Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A sok csapadék és a meleg miatt a trópusi esőerdők klímájára jellemző az időjárás, sokan úgy érezhetik, mintha folyamatosan egy fóliasátorban lennének. Elég, ha egy pillantást vetünk az alábbi térképre, amely a hétfői relatív páratartalmat mutatja:
A légutak szempontjából az ideális páratartalom értéke 40-60% között van. Ha 40%-nál kisebb, akkor a nyálkahártyák kiszáradása, ha 60%-nál nagyobb, akkor a test túlmelegedése fenyeget. A magas páratartalom miatt ugyanis nem tudunk normálisan izzadni, aminek egyik legfőbb funkciója éppen testünk hűtése lenne.
Amikor a környezet hőmérséklete megközelíti az emberi testhőmérsékletet (tehát nagyjából a harminchat fokot), szervezetünk hűteni kezdi magát. Izzadni kezdünk, megváltozik a vérkeringésünk, felgyorsul a légzésünk.
Az izzadás hűtő funkciója azonban csak akkor működik, ha az izzadtság elpárolog a bőrünkről. Ha a levegő nedvességtartalma magas, akkor nem lesz képes felvenni a bőrfelszínen lévő folyadékmennyiséget, így nincs párolgás, és a szervezetünk nem fog tudni lehűlni. Ráadásul a hűtőhatás elmaradása miatt az izzadás fokozódik, emiatt pedig jelentős mennyiségű folyadékot és ásványi sót veszítünk.
A magas páratartalom nem csak komfortérzetünket rontja, komoly egészségügyi problémák is kialakulhatnak. A túlzott izzadás miatt a szervezet folyadékháztartása felborulhat, a folyamatos folyadékvesztés pedig a vér besűrűsödéséhez és a vérnyomás csökkenéséhez vezet. A vér besűrűsödése azért veszélyes, mert hozzájárul a vérrögképződéshez, a vérrögök pedig az ereket elzárva szívinfarktust, sztrókot, embóliát okozhatnak.
A fokozott verejtékezésnél nem csupán folyadékot, hanem létfontosságú sókat (káliumot, nátriumot és magnéziumot) is veszítünk. Ezek hiánya szívritmuszavarokat idézhet elő.
A test túlmelegedése során az izomzatba, az agyba és a többi szervbe kevesebb vér áramlik, ami a fizikai erőnlét romlásához, valamint testi és szellemi fáradtsághoz vezet. A tünetek súlyosságát befolyásolja az érintett személy kora, és fizikai erőnléte. Bár a legveszélyeztetettebbnek az idősek számítanak, a fiatalabb korosztály felelőtlensége is gyakran hozzájárulhat súlyosabb állapot kialakulásához (például azáltal, hogy meleg, magas páratartalmú környezetben végez megterhelő fizikai munkát).
A hőségben végzett fokozott fizikai megterhelés súlyos izomgörcsöket okozhat. Ezt az állapotot nevezzük hőgörcsnek. Ennek alapja a már említett nagymértékű ásványisó- és vízvesztés. A szomjúság folyadékbevitelre ösztönöz, a folyamatos vízivás hatására azonban a szervezet sókoncentrációja tovább hígul, ami görcsök kialakulását idézi elő.
A hőkimerülés szintén a só- és folyadékveszteséggel köthető össze, ennek mértéke azonban a hőgörcsnél tapasztaltnál jóval magasabb. Hatására a vértérfogat csökken, megnő a légzésszám és a szívfrekvencia, a vérnyomás pedig hirtelen leeshet. Az állapot leggyakoribb tünetei a rosszullét, az erős verejtékezés, valamint az eszméletvesztés. A testhőmérséklet elérheti a harmincnyolc-negyven fokot, ennél feljebb azonban nem megy. A folyadék és az ásványi só megfelelő pótlásával (például ásványvíz fogyasztással) kezelhető a betegség.
