Nem szabad ész nélkül párásítani

2014.01.16. 07:17

Az már nagyon nem jó, ha gomolyog a köd a szobában, reggel pedig folyik a víz az ablakokon. Mennyi legyen a lakás páratartalma, és hogyan érhetjük ezt el?

A légutak szempontjából az ideális páratartalom 40 és 60 százalék között van. Ha a páratartalom ez alatt van, az mind az egészséges, mind az akut vagy krónikus tüdőbetegségben szenvedő emberre nézve káros. "Ha nagyon száraz a szoba levegője, az egészséges ember csak többet köhög, de egy arra hajlamos gyereknél előjöhet a krupp, vagy kisgyerekkorban asztma esetén fulladásos roham jelentkezhet” – mondja dr. Kovács Lajos, a Semmelweis Egyetem I. sz. gyermekklinikájának gyermekorvosa, gyermektüdőgyógyásza.

A légutak ideális működése szempontjából a páratartalom mellett számít a hőmérséklet is: éjszakára 19-20, nappalra 20-21 Celsius-fok az ideális hőmérséklet. Kisgyerekek esetében, akiknél a hőszabályozás még gyengébb, 1-2 fokkal magasabb hőmérsékletet ajánlanak, de például kruppos gyerek számára éjszakára a legjobb az, ha csak 17-18 fok van.

A páratartalom befolyásolja a hőérzetünket

A relatív páratartalom befolyásolja a hőérzetünket: minél magasabb a páratartalom, annál magasabbnak érezzük a hőmérsékletet, akár magasabbnak is, mint az valójában. De mindez fordítva is igaz: hiába fűtünk télen, ha a páratartalom nagyon alacsony, a hőérzetünk alacsonyabb lesz. Például egy 21 Celsius-fokos lakásban, ha a páratartalom csak 10 százalék, a hőérzetünk 18 Celsius-fokot jelez. Ha viszont a pártartalom 70 százalékos, a 21 fokos lakást 24 fokosnak fogjuk érezni.

Tényleg alacsony a lakás páratartalma?

Bár télen a legtöbb lakás páratartalma alacsony, különösen, ha rossz a nyílászárók szigetelése, nem érdemes hűbelebalázs módjára párásítót vásárolni. Először is néhány ezer forintért szerezzünk be egy páratartalom-mérőt, vagy más néven higrométert. Az analóg eszköz előnye, hogy nem kell benne elemet cserélgetni, a digitálisak pedig jellemzően többfunkciósak: van olyan, amelyik a hőmérséklet és a páratartalom mellett az időt, dátumot is mutatja.

Mérjük meg sorra az egyes helyiségek páratartalmát: a fürdőszobával a zuhanyzás és fürdés miatt, a konyhával pedig a vízforralás miatt jellemzően nincs gond, a szobák páratartalma azonban télen sokszor akár 20 százalék alá is lecsökken.

A gyakori köhögés, kiszáradt nyálkahártya, száraz bőr, cserepes ajkak mellett az alacsony páratartalom jele az is, hogy ha hozzáérünk egy fémtárgyhoz, az megcsíp, a száraz levegő ugyanis növeli a sztatikus elektromosságot. Ugyancsak az alacsony páratartalom jele a recsegő parketta vagy bútor.

Párásítási praktikák

Egy páramérő beszerzésének azért is van értelme, mert megmutatja, hogy elegendőek-e a házi párásítási eszközök, vagy valóban szükség van párásító készülékre.

Nem túl esztétikus, de jelentősen növeli a páratartalmat, ha a szobában teregetünk, vagy ha például az esti fürdés után a gyerekek nagy felületű törülközőit a gyerekszobában teregetjük ki. Érdemes tesztelni azt is, hogy zuhanyzás után a fürdőszobaajtó kitárása hogyan növeli meg a páratartalmat a többi helyiségben, vagy ha a fürdővizet még egy kis időre a fürdőkádban hagyjuk (jól szigetelt kis lakásban érezhető lehet a hatás).

A rendszeresen locsolt szobanövények szintén növelik a páratartalmat. Hátrányuk, hogy a nedves föld jó táptalaja a gombáknak, poratkáknak – különösen, ha a páratartalom 60 százalék fölé kúszik –, így az arra allergiások tüneteit rontják.

