A dobozos vagy a sodort cigi a károsabb?

Sodort cigaretta, egészségesebb-e a sodort cigi
Vágólapra másolva!
Terjed a fiatalok körében a sodort cigi, egyrészt mert olcsóbb, másrészt mert menő dolog szépen tekerni. Sokan arról is meg vannak győződve, hogy a sodort cigi kevésbé káros, mint a dobozos. 
Vágólapra másolva!

Marci 21 éves, harmadéves főiskolás. Amikor 17 évesen dohányozni kezdett, már rögtön vágott dohányt vett. „Egy ismerősnél láttam, és vagánynak találtam, ahogy maga sodorja a cigijét. Én akkor még nem tudtam szépen sodorni, ráadásul mindig a gimi környékén cigiztünk, és kint is sodortam meg, így amikor hideg volt, nem élveztem a tekerést. Életem első zacskó dohánya végül rám is száradt” – meséli. A főiskolán aztán áttért a dobozos cigire, hetente 2-3 doboz fogyott el belőle. Fél éve azonban újra elkapta a cigisodrás hangulata.

„Szerintem van abban az emberben fény, spiritusz, aki szép cigit tud sodorni. A sodort cigi egy hangulat, életérzés. Nem az van, hogy mész a metrón, vagy a buszon, és ahogy leszállsz, rögtön rágyújtasz egy szálra, hanem megadod a módját annak, ahogy megtekered, meg annak is, ahogy elszívod. Most egy szál cigi olyan nekem, mint egy pohár jó bor. Ez biztos sznobság, de szerintem ez is az oka, hogy divat lett a fiatalok körében a sodort cigi. Meg persze az, hogy jóval olcsóbb” – meséli a gazdasági főiskolára járó fiatalember.

Azt mondja, ő is ismer olyanokat, akik meg vannak róla győződve, hogy a sodort cigi egészségesebb, mint a dobozos, de szerinte ez baromság. „Az én esetemben talán azért egészségesebb mégis, mert azáltal, hogy minden cigit próbálok úgy megélni, mint a vasárnap délutánt, kevesebbet szívok” – magyarázza.

Illúzió, hogy kevésbé káros

Míg korábban a cigarettadohányt jellemzően a már több évtizede dohányzó, erősen függő, alacsonyabb iskolai végzettségű, szerényebb körülmények között élők vásárolták, itthon ma már elsősorban a fiatalok vesznek vágott dohányt.

Egyrészt olcsóbb, másrészt a sodort cigit szívók egy része meg van róla győződve, hogy a cigije egészségesebb, mint a dobozos cigik. Magyar felmérés még nem készült róla, hogy mi áll ennek a tévhitnek a hátterében, de az angol, új-zélandi, amerikai, ausztrál és kanadai vizsgálatok szerint leggyakrabban az alábbi érvek hangzanak el:

- A zacskós cigarettadohány „természetesebb”, „organikusabb”, kevesebb vegyszerrel van kezelve, mint a dobozos.

- A zacskós dohányba a gyártók kevesebb függőséget okozó szert kevernek bele.

- Aki maga tömi meg a cigijét, befolyásolni tudja, hogy mennyi dohányt tesz bele, ily módon sokszor a sodort cigikben kevesebb a dohány, mint a dobozosokban.

A valóság azonban az, hogy az eddigi lefolytatott csekély számú tudományos vizsgálat nem támasztja alá, hogy a sodort cigi kevésbé lenne káros, mint a dobozos. Éppen ellenkezőleg. Egy norvég vizsgálatban 26 ezer dohányost követtek 30 évig. A vizsgálat ideje alatt 435-en betegedtek meg tüdőrákban, és a betegség gyakorisága csaknem kétszerese volt a sodort cigit fogyasztók körében, mint a dobozos cigit szívók között. Más vizsgálatok szerint a nyelőcső és a gégerák gyakorisága is nagyobb a sodort cigit szívók körében.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Kevesebb benne a dohány, mégis több kátrány jut a tüdőbe

Az, hogy a sodort vagy a dobozos cigi-e a károsabb, a cigaretta mérete és a benne található dohánymennyiség mellett a dohányzási szokásoktól függ: azaz, hogy hogyan szívja az illető a cigarettát, mennyire mély slukkokat vesz, mennyi ideig tartja benn a füstöt, és természetesen, hogy naponta hányszor gyújt rá.

Egy új-zélandi kutatásban ezek alapján a szempontok alapján hasonlítottak össze kizárólag sodort és kizárólag dobozos cigit szívókat. (A sodort cigit szívók is használtak füstszűrőt.)

A két csoport tagjai darabra nézve szinte megegyező mennyiségű cigarettát szívtak egy nap, az ébredés utáni első cigit is körülbelül ugyanakkor szívták el: 6-8 perccel az után, hogy kipattant a szemük. Ám az első sodort cigiben kevesebb dohány volt, mint a dobozosban (0,45 gramm a sodort cigiben, és átlagosan 0,7-0,8 g a dobozosban), ily módon kevesebb is égett el belőle a reggeli első cigaretta elszívásakor.

A nap többi cigije esetében viszont azt tapasztalták a kutatók, hogy a sodort cigit szívók intenzívebben élvezték ki a cigijüket, ami azt jelentette, hogy több füstöt szívtak be, átlagosan 25 százalékkal nagyobb volt egy slukk, valamint egy pöfékelés is hosszabbra nyúlt, mint a dobozos cigit szívók esetében. A számítások szerint a sodort cigit szívók szervezetébe több kátrány került, és ugyanannyi szén-monoxid, mint a dobozos cigit szívók vérébe.

Az, hogy a dohányosok a sodort cigit intenzívebben szívják, részben azzal magyarázható, hogy a sodort cigit nehezebb életben tartani, ugyanis a nedvességtartalma 20 százalék körül van, míg a dobozosok nedvességtartalma 13-14 százalék körüli. A dobozos cigiknél a dohány mellett a papír is tartalmaz égést gyorsító, az égés hatékonyságát, egyenletességét biztosító vegyületeket, a sodort cigihez vásárolt cigarettapapírokban viszont jellemzően nincsenek égést gyorsító anyagok. Így a sodort cigi gyakrabban alszik el, újra és újra meg kell gyújtani. Természetesen az égésből, füstből származó káros anyagok szervezetbe jutó mennyisége nagyban függ attól is, hogy a dohányos használ-e füstszűrőt a cigijében.

Egy állomás lehet a leszokáshoz

A kutatások szerint tehát a sodort cigi semmiképpen sem egészségesebb, még akkor sem, ha összességében kevesebb dohányt szívunk el. Annak viszont, aki le akar szokni, talán mégsem értelmetlen a váltás.

A 29 éves, mérnökként dolgozó András több mint 10 év dohányzás után a vágott dohány segítségével hagyott fel a dohányzással. „Arra jöttem rá, hogy nálam a függőséget nagyban erősítette, hogy a dobozos cigaretta mindig elérhető volt. Amikor viszont tekertem a cigit, akkor már időt kellett szánnom egy-egy cigi elkészítésére, és aztán utána a cigi elszívásával sem rohantam. Így egyre kevesebbet szívtam, végül egy nyaralásra már egyáltalán nem is vittem magammal dohányt. Persze, ha sokat tekersz, az a mozdulat is idővel szokássá válhat, és erősítheti a függőséget.”

Jóval olcsóbb

A 40 grammos cigarettadohány ára jelenleg 800-1600 forint között mozog, de van 120 grammos kiszerelés is 2800 forintért. Ez utóbbi nagy zacskón például az áll, hogy akár 270 cigi is kijön belőle. Ezzel szemben egy 19 szálas doboz ma már 800 forint körül kezdődik. Persze a sodort cigihez jön még a papír (50 darabos 60-350 forint között) és a füstszűrő (200 darab 2-400 forint között), vagy a kettőt már előre tartalmazó hüvely (egy 200 darabos csomag 4-500 forint körül van).