Egyelőre feleslegesen izzadunk

2014.08.06. 23:08

A meleg, párás időjárás szédüléssel, keringési rendellenességekkel és alacsony vérnyomással gyötri az arra fogékonyakat. Miért jelent ekkora megterhelést a magas páratartalom a szervezet számára? 

A sok csapadék és a meleg miatt a trópusi esőerdők klímájára jellemző az időjárás, sokan úgy érezhetik, mintha folyamatosan egy fóliasátorban lennének. Elég, ha egy pillantást vetünk az alábbi térképre, amely a hétfői relatív páratartalmat mutatja:

A relatív páratartalom akkor 100%, ha a levegő már nem tud több vízgőzt befogadni, azaz telített. Látható, az ország egyese területein hétfőn ehhez már nem sok hiányzottForrás: OMSZ

A légutak szempontjából az ideális páratartalom értéke 40-60% között van. Ha 40%-nál kisebb, akkor a nyálkahártyák kiszáradása, ha 60%-nál nagyobb, akkor a test túlmelegedése fenyeget. A magas páratartalom miatt ugyanis nem tudunk normálisan izzadni, aminek egyik legfőbb funkciója éppen testünk hűtése lenne.

Izzadás van, párolgás nincs

Amikor a környezet hőmérséklete megközelíti az emberi testhőmérsékletet (tehát nagyjából a harminchat fokot), szervezetünk hűteni kezdi magát. Izzadni kezdünk, megváltozik a vérkeringésünk, felgyorsul a légzésünk.

A kép illusztrációForrás: AFP/Vincenzo Pinto

Az izzadás hűtő funkciója azonban csak akkor működik, ha az izzadtság elpárolog a bőrünkről. Ha a levegő nedvességtartalma magas, akkor nem lesz képes felvenni a bőrfelszínen lévő folyadékmennyiséget, így nincs párolgás, és a szervezetünk nem fog tudni lehűlni. Ráadásul a hűtőhatás elmaradása miatt az izzadás fokozódik, emiatt pedig jelentős mennyiségű folyadékot és ásványi sót veszítünk.

A túlmelegedés veszélye

A magas páratartalom nem csak komfortérzetünket rontja, komoly egészségügyi problémák is kialakulhatnak. A túlzott izzadás miatt a szervezet folyadékháztartása felborulhat, a folyamatos folyadékvesztés pedig a vér besűrűsödéséhez és a vérnyomás csökkenéséhez vezet. A vér besűrűsödése azért veszélyes, mert hozzájárul a vérrögképződéshez, a vérrögök pedig az ereket elzárva szívinfarktust, sztrókot, embóliát okozhatnak.

A fokozott verejtékezésnél nem csupán folyadékot, hanem létfontosságú sókat (káliumot, nátriumot és magnéziumot) is veszítünk. Ezek hiánya szívritmuszavarokat idézhet elő.

A test túlmelegedése során az izomzatba, az agyba és a többi szervbe kevesebb vér áramlik, ami a fizikai erőnlét romlásához, valamint testi és szellemi fáradtsághoz vezet. A tünetek súlyosságát befolyásolja az érintett személy kora, és fizikai erőnléte. Bár a legveszélyeztetettebbnek az idősek számítanak, a fiatalabb korosztály felelőtlensége is gyakran hozzájárulhat súlyosabb állapot kialakulásához (például azáltal, hogy meleg, magas páratartalmú környezetben végez megterhelő fizikai munkát).

Högörcs, hőkimerülés, hőguta

A hőségben végzett fokozott fizikai megterhelés súlyos izomgörcsöket okozhat. Ezt az állapotot nevezzük hőgörcsnek. Ennek alapja a már említett nagymértékű ásványisó- és vízvesztés. A szomjúság folyadékbevitelre ösztönöz, a folyamatos vízivás hatására azonban a szervezet sókoncentrációja tovább hígul, ami görcsök kialakulását idézi elő.

A hőkimerülés szintén a só- és folyadékveszteséggel köthető össze, ennek mértéke azonban a hőgörcsnél tapasztaltnál jóval magasabb. Hatására a vértérfogat csökken, megnő a légzésszám és a szívfrekvencia, a vérnyomás pedig hirtelen leeshet. Az állapot leggyakoribb tünetei a rosszullét, az erős verejtékezés, valamint az eszméletvesztés.  A testhőmérséklet elérheti a harmincnyolc-negyven fokot, ennél feljebb azonban nem megy. A folyadék és az ásványi só megfelelő pótlásával (például ásványvíz fogyasztással) kezelhető a betegség.

