Japánt is elérte a csonttörő láz

2014.09.01. 12:47

Japánban közel hetven év óta először fordult elő, hogy nem külföldről behurcolt kórokozó okozott csonttörő lázat. A kór ráadásul terjed, legújabb adatok szerint már 19 beteget regisztráltak az országban.

A japán egészségügyi minisztérium augusztus 27-én jelentette be, hogy biztosan belföldön betegedett meg dengue-lázban (csonttörő lázban) az a tinédzser, akit magas lázzal vettek fel kórházba a múlt héten. Ez a súlyos fertőző betegség 1945 óta csak behurcolt formában fordult elő Japánban. A japán egészségügyi hatóságok szerint a láz augusztus óta tovább terjedt az országban, és hétfőn már 19 beteget tartottak nyilván.

Hetven év óta csak külföldről hozták be a fertőzést

A betegséget az eredetileg Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi területein őshonos, de a legtöbb kontinensre, köztük Európába is eljutott ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus), valamint a dengue- vagy sárgalázszúnyog (Aedes aegypti) terjeszti. Ezek közül Japánban a tigrisszúnyog fordul elő az Aomori prefektúra déli részén.

Ázsiai tigrisszúnyogForrás: Centers for Disease Control and Prevention

A japánok közül évente mintegy 200-an fertőződnek meg dengue-vírussal, de ezek a megbetegedések majdnem 70 éve mind külföldi utakon fordultak elő. A mostani eset – amelyet mostanáig 18 újabb megbetegedés követett – azért érdekes és riasztó, mert a kórt elsőként megkapó fiatalember sosem tette ki a lábát Japánból. A fertőzést valószínűleg úgy kapta meg, hogy megcsípte őt egy olyan tigrisszúnyog, amely korábban egy behurcolt dengue-betegségben szenvedő ember véréből táplálkozott. A fertőzés ugyanis emberről emberre az esetek többségében csak szúnyogok útján terjed. Előfordul ugyan vérátömlesztéssel és szervátültetéskor átadott fertőzés is, de nagyon ritka.

A tigrisszúnyog Magyarországon

Magyarországon az ázsiai tigrisszúnyog jelenleg csak kis létszámban van jelen – mondta Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) főosztályvezetője korábban az Origónak, ennek ellenére a populáció gyérítése napirenden van.

A főosztályvezető szerint helyi fertőzések eddig itthon nem fordultak elő, ugyanakkor ez nem egyenlő a teljes biztonsággal. Ugyanis ha valaki például egy délkelet-ázsiai országban tigrisszúnyogcsípés révén megfertőződik, és hazahozza a betegséget, akkor összetalálkozhat hazai tigrisszúnyogokkal, amelyek megcsíphetik. A csípéssel a vérszívó rovarok felvehetik a fertőzött vért, és ezáltal a kórokozókat is. A vírust hordozó tigrisszúnyogok ezután olyanokat is megfertőzhetnek valamelyik trópusi-szubtrópusi betegséggel, akik nem utaztak sehová.

Ócsai Lajos hozzátette, hogy amíg a tigrisszúnyogok fenyegetése – elsősorban a vérszívók alacsony száma miatt – egyelőre nem drasztikus, addig több más olyan szúnyogfaj előfordul Magyarországon, ami képes trópusi betegségeket hordozni. A malária terjesztésére alkalmas hazai fajok közül a  foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis) a legismertebb.

Malária (a 21. században) és dengue-láz eddig csak külföldről behozva fordult elő Magyarországon. Az importált maláriás megbetegedések száma 2003–2012 között évi 4–18 volt, a tíz év alatt két megbetegedés volt halálos kimenetelű. Importált dengue-lázat az elmúlt tíz évben évi 1–6 esetben regisztráltak.