokat, és kezelni kell a problémát. Kiemelt szerepe lehet ebben az egészségügyi és idősekkel foglalkozó szociális ellátórendszer dolgozóinak.

4. Az időskori székrekedés mielőbbi diagnosztizálása különösen fontos, így az érvényben lévő gyógymódok tükrében hatékonyabb kezelésre van lehetőség.

5. Le kell dönteni a székrekedést övező tabukat, hogy az érintettek merjenek beszélni problémájukról és orvoshoz fordulni vele.

6. Számszerűsíteni kell azokat a valódi költségeket, amelyeket az időskori székrekedés nem megfelelő kezelése ró a gazdaságra, társadalomra és egészségügyre, beleértve az egyéni szenvedést és az életminőség romlását is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK