Számolja ki, hány éves a szíve valójában!

Az influenza igen magas, akár 40°C-ot is elérő lázzal jár, ami megnövekedett szívfrekvenciát jelent, ez pedig önmagában nagyon nagy terhelés az amúgy is csökkent működőképességű szívnek. Így könnyen kialakulhat ritmuszavar, szívelégtelenség, vagy akár szívroham is.

Brit szakemberek új számítási módszert dolgoztak ki annak meghatározására, hogy egy páciensnél mekkora eséllyel következhet be szívinfarktus vagy stroke egy későbbi életszakaszban. A korábbi eljárásokkal szemben az új számítás hosszú távú kockázat-megállapítást tesz lehetővé, ráadásul megfelelő életmódbeli változtatásokkal befolyásolható a kapott eredmény.

Új számítási eljárás segíti a szakembereket annak meghatározásában, hogy egy adott páciensnél mekkora eséllyel következik majd be szívinfarktus vagy stroke egy későbbi életszakaszban. Az új módszer lényegében arra világít rá, hogy a páciens egészségi állapotát, jelenlegi életmódbeli tényezőit és családi kórtörténetét is figyelembe véve a vizsgálat időpontjában hány évesnek tekinthető az illető szíve - olvasható a Heart című kardiológiai szakfolyóirat cikkében. (A szív „valós” életkorát megmutató, angol nyelvű kalkulátor itt érhető el >>)

Az eddig alkalmazott számítások csak a következő 10 évre tekintenek előre

A halandósági index jelenleg használatos számítási módszere csakúgy, mint a kimondottan szív- és érrendszeri betegségek kockázatát értékelő meghatározásoké viszonylag rövid távú, tíz éves becslést tesz lehetővé. Ezek a számítások elsősorban a páciens életkorát és nemét veszik figyelembe, ezért a fiatalabbak és a nők infarktus-kockázatát gyakran olyan esetekben sem vizsgálják, amikor az életvitel alapján az indokolt lenne - írják a szakemberek. Az új módszerrel fiatalon is kiszűrhetőek a rizikócsoportba tartozó emberek, és megbecsülhető, hogy a jelenlegi életvitel mellet hány év múlva következhet be náluk stroke vagy infarktus.

Hosszú az út az infarktusig

Az infarktus kialakulásához vezető út hosszú, ezért az új JBS3 elnevezésű módszer a jelenlegi életmódot, vérnyomás- és koleszterin értékeket, valamint az egyéb szívet érintő betegségeket veszi figyelembe.

Például egy 35 éves, dohányzó nő esetében, akinek a szisztolés vérnyomásértéke és összkoleszterin-szintje is magas (előbbi 160 Hgmm az ideálisnak tartott 120 helyett, utóbbi pedig 7 mmol/L a még elfogadott 5,2 mmol/L helyett), ráadásul családjában előfordult korai szívbetegség, annál a szív életkora 47 évnek felel meg, és várhatóan 71 éves koráig él majd infarktus vagy stroke nélkül. Az ő 10 éves infarktuskockázata 2 százalék alatti.

Ha azonban ugyanez a hölgy leszokik a dohányzásról, koleszterinszintjét 4 mmol/L alá szorítja és a szisztolés értékét is 130 Hgmm körül sikerül tartani, úgy a szíve 30 évesnek tekinthető. Ilyen értékekkel a becslés szerint 85 éves koráig élhetne infarktus vagy stroke nélkül, 10 éves kockázata pedig 0,25 százalék alatt marad.

Életmódváltással éveket is nyerhetünk

Az új módszer kidolgozásával a szakembereknek az volt a céljuk, hogy a szív „valódi” életkorának meghatározásával rávilágítsanak a jelenlegi életmódban rejlő hosszú távú kockázatokra, illetve arra, hogy az apróbb változtatások milyen sokat számítanak. Az életmód ugyanis olyan tényező, ami nagyban függ az egyéni elhatározástól, és például a dohányzás elhagyásával, egészséges ételek fogyasztásával vagy több mozgással hosszú távon éveket is nyerhetünk.

Bár a szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető halálozási ráta sokat javult az elmúlt évtizedekben (főleg a fejlett országokban), a szívbetegség még mindig a leggyakoribb halálok világszerte. Egyre többen élik túl az első infarktust vagy stroke-ot, és talán ez is szerepet játszhat abban, hogy a legtöbben inkább a ráktól tartanak, és alábecsülik a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Pedig úgy tűnik ez pont fordítva van, így a kockázatok reális felmérésében és egy egészségesebb életmódra való áttérésben remélhetőleg az új számítási módszer is sokat segít majd.