Újabb kutatás erősítette meg, hogy a fogantatás sikerében, illetve a magzat egészséges fejlődésében nemcsak az anya, hanem az apa étrendje és életmódja is meghatározó szerepet játszik. Hogyan kell a leendő apának felkészülnie a fogantatásra?
Az amerikai McGill Egyetem kutatásában az apai folsavbevitel szerepét vizsgálták. Régóta ismert, hogy a születési rendellenességek és a vetélések megakadályozása miatt az anyának növelnie kell a folsavbevitelt, nemcsak a várandósság alatt, hanem már azt megelőzően, a fogantatásra való felkészülés során is.
A mostani kutatás során az derült ki, hogy a folsavhiányos étrenden tartott egerek utódai között 30%-kal több volt a születési rendellenesség, mint a folsavban gazdag étrenden élő társaik esetében. Korábbi hasonló eredmények alapján az ember esetében is elmondható, hogy az apának ugyancsak figyelnie kell a folsavbevitelre, már a fogantatás előtt: az apai folsavhiány ugyanis szintén növeli a magzat születési rendellenességeinek kockázatát. Folsav természetes formában a leveles zöldségekben, avokádóban, hüvelyesekben és gyümölcsökben található.
A férfiaknak három hónappal korábban kell elkezdeni felkészülni a gyereknemzésre
Nem a folsav az egyetlen dolog, amelyre egy apaságra készülő férfinak figyelnie kell. Mivel a hímivarsejtek termelődése (spermatogenezis) 74 napos ciklus szerint működik, ha valaki a lehető legjobb minőségű spermiumokkal szeretne gyermeket nemzeni – azaz leendő gyermeke születési rendellenességeinek kockázatát a minimálisra akarja csökkenteni –, az kezdjen el felkészülni a fogantatásra legalább három hónappal korábban.
A felkészülés első lépése a gyógyszerszedés minimalizálása: ismert, hogy csökkentik a spermiumok számát és minőségét például az asztmára, bőrproblémákra, ízületi gyulladásra szedett szteroidok vagy a gyomor- és bélproblémákra (például fekélyre) szedett szerek. A konkrét gyógyszerekkel kapcsolatban kérje ki szakorvos tanácsát!
Ajánlott felhagyni a dohányzással is: egy dohányosnak átlagosan 13–17 százalékkal kevesebb, ráadásul rosszabb minőségű hímivarsejtje van, mint egy hasonló korú nem dohányos férfinak.
A túlzásba vitt alkoholfogyasztás szintén csökkenti a spermiumok mennyiségét, de ugyanez a hatása a drogfogyasztásnak is. A marihuána rontja mind a hímivarsejtek mennyiségét, mind a minőségüket.
Akire ráfér, szabaduljon meg a fölösleges kilóktól is: a túlsúly ugyanis csökkenti a tesztoszteron hormon termelését. (A tesztoszteronszint pedig meghatározza a hímivarsejtek mennyiségét.)
A jól megválasztott mozgás viszont fokozza a tesztoszterontermelést. Fontos azonban a mérték is: a túlzásba vitt sportolás, illetve az erős kitartást igénylő sportágak (mint például a maratoni futás) csökkentik a tesztoszterontermelést. A túlzásba vitt biciklizés sem ajánlott az apaságra készülve, átmenetileg ugyanis szintén csökkenti a hímivarsejt-számot.
Cink és folsav kell a férfinak
A spermiumokat többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag plazmamembrán védi. A stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és egyéb környezeti ártalmak hatására keletkező szabadgyökök azonban károsíthatják ezt a membránt, és ily módon magukat a hímivarsejteket is. Ezért a fogantatásra való felkészülés fontos része a szabadgyököket megkötő antioxidánsokban (vitaminokban, ásványi anyagokban) gazdag étrend.
A hímivarsejtek mennyisége, minősége és életképessége szempontjából különösen fontosak az A-, C-, E- és B12-vitaminok, az ásványi anyagok közül pedig a folsav mellett a cink kiemelt fontosságú. A vitaminokból a napi ajánlott mennyiséget kell elérni. Egy kutatás szerint a folsav- és cinktartalmú táplálékkiegészítők szedése akár 70 százalékkal is megnövelheti az egészséges spermiumok számát.
A szelén szintén védi a hímivarsejteket a szabadgyököktől, és egyes kutatások szerint a spermiumok mozgékonyságát is előnyösen befolyásolja. Ajánlott növelni a többszörösen telítetlen zsírsavak (elsősorban az ómega-3-zsírsavak) bevitelét is. Ugyancsak növeli a spermiumszámot a paradicsomban, paradicsomszószban, répában, görögdinnyében található likopin is.
A korral romlik a spermiumok minősége, de életmóddal ez is ellensúlyozható
A kutatások szerint a korral elsősorban nem a spermiumok mennyisége csökken, hanem a minőségük romlik. A genetikailag károsodott hímivarsejtek számának növekedése miatt pedig egyes betegségek kockázata is nagyobb az idősebb (50 év feletti) apák gyermekeinél. Ilyen rendellenesség többek között az autizmus spektrumzavar, a skizofrénia, a törpenövéssel járó achondroplasia, a bipoláris rendellenességek, valamint a Down-kór.
A hímivarsejtek minőségének romlása azonban a vizsgálatok szerint a korábban felsorolt vitaminok, ásványi anyagok megfelelő bevitelével ellensúlyozható. „A megfelelő E- és C-vitamin-bevitel, valamint folsav- és cinkbevitel az idősebb férfiaknak is segít visszafordítani az időt. Ha egy idősebb férfi legalább a napi ajánlásoknak megfelelő mennyiséget fogyaszt a felsorolt tápanyagokból, DNS-hibás hímivarsejtjeinek aránya nem nagyobb, mint a fiatal férfiak esetében” – állapították meg az amerikai Berkeley Egyetem kutatói egy korábbi vizsgálatban. (Ebben a kutatásban 20 és 80 év közötti férfiakat vizsgáltak, átlagéletkoruk 44 év volt.)
Az orvosi irodalom szerint a legidősebb apa az 1840-ben született George Isaac Hughes volt, aki 94 évesen egy fiúgyermek, 96 évesen pedig egy lány apja lett. Sokáig azonban nem élvezhette gyermekei társaságát, 97 éves korában ugyanis elhunyt.