Folyékony fémötvözet képez hidat a sérült idegvégek között

2014.05.28. 11:57

Különleges eljárást dolgoztak ki kínai szakemberek a perifériás idegrendszer sérüléseinek kezelésére: folyékony halmazállapotú fémötvözet segítségével biztosítanák az elszakadt idegvégződések közötti kapcsolatot.

Kínai idegsebészek néhány hete ismertették legújabb kutatásuk eredményeit, amelynek során egy speciális fémötvözet segítségével sikerült hidat képezni az elszakadt idegvégződések között. Azt nem lehet tudni, hogy az eljárás ötletében mekkora szerepe volt a Terminátor-filmeknek (amelyekben a robotok folyékony fémes anyaggal gyógyították a sebesüléseiket), mindenesetre a módszer ígéretesnek tűnik – olvasható a Newsweek hetilap cikkében.

Időigényes a gyógyulás

Napjainkban világszerte emberek tízmilliói küzdenek a környéki (perifériás) idegrendszert érintő sérülésekkel. A perifériás idegrendszer sérüléseinek egy részét sebészeti úton vagy fizikoterápiával ugyan lehet kezelni, de amikor az idegek elszakadnak, akkor kizárólag az idegvégződések újbóli összekapcsolása jelenthet megoldást.

Az idegvégződések összekötése azonban bonyolult eljárás: az utóbbi években több olyan módszert is kidolgoztak, amely a károsodott idegvégződések újraépítését célozza, és ezek többnyire a szervezet más részéről vett idegszakaszok „betoldásán” alapulnak. Mindazonáltal ezek a folyamatok rendkívül időigényesek, hiszen akár évekig is eltarthat, amíg az idegrostok maguktól összeforrnak, az érintett izmok pedig ezalatt visszafordíthatatlan mértékű sorvadást szenvedhetnek.

Gallium, indium és ón

A kínai kutatók abból indultak ki, hogy ha az agyból érkező jelek a gyógyulási időszakban továbbra is eljutnának az érintett izmokhoz, akkor felgyorsulhatna a regenerálódás. A pekingi Csinghua Egyetem idegsebészei ezért olyan anyagot kerestek, amely képes átmeneti hídként biztosítani a kapcsolatot a gyógyulásban lévő idegek és az agy között. A megoldást a GaInSn folyékony fémötvözet jelentette (67% gallium, 20,5% indium és 12,5% ón), amely a kísérlet során olyan kapcsolatot biztosított az elszakadt idegvégződések között, amelyen keresztül tökéletesen áramlottak az elektromos jelek az agy és az izmok között. Bár a vizsgált idegek és a kapcsolódó vezérelt izmok békákból származtak, az eljárás nagy valószínűséggel embereken is működik majd.

A módszer széles körű elterjedésére azonban biztosan várni kell még: a folyékony fémötvözet emberi szervezetre gyakorolt hatásáról egyelőre nem sokat lehet tudni. A gallium, indium és ón ötvözetét ugyan már évek óta alkalmazzák orvosi képalkotó eljárásoknál és lázmérőkben, a mostani állatkísérlet az első olyan vizsgálat, amelyben az anyagot tartós „belső használatra” szánták.