Tenyerünkön rendkivüli a baktériumok fajgazdagsága, ráadásul mindenkinek egyedi a bakteriális tenyérnyomata, elenyésző a mindenki tenyerén előforduló baktériumfajok száma. A fajok többsége nem kórokozó, gond akkor van, ha például vírusok vagy fertőző bélbaktériumok kerülnek a kézre, és onnan az arcra, szájba.

Néhány éve a Colorado Egyetem kutatócsoportja fedezte fel, hogy a kezünkön nagyságrendekkel több baktérium él, mint azt korábban feltételezték, illetve a nők tenyerén jelentősen több baktérium van jelen, mint a férfiak kezén. A vizsgálatban résztvevők tenyere átlagosan 150 különböző baktériumfajt tartalmazott, és az 51 önkéntes tenyerein összesen 4700, egymástól eltérő fajt azonosítottak. Ráadásul a 4700 faj között mindössze öt olyan akadt, amelyik az összes vizsgált személynél jelen volt.

A kézmosás nem befolyásolja a baktériumok sokféleségét

Ma már azt is tudjuk, hogy a rendszeres kézmosás nem befolyásolja jelentősen a baktériumok sokféleségét: előfordulnak olyan baktériumcsoportok, amelyek jelenléte megnő a kézmosást követően, és olyanok is, amelyek száma csökken.

A tenyéren újonnan azonosított baktériumfajok többsége ugyan nem tekinthető kórokozónak, a szappannal történő kézmosás azonban mégsem haszontalan: a kevés kórokozó baktériumok mellett ugyanis számos olyan vírus is megtelepszik a kezünkön, amelyek járványos, fertőző betegségeket okoznak.

Miért fordul elő több baktérium a nők tenyerén?

A kutatások szerint minden résztvevő bakteriális "tenyérnyomata" egyedinek tekinthető, ráadásul ugyanannál a személynél a jobb és a bal tenyéren is csak hozzávetőlegesen 17 százalékos egyezést mutatnak a baktériumfajok. Általánosságban az is elmondható, hogy a tenyéren mindenkinél nagyjából háromszor annyi baktériumfaj van jelen, mint az alkaron vagy a könyök tájékán.

A férfiak és a nők között a baktériumok gyakoriságában mutatkozó különbségeknek több oka is lehet. Előfordulhat, hogy a bőr pH-ja is szerepet játszik a baktériumdiverzitás nemi különbségeinek kialakításában, mivel ismert, hogy a férfiak bőre általában savasabb: a mikróbák sokfélesége egy korábbi tanulmány szerint a pH csökkenésével párhuzamosan egyre alacsonyabb lesz.

Az is lehet, hogy az eltéréseket a férfiak és nők verejték-, illetve faggyúmirigyek eltérő működése okozza, ezen kívül szerepet játszhatnak a két nem által eltérő gyakorisággal alkalmazott hidratálókrémek és a különféle kozmetikai szerek. A különbségek okaként a férfi és női bőr eltérő vastagsága (a férfiak bőre vastagabb és általában kevésbé érzékeny), valamint a hormontermelés különbségei is szóba jöhetnek.

Hasmenésbaktériumok a kézen

Hogy a mikrobiális "útitársaink" mekkora mértékben járulnak hozzá a különféle betegségek terjedéséhez és kialakulásához, a nagy fajgazdaság miatt nehéz meghatározni. Leginkább arra nehéz választ találnia a tudománynak, hogy a baktériumközösségek változásai milyen módon hozhatóak összefüggésbe például az egyes bőrbetegségek kialakulásával.

Ennél könnyebb a kézen található kórokozó bélbaktériumok és a gyomor- és bélrendszeri fertőzések kapcsolatát meghatározni. A statisztikák szerint minden 4-5. ember kezén találhatók bélbaktériumok. Ezek a baktériumok természetesen nem szükségszerűen okoznak fertőzést, azt viszont jelzik, hogy az illető nem mosott rendesen kezet, miután wc-re ment. Ha azonban valaki gyakori hasmenéstől szenved, de nem használja a mosdót vagy a szappant, akkor egyértelműen nőni fog a valószínűsége, hogy másoknak is továbbadja betegségét.

Fertőzésveszélyt jelent az Escherichia coli (az utazások közben előforduló hasmenéses megbetegedések körülbelül 40 százalékáért felelős), a Shigella baktériumok, a Salmonella-baktériumok jelenléte, valamint akut hasmenést okozhatnak vírusok is: a rota-, az adeno-, illetve a norovírusok.