Növeli a páratartalmat az is, ha a szobában vasalunk, illetve ha a radiátorra, konvektorra cseréptálban vizet helyezünk. Ez utóbbi esetben fontos a vízfelület nagysága: minél nagyobb felületen párolog a víz, annál hatékonyabb.

Forrás: AFP/Photononstop/C. De Chabaneix

Párásítók, légmosók, sópárásítók

Akinél a házi praktikák ellenére is alacsony a páratartalom, annak érdemes beruháznia párásító készülékbe. A legegyszerűbb, kis légköbméterű helyiségek párásítására elegendő készülékek 10 ezer forint körül kezdődnek, a műszakilag megbízhatóbb eszközök azonban 30 ezer forint körüli összegtől indulnak. Akinek a tüdeje a gyenge pontja, annak mindenképpen ún. hidegpárásítót ajánlott vásárolnia: ezek a készülékek hideg párát fújnak ki.

Ultrahangos párásítók esetén gyakori jelenség, hogy a készülék fehér ködöt ereget, ami aztán a sötét felületeken úgy csapódik le, mintha kosz lenne. A jelenség hátterében a túl kemény víz áll, ilyenkor érdemes vízlágyítót használni. Sokan a kényelmetlenség elkerülésére desztillált vizet töltenek a párásítóba. „A légutak szempontjából azonban a desztillált víz nem előnyös. Egy tüdőbetegségben szenvedő gyermeknél a legelőnyösebb, ha ásványi sókban gazdag Salvus-víz kerül a párosítóba” – mondja dr. Kovács Lajos.

80-90 ezer forinttól kezdődnek a légmosók, amelyek egyben párásítanak is. Ezeknek a készülékeknek a lényege, hogy a levegőből képesek eltávolítani a polleneket, poratkákat és egyéb szennyező anyagokat. Jó megoldás lehet, ha valaki dohányzik a lakásban, vagy ha például forgalmas út mellett lakik, és a szellőztetéssel mindenképpen sok szennyező anyag jut a lakásba. Krónikus tüdőbetegeknél, akiknél tényleg számít, hogy a légutak gyulladását felerősítő anyagok mennyiségét minimalizálják, szintén ésszerű beruházás.

Léteznek úgynevezett sópárásítók is – a nevével ellentétben azonban a legtöbb ilyen készülék nedvességet nem, csak sókristályokat juttat a levegőbe. „Gyermekek terápiájában nem ajánlunk ilyen készülékeket, bizonyos krónikus tüdőbeteg felnőtteknél van rá példa” – mondja dr. Kovács Lajos.

Mielőtt azonban bármilyen készüléket is vásárolnánk, járjuk körül, hogy mennyire macerás a kiválasztott készülék karbantartása: működésüknél fogva ugyanis könnyen vízkövesednek, és megtelepedhetnek bennük kórokozók. Ezért például néhány naponta szükséges átöblítésük, ecetes vízzel való átmosásuk, esetleg fertőtlenítésük.

Mi a relatív páratartalom, és hogyan függ össze a kinti hőmérséklettel?

A páratartalom a levegőben található nedvesség. Az, hogy a levegő mennyi párát tud megtartani, függ a hőmérséklettől: minél magasabb a hőmérséklet, annál többet.

Például 20 Celsius-fokon egy köbméter levegő maximum 18 gramm vizet képes megtartani, 25 fokon viszont már 22 grammot. Ha 25 fokon a levegő 22 gramm párát tartalmaz, a relatív páratartalom 100 százalékos. Ha 11 grammot, akkor 50 százalékos, ha pedig nulla gramm párát tartalmaz, a relatív páratartalom nulla.

Ha a kinti hőmérséklet 0 Celsius-fok, a levegő már csak köbméterenként 5 gramm vizet képes megtartani. Ha szellőztetéssel ezt a levegőt beengedjük a fűtött szobába, akkor mondjuk 25 Celsius-fokon az 5 gramm víz már csak 23 százalék relatív páratartalmat jelent.

Ha a hőmérséklet kint fagypont alá csökken, a legtöbb házban a páratartalom 20 százalék alá esik. A páratartalom szempontjából a szellőztetés mellett meghatározóbb a rossz szigetelés hatása: ha valahol folyamatosan dől be a hideg levegő, a szoba levegője könnyen rendkívül szárazzá válik, és szükség lesz a párásításra.