Naponta hetvenen esnek össze az utcán, vagy fordulnak le a munkahelyi székükről Magyarországon, vagyis sok olyan ember van köztünk, aki látott már szívinfarktust vagy hirtelen szívhalált. Pedig néhány egyszerű vizsgálat segíthet a keringési betegségek korai felismerésében. Összeszedtük, hogy az egészséges életmódon túl mit tehetünk magunkért.

„A szívinfarktusos esetek felében nincs semmiféle jósló panasz, és valóban derült égből villámcsapásként jelentkezik” – mondja dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. „Van azonban lehetőség az érbetegségek korai felismerésére. Én őrszemeknek nevezem ezeket a vizsgálatokat.”

Forrás: AFP/PhotoAlto/James Hardy

Az őrszemek

A szakember szerint nőknél három, férfiaknál négy olyan vizsgálat van, amelyeket 40 év feletti tünetmentes embereknél érdemes lenne körülbelül 5 évente elvégeztetni.

Az első őrszem a szemfenék ereinek vizsgálata. Ez egy egyszerű vizsgálat, amelyet minden szemorvos elvégezhet. A szemfenék ereinek állapotából – mivel egy érrendszerünk van – következtetni lehet az ereink általános állapotára.

A szemfenék ereiForrás: Wikipedia/Mikael Häggström

A második őrszem az orvosi körökben jóval ismertebb és elfogadottabb úgynevezett boka-kar index. Normálisan a lábunkban is annyi a vérnyomás (vagy egy kicsit magasabb is), mint a karunkban. Egy szintén nagyon egyszerű vizsgálat során az orvos megméri a fekvő ember karjában és lábában is a vérnyomást. Ha kiderül, hogy a lábban alacsonyabb, mint a karban, akkor a szív és a láb között már valamilyen érszűkület lehet. Ezt a vizsgálatot a háziorvos is meg tudja csinálni.

A harmadik őrszem egy vizeletvizsgálat, amelyben a vizeletben lévő fehérjét (albumint) mutatják ki. Ha valakinek nincs vesebetegsége, de mégis van fehérje a vizeletében, akkor ez arra utal, hogy a vese erei nem működnek megfelelően, ebből pedig megint csak az érrendszer általános állapotára lehet következtetni. A vizsgálat elvégzéséhez a háziorvostól kell segítséget kérni.

A negyedik őrszemről csak férfiaknál beszélhetünk: a merevedési zavaroknak körülbelül 90%-a ugyanis keringési problémákra vezethető vissza.

Bepillantás a motorba

A megelőzés következő fokozatát már célzottabb orvosi vizsgálatok jelentik. Ilyen a laborvizsgálat, illetve a vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint (és a vérzsírok szintjének) rendszeres mérése. Ezek a kockázati faktorok őrszemei.

Forrás: AFP/Philippe Huguen

Idetartozik a szintén nem bonyolult haskörfogatmérés. Nőknél 80, férfiaknál 90 centiméter az, ami az ideálisnál már rosszabb. Betegséget nőknél 90, férfiaknál 103 centiméteres haskörfogat jelez előre. Ilyenkor a hasi zsírszövet már olyan mértékben felszaporodott, hogy ez a keringési betegségek szempontjából kockázatot jelent.

Az érrendszerre visszatérve, vannak a fentieknél kifinomultabb vizsgálatok is. Ilyen a nyaki ütőér ultrahangos vizsgálata, amelyet elég sok helyen elvégeztethetünk (néhány ezer forintért beutaló nélkül is). Ez kimutatja, hogy van-e érszűkület a nyaki ütőérben, ha van, az megint csak az érrendszer betegségének jele lehet.

Ennél is bonyolultabb és modernebb vizsgálat a szívkoszorúér-CT, amelynek során már a szervezet motorjának, vagyis a szívnek a saját ereit vizsgálhatják közvetlenül az orvosok. Ezt olyankor veszik igénybe, amikor más vizsgálatok alapján felmerül a koszorúér-betegség, a szívinfarktus fő kockázati tényezőjének gyanúja, de a diagnózis nem egyértelmű. Magyarországon ez még elég korlátozottan hozzáférhető: a 90-160 ezer forintos, 10 perces vizsgálatot még csak néhány helyen fizeti a társadalombiztosítás, de arra is volt már példa, hogy valaki kifizette magának szűrési céllal, mert a tágabb családjában sok infarktusos, szélütéses eset volt. Az utóbbi évek egyik meglepő eredménye, hogy az életmód mellett az öröklött tényezők is fontos szerepet játszanak a keringési betegségek kialakulásában.

Nem menedzserbetegség

Az életmód egyébként látványos összefüggést mutat az iskolázottsággal. „A képzett, iskolázott magyar emberek keringési betegséggel töltött életszakasza 14 évvel később kezdődik, mint az iskolázatlan embereké. Ez az egyik legnagyobb különbség Európában. Ma már egyáltalán nem gondoljuk azt, hogy a keringési betegségeket menedzserbetegségnek kell tekinteni. Úgy tűnik, hogy az iskolázott emberek némi egészségkultúrát is elsajátítanak, nem mintha ennek lenne nálunk szervezett formája” – mondja dr. Kiss Róbert Gábor, aki szerint alapvető fontosságú lenne az egészségtan hangsúlyosabb oktatása az iskolákban.

A szakember szavait a regionális adatok is alátámasztják: a keringési betegségek szempontjából az észak-magyarországi régió a nők szempontjából egész Európában a 2. legrosszabb terület, a férfiak szempontjából pedig a 3. legrosszabb. Bár ilyen statisztika nem készült, a területen nagy arányban élő roma népesség körében megfigyelhető a keringési betegségek fiatalabb életkor felé való tolódása.

„Vagyis elmondható, hogy a keringési betegségek ma már az iskolázatlan szegény ember betegségének számítanak a 65 év alatti korosztályban” – mondja dr. Kiss Róbert Gábor.

A fiatal lányok cigiznek

Ami szintén nincs benne a köztudatban: ma Magyarországon a nőknek valamivel több, mint a fele (53%) hal meg keringési betegségben, míg a férfiaknak valamivel kevesebb, mint a fele (47%). Dr. Kiss Róbert Gábor szerint ennek az az egyik fő oka, hogy a nők „két műszakban dolgoznak”, azaz a gyereknevelés és a háztartás mellett a munkából is ki kell venni a részüket. A két fronton felgyülemlő stresszt pedig sokszor evéssel, dohányzással próbálják levezetni.

Jellemző tendencia az is, hogy a betegség egyre fiatalabbakat érint, bár 40 év alatti infarktus gyakorlatilag csak azoknál fordul elő, akik dohányoznak. „Sajnos Magyarországon a fiatal, tizenéves és huszonéves lányok körében jelentősen emelkedett a dohányzók aránya, miközben a férfiaknál és az összes többi korosztályban csökkent” – mondja a szakember.

Szívbetegségben elhunytak száma Magyarországon, 1990–2011Forrás: MTI/KSH

A betegség az orvos feladata, az egészség a miénk

„Hibás tehát az a hozzáállás, hogy ha mindent rendben találnak ezeken a vizsgálatokon, akkor egy ideig megint nem kell foglalkoznunk az egészségünkkel. Az egészségünk nem az orvosé, azzal nekünk kell törődnünk az unalomig ismert életmódbeli dolgokkal: mozgással, egészséges étkezéssel, a dohányzásról való leszokással, a lehetőségekhez képest legkevesebb stresszel. A betegségünk az, ami az orvosé, és az már az ő feladata, hogy ezt minél elviselhetőbbé tegye számunkra” – mondja dr. Kiss Róbert Gábor.

A cikkben ismertetett vizsgálatok közül néhányat a hétvégén, a Szívünk Napja nevű rendezvényen is igénybe vehet. A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány szeptember 29-én 10 órától a budapesti Városligetben ad tanácsokat ahhoz, hogyan érhetjük el, hogy szívünk sokáig és jó erőben dobogjon. A Szívünk Napja honlapja itt érhető el.