A kép illusztrációForrás: AFP/Mario Tama

A hőguta a túlhevüléses megbetegedések egyik legsúlyosabb formája. Hőguta során a test verejtékezése megszűnik, a testhőmérséklet pedig negyven fok fölé emelkedik, a bőr forróvá, és vöröses színűvé válik. A szélsőségesen magas testhőmérséklet életfontosságú szervek (többek között az agy és a vese) működési zavarához, károsodásához vezethet. Éppen ezért minden esetben a lehető leghamarabb mentőt kell hívni, a beteget pedig még a segítség kiérkezése előtt hűvös helyiségbe kell szállítani. Ha ez megtörtént, azonnal el kell kezdeni a test hűtését. Érdemes hideg vizes borogatást használni, de jót tehet a betegnek egy hideg fürdő is, valamint a végtagok dörzsölése, a vérkeringés javítása.

A tüdőbetegek a legveszélyeztetettebbek

"A szívelégtelenségben szenvedő betegeket, a nehézlégzéssel küzdő asztmásokat és az allergiásokat különösen rosszul érinti a szélsőségesen magas páratartalom. Mivel páradús időszakban a levegőmozgás csekély, a levegőben a szennyezőanyagok (például a pollen) koncentrációja is növekedhet, ami tovább súlyosbítja az érintettek állapotát. Ez az állapotromlás különösen a városi környezetben jelent komoly problémákat" – mondja dr. Bohács Anikó, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika tüdőgyógyász szakorvosa.

A szakorvos szerint az allergiás kórképek elsősorban a fiatalabb felnőtteket érintik, az idősebbeknél azonban magasabb a krónikus obstruktív légúti tüdőbetegségben szenvedők (COPD) aránya. A krónikus obstruktív légúti tüdőbetegség egy olyan állapot, amikor az alsó légutak (tehát a légcső, a főhörgők, a hörgőcskék és a tüdő) tartósan beszűkülnek. A betegség – amelyet elsősorban a dohányzás idéz elő - visszafordíthatatlan károsodáshoz vezet, amely nagyon gyakran halálos kimenetelű. A helyzet tovább súlyosbodik, ha a tüdőbetegség szívbetegséggel párosul.

A páradús időszak másik legveszélyeztetettebb csoportját az asztmás betegek képviselik. Állapotromlásuk ebben az időszakban olyan súlyos, hogy gyakran kórházi kezelésre szorulnak.

Súlyosabb tünetek jelentkezésekor mind a COPD-s betegeknél, mind az asztmásoknál az orvosok úgynevezett rohamoldó kezeléseket alkalmaznak.

A gombák jól érzik magukat

Júliusban és augusztusban rendszerint magas az allergén spórákat kibocsájtó kültéri gombák jelenléte. Dr. Bohács Anikó szerint a magas páratartalom miatt ez a növekedés még inkább érzékelhetővé vált.

A levegő magas vízgőztartalma a poratkák terjedésének is kedvez. Mivel ezek az állatok elsősorban beltéri allergének, a szakorvos véleménye alapján szaporodásuk párátlanítással bizonyos szintig visszaszorítható.

Mit tehetünk?

Páradúsabb időszakokban javasolt, hogy a betegek kerüljék a belvárosi forgalmat, és ha lehetséges, inkább a reggeli, vagy az esti órákban közlekedjenek – tanácsolja dr. Bohács Anikó. Mivel erre az időszakra jellemző a magasabb pollenterhelés, a szellőztetést érdemes az éjszakai órákra időzíteni. A szakértő szerint praktikus a haj leöblítése is éjszakai alvás előtt, ezzel ugyanis meg lehet szabadulni a nap folyamán fejbőrre tapadt allergén anyagoktól. A sportolást (futást, biciklizést) is érdemes páradús körülmények között átmenetileg hanyagolni.

A kép illusztrációForrás: AFP/Spencer Platt

Természetesen ezek mellett fogyasszunk minél több folyadékot, hogy az izzadás során elvesztett vizet pótoljuk. Mivel ezzel párhuzamosan az elvesztett sók pótlása is létfontosságú, a legjobb választást a természetes ásványvizek jelentik.

A babákat és a kismamákat is megviseli

„A kismamák és a babák is jobban viselik a párás levegőt, mint a szárazat, de természetesen a fülledt meleg nekik is okozhat problémákat. Ingerlékenyebbé, türelmetlenebbé válhatnak, de olyanok is vannak, akik elbágyadnak. A gond itt is az, hogy a test hőleadása nem működik megfelelően” – mondta Szecsányi Bertalanné védőnő az Origónak.

A védőnő azt tanácsolja, hogy az izzadságot felszívó, szellős (nem testre tapadó) ruhákba öltöztessék a babákat, és fokozottan figyeljenek a folyadékbevitelre is. Levegőre vinni ugyanúgy kell őket.