A hőguta a túlhevüléses megbetegedések egyik legsúlyosabb formája. Hőguta során a test verejtékezése megszűnik, a testhőmérséklet pedig negyven fok fölé emelkedik, a bőr forróvá, és vöröses színűvé válik. A szélsőségesen magas testhőmérséklet életfontosságú szervek (többek között az agy és a vese) működési zavarához, károsodásához vezethet. Éppen ezért minden esetben a lehető leghamarabb mentőt kell hívni, a beteget pedig még a segítség kiérkezése előtt hűvös helyiségbe kell szállítani. Ha ez megtörtént, azonnal el kell kezdeni a test hűtését. Érdemes hideg vizes borogatást használni, de jót tehet a betegnek egy hideg fürdő is, valamint a végtagok dörzsölése, a vérkeringés javítása.
"A szívelégtelenségben szenvedő betegeket, a nehézlégzéssel küzdő asztmásokat és az allergiásokat különösen rosszul érinti a szélsőségesen magas páratartalom. Mivel páradús időszakban a levegőmozgás csekély, a levegőben a szennyezőanyagok (például a pollen) koncentrációja is növekedhet, ami tovább súlyosbítja az érintettek állapotát. Ez az állapotromlás különösen a városi környezetben jelent komoly problémákat" – mondja dr. Bohács Anikó, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika tüdőgyógyász szakorvosa.
A szakorvos szerint az allergiás kórképek elsősorban a fiatalabb felnőtteket érintik, az idősebbeknél azonban magasabb a krónikus obstruktív légúti tüdőbetegségben szenvedők (COPD) aránya. A krónikus obstruktív légúti tüdőbetegség egy olyan állapot, amikor az alsó légutak (tehát a légcső, a főhörgők, a hörgőcskék és a tüdő) tartósan beszűkülnek. A betegség – amelyet elsősorban a dohányzás idéz elő - visszafordíthatatlan károsodáshoz vezet, amely nagyon gyakran halálos kimenetelű. A helyzet tovább súlyosbodik, ha a tüdőbetegség szívbetegséggel párosul.
A páradús időszak másik legveszélyeztetettebb csoportját az asztmás betegek képviselik. Állapotromlásuk ebben az időszakban olyan súlyos, hogy gyakran kórházi kezelésre szorulnak.
Súlyosabb tünetek jelentkezésekor mind a COPD-s betegeknél, mind az asztmásoknál az orvosok úgynevezett rohamoldó kezeléseket alkalmaznak.
Júliusban és augusztusban rendszerint magas az allergén spórákat kibocsájtó kültéri gombák jelenléte. Dr. Bohács Anikó szerint a magas páratartalom miatt ez a növekedés még inkább érzékelhetővé vált.
A levegő magas vízgőztartalma a poratkák terjedésének is kedvez. Mivel ezek az állatok elsősorban beltéri allergének, a szakorvos véleménye alapján szaporodásuk párátlanítással bizonyos szintig visszaszorítható.
Páradúsabb időszakokban javasolt, hogy a betegek kerüljék a belvárosi forgalmat, és ha lehetséges, inkább a reggeli, vagy az esti órákban közlekedjenek – tanácsolja dr. Bohács Anikó. Mivel erre az időszakra jellemző a magasabb pollenterhelés, a szellőztetést érdemes az éjszakai órákra időzíteni. A szakértő szerint praktikus a haj leöblítése is éjszakai alvás előtt, ezzel ugyanis meg lehet szabadulni a nap folyamán fejbőrre tapadt allergén anyagoktól. A sportolást (futást, biciklizést) is érdemes páradús körülmények között átmenetileg hanyagolni.
Természetesen ezek mellett fogyasszunk minél több folyadékot, hogy az izzadás során elvesztett vizet pótoljuk. Mivel ezzel párhuzamosan az elvesztett sók pótlása is létfontosságú, a legjobb választást a természetes ásványvizek jelentik.
„A kismamák és a babák is jobban viselik a párás levegőt, mint a szárazat, de természetesen a fülledt meleg nekik is okozhat problémákat. Ingerlékenyebbé, türelmetlenebbé válhatnak, de olyanok is vannak, akik elbágyadnak. A gond itt is az, hogy a test hőleadása nem működik megfelelően” – mondta Szecsányi Bertalanné védőnő az Origónak.
A védőnő azt tanácsolja, hogy az izzadságot felszívó, szellős (nem testre tapadó) ruhákba öltöztessék a babákat, és fokozottan figyeljenek a folyadékbevitelre is. Levegőre vinni ugyanúgy kell őket.
