A legújabb kutatási eredmények is bizonyítják, hogy a fogantatástól számított első 1000 nap egészségvesztesége nem, vagy csak alig nyerhető vissza később. Mit lehet nagyon korán nagyon elrontani?

Egy átlagos élet során körülbelül 15 tonnányi táplálékot fogyaszt el egy ember, nem nehéz belátni, hogy ez alapvető hatással van a szervezetére. Különösen fontos a helyes táplálkozás a fejlődés korai szakaszában. Ezt egyre több tudományos vizsgálat támasztja alá, így világszerte nagy kampányok indultak ennek tudatosítására, az első 1000 nap fontosságát hangsúlyozva.

Amit már gyerekkorban nagyon el lehet rontani

A fogantatástól számított első 1000 nap egészségvesztesége nem vagy csak alig nyerhető vissza később. Erre mondott példákat Takács István endokrinológus, a Magyar Primer Prevenció Orvos Egyesület elnöke a hazai kampányt bemutató sajtótájékoztatón kedden:

– a felnőttkori, 1-es típusú cukorbetegség kockázata sokkal nagyobb, ha az első életévekben nem megfelelő a gyermek D-vitamin-szintje;

– ha a születési súly nagyon alacsony vagy nagyon magas, akkor a 2-es típusú cukorbetegség kockázata nő;

– a zsírsejtek száma gyermekkorban alakul ki, így az elhízásra való hajlam gyökerei is kisgyerekkorban erednek;

– a várandós anya és a kisgyermek nem megfelelő táplálkozása növeli a felnőttkori magas vérnyomás és érelmeszesedés kockázatát.

A jó génkészlet nem elég

Mi a helyzet a genetikai háttérrel, mennyire adnak jó alapot egy gyereknek? Az utóbbi évek egyik nagy felismerése, hogy a környezet legalább ennyire fontos, sőt a környezet visszahat a génekre (epigenetika), és ez a hatás ráadásul tovább is örökíthető. Vagyis ha valaki az életmódjával „elszennyezi” a saját génállományát, akkor az utódja már ezzel a hátránnyal indulhat. A szakember szerint az epigenetika lehet az egyik fő felelős azért, hogy az elmúlt évtizedben az autizmus, a hiperaktivitás szindróma, a Crohn-betegség, illetve az allergiás kórképek gyakorisága jelentős mértékben megnőtt.

Forrás: AFP/PhotoAlto/Ale Ventura

„A következő évek arról fognak szólni, hogyan hat a táplálkozás a génekre” – mondta Veres Gábor gasztroenterológus, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke. Evolúciós példának a méhkirálynőt említette, amely genetikailag megegyezik a dolgozókkal, ám mivel más táplálékot (méhpempőt) kap, teljesen más lesz a fejlődése.

Nádor Csaba újszülöttgyógyász, a Neonatológia Tanács titkára az anyatej fontosságát hangsúlyozta. Hat hónapos korig lehetőleg csak anyatejet fogyasszon a baba, „nincs vizecske és teácska sem”. Hat hónapos kor után is menjen tovább az anyatej (ha erre van mód), de ekkor már fontos a hozzátáplálás is. „Az anyatej az első védőoltás, a tápanyagok mellett tele van mindenféle értékes anyaggal. Az anyatejes gyerekeknek nagyobb az esélyük arra, hogy egészségesebb felnőttek legyenek” – mondta a szakember.

A leggyakoribb táplálkozási hibák

A gyerek egyéves koráig elég fegyelmezettek a szülők, betartják az orvosi, védőnői tanácsokat, de aztán van egy éles határvonal – mondta Király Balázs házi gyermekorvos. Egyéves kor után sok családban már azt eszi a gyerek, amit a szülők is, holott más a gyerekek tápanyag- és vitaminigénye, hiszen 1–3 éves kora között hihetetlen fejlődésen megy át. Az immunrendszer például 1–3 éves kor között fejlődik a legintenzívebben. A leggyakoribb hibák:

– rengeteg szénhidrátot esznek a gyerekek, „bődületesen magas a cukorfogyasztás”; sokszor egészségesnek álcázott termékekben is;

– jellemzően alacsony a vasbevitel, a gyerekek többsége vaspótlásra szorul a hagyományos táplálkozás mellett;

– nem megfelelő a D-vitamin-bevitel, amellyel kapcsolatban az utóbbi években jelentősen változtak az ajánlások; az anyatej rendkívül kevés D-vitamint tartalmaz, ezért a csecsemőknél a D-vitamin-pótlás nagyon fontos;

– ingatag lábakon áll a kalcium-foszfor anyagcsere is, a kalciumbevitel kevés, a foszfor sok;

– nagyon fontos a cink, amely alapvető szerepet játszik az immunrendszer működésében, a gyerekek cinkfogyasztási szintje jellemzően nagyon alacsony.

A gyerekek egészséges életmódjára való odafigyelés befektetés a jövőbe. Az a gyerek, aki most hisztizik a kevés édesség miatt, később még hálás lesz a szüleinek. Az "Első 1000 nap" elnevezésű kampány itthon az elso1000nap.hu honlapon érhető el. A gyerekorvosok célja, hogy a későbbi egészség szempontjából meghatározó időszakban – a fogantatástól nagyjából kétéves korig – hiteles információkat nyújtsanak a szülőknek a gyerekek helyes életmódjáról, főként a táplálkozásról.