Nemsokára a fogorvosok kezében lehet az az új eszköz, amely fúrás és tömés helyett a fog természetes újjáépülési folyamatának elősegítésével állítja majd helyre a fogzománc sérüléseit.

A brit kutatók által kifejlesztett berendezés nagyon gyenge elektromos áram segítségével gyorsítja meg a fogak remineralizációját, vagyis az ásványi anyagok beépülését a fog állományába. A londoni King's College-ból kivált fogászattechnikai cég, a Reminova reményei szerint a forradalmi berendezés három éven belül piacra kerülhet.

A fogszuvasodás minden kétséget kizáróan a legelterjedtebb megelőzhető betegség a világon, hiszen nem kevesebb, mint 2,3 milliárd embert érint évente. A fogszuvasodás több lépcsőben alakul ki: eleinte még csak mikroszkopikus léptékben kezdenek kioldódni a fog ásványi alkotóelemei. Valójában minden olyan alkalommal, amikor cukros vagy savas ételeket-italokat fogyasztunk, fogzománcunk ásványi alkotórészeinek csekély hányada kioldódik. A nyál azonban tartalmazza azokat az alkotóelemeket – a kalcium- és foszfátionokat –, amelyekből rutinszerűen megtörténik e mindennapi veszteségek helyreállítása. Ez a csiki-csuki játék naponta többször is lezajlik mindannyiunk szájában.

Gond akkor van, ha a lebomlás és visszaépülés közötti egyensúly tartósan felborul: ilyenkor a fogállomány épsége olyan mértékben csorbulhat, hogy a fogorvosok már szuvasodást (kárieszt) emlegetnek. Ebből idővel tényleges, szemmel látható méretű bemélyedés is kialakulhat: a fog „kilyukad”. A fogorvosok a szuvasodást hagyományosan az érintett terület csiszolásával és/vagy fúrásával, majd lezárásával – a lyuk betömésével – igyekeznek helyreállítani.

Egy fogászati asszisztens műszerekkel egy, a valós méretnél nagyobb szájmodell előttForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Julian Stratenschulte

„Ahogy ma kezeljük a fogakat, az távolról sem ideális” – indokolja az újítás fontosságát Nigel Pitts, a King's College fogászati intézetének professzora, a Reminova egyik alapítója. „Onnantól fogva, hogy egyszer kifúrjuk és betömjük, a fog bekerül az ismételt fúrások és újratömések körforgásába, így hosszú távon minden javítási kísérletünk kudarccal végződik.”

Újjáépítik a fogat

A Reminova módszere, amelyet EAER-nek (Electrically Accelerated and Enhanced Remineralisation, elektromosan meggyorsított és elősegített remineralizáció) neveznek, a klasszikus megközelítéstől elvében is különbözik: fúrás és tömés helyett a károsodott fogállomány újraépítésére törekszik. Mint említettük, az ásványi anyagok a fog normális élete során is folyamatosan kioldódnak és beépülnek, és káriesz akkor keletkezik, ha ez a ciklus túlságosan eltolódik a kioldódás irányába. Az új berendezés nem tesz mást, mint meggyorsítja a kalcium- és foszfátionok visszaépülését, ami a fog természetes önjavító mechanizmusának is az alapját képezi.

A kezelés során először előkészítik a fogzománc károsodott felszínét, majd nagyon gyenge elektromos áram alkalmazásával mintegy „betessékelik” az ásványi anyagokat a javítandó területre. A káriesz által érintett terület helyreállítása így fájdalommentesen, fúrás, injekciók és tömés nélkül történik. Elektromos áramot eddig elsősorban a fogbél (pulpa) állományának és az ott futó idegeknek a vizsgálatára használtak a fogorvosok. Az új eszköz azonban a korábbiaknál kisebb árammal működik, amelyet a betegek nem is éreznek.

„Ez az eszköz nemcsak kellemesebb a beteg számára, és kedvezőbb a fognak, de számításaink szerint költséghatékonysági szempontból is felveszi majd a versenyt a mostani kezelési módokkal” – teszi hozzá Pitts professzor. „Ráadásul amellett, hogy a szuvasodás ellen küzd, fogfehérítésre is használható.”

A fogak remineralizációval való helyreállításának gondolata egyébként nem újdonság: a zománcba beépülve azt keményebbé, ellenállóbbá alakító fluorid manapság egyetlen valamire való fogkrémből vagy szájvízből sem hiányozhat. Sőt, egyes helyeken a fluoridot már az ivóvízhez is hozzáadagolják. (Magyarország legtöbb területén az ivóvízforrások természetes módon tartalmaznak fluoridot, tehát a magyar vezetékes vizet nem dúsítják ezzel a nyomelemmel.) Azonban – amint azt egyebek mellett Magyarország lakosságának fogászati állapota is ékesen bizonyítja – a fluor fogyasztása, illetve a fluoridos fogápolási szerek használata egymagában nem elégséges a fogszuvasodás kialakulásának megelőzéséhez.