Ebédidőben kenik meg az orvosokat az amerikai gyógyszergyárak

Doctor shaking hands with a female doctor

Nyílt titok, hogy az USA gyógyszeripari óriásai minden évben összesen több milliárd dollárt juttatnak az orvosoknak a termékeikről tartott előadások és egyéb szolgálatok fejében. Ez évtől azonban kötelesek nyilvánosságra hozni azokat a költéseket, amelyek befolyásolják, hogy egy betegségre miért éppen azt a szert írja fel a doktor.

2014-ben első alkalommal be kell számolnia valamennyi gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-gyártónak az Egyesült Államokban arról, hogy összesen mennyi pénzt fizetett ki egészségügyi dolgozóknak a megelőző évben. Az iparágban bevett gyakorlat szerint a cégek kemény pénzekkel támogatják a szakterületükön tekintélynek számító orvosokat azért, hogy szakmai konferenciákon a termékeiket kedvező színben feltüntető előadásokat tartsanak.

Az orvosok „puhítására” rendszerint egyéb eszközöket – például ebédmeghívás, kutatási támogatás, oktatási és demonstrációs anyagok vásárlása – is bevetnek a gyártók. Noha erről a gyakorlatról mindenkinek tudomása volt, a pontos összegek mindeddig nem voltak szövetségi szinten és kötelező érvénnyel nyilvánosak.

Mekkora pénzekről van szó?

Eddig is akadtak azonban, akik megkísérelték nyomon követni ezeket a nehezen megfogható pénzmozgásokat. Ilyen a a New York-i ProPublica nonprofit szervezet, amely közhasznú adatok felderítésével, független tényfeltáró újságírással foglalkozik. A Dollars for Docs (Dollárok a dokiknak) projektjük keretében négy éve árgus szemekkel figyelik az orvosok és a gyógyszeripar összefonódásait. Adataikat azoknak a cégeknek a honlapjairól gyűjtötték, amelyek – a szövetségi pereket megelőzendő – már a korábbi években is önkéntesen nyilvánosságra hozták az ilyen jellegű költéseiