A bolti blokkok, háztartási tisztítószerek vagy konzervdobozok közel sem olyan ártalmatlanok, mint amilyennek elsőre látszanak: a legveszélytelenebbnek tűnő tárgyak is tartalmazhatnak olyan anyagokat, amelyektől hosszú távon felborulhat a szervezet hormonháztartása.

Az Environmental Working Group (EWG) nevű amerikai nonprofit környezetvédelmi szervezet nemrég közzétette a belső elválasztású mirigyek működését károsító, a hormonrendszer egyensúlyába leginkább beavatkozó kemikáliák listáját.

Az endokrin rendszerre veszélyes „piszkos tizenkettő” között olyan közismert vegyületeket találunk, amelyek hosszú távon rákkeltő hatásúak, emellett már kis mennyiségben is anyagcserezavarokat, termékenységi problémákat vagy fejlődési rendellenességeket okozhatnak. A legfőbb veszélyt pedig az jelenti, hogy a káros vegyületek a hétköznapi élet szinte minden területén leselkednek ránk. 

A hormonrendszer egyik legnagyobb ellensége a műanyagipar fontos alapanyagának számító biszfenol-A (BPA), amelyet korábban kapcsolatba hoztak a szívbetegségek vagy az emlődaganat kialakulásával, újabban pedig az inzulintermelést összezavaró hatására is fény derült

A biszfenol-A ösztrogénutánzó hormonhatása miatt már kis mennyiségben kedvezőtlenül hat az inzulintermelésre és a zsírháztartásra, elősegítve az elhízást vagy a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Ha valaki tudatosan kerüli a műanyag termékeket és csomagolásokat, akkor sem tudja teljesen kiszűrni a biszfenolt az életéből: az EWG szerint a bolti blokkokhoz és a konzervdobozok belsejének bevonatához is használják a vegyületet.

Veszélyek a lakásban

A házipor nemcsak kellemetlen, de az endokrin rendszerre is veszélyes lehet: a porszemcsékhez olyan vegyületek, például tűzvédelemi célokra használt polibrómozott-bifenilek vagy polibrómozott-difenil-éterek kapcsolódhatnak, amelyek pajzsmirigyhormon-utánzó hatásuk révén egészségügyi problémákat okozhatnak.

A kanapék, ágyak és fotelek is kockázatot jelentenek, hiszen a matracgyártáshoz szintén használnak ilyen vegyületeket. A rendszeres portalanítás és takarítás az EWG szerint segíthet a helyzeten, nem mindegy azonban, hogy milyen tisztítószereket használunk: ezekben is lehetnek a hormonrendszert megzavaró vegyületek. 

Ne süssünk teflonedényben tojást

A hormonrendszerre veszélyes vegyületek ott lapulnak a hűtőben is, gondoljunk csak a túlzott higanytartalmú mélyhűtött halakra, a műanyag dobozokban lefagyasztott ételekre vagy a káros anyag-maradványokat tartalmazó húsokra, tejtermékekre.

A húsokban, halakban, tojásban és tejtermékekben előforduló, röviden csak dioxinnak nevezett vegyületcsoportnak szintén rákkeltő hatást tulajdonítanak, és kapcsolatba hozták termékenységi problémák kialakulásával is. Ha az ételek sütéséhez ráadásul tapadásmentes teflonserpenyőt választunk, az edény gyártásához használt perfluorozott vegyületek szintén felboríthatják a hormonrendszert, és többek között magas koleszterinszint kialakulását eredményezhetik.

A gyümölcs és a víz sem veszélytelen

A zöldségek vagy gyümölcsök szintén nem tekinthetők hormonszempontból biztonságosnak: az EWG évente megjelenő „piszkos tizenkettő” listájából kiderül, hogy elsősorban az almán, az epren és a szőlőn találhatók növényvédőszer-maradványok, amelyek a szervezetbe kerülve viselkedészavarokat, termékenységi problémákat, prosztatagyulladást vagy emlődaganatot okozhatnak.

A csapból is veszély leselkedik a hormonrendszerre: a vízben előforduló perklorátok a pajzsmirigyre, az arzén a szénhidrát-anyagcserére, míg az ólom az idegrendszerre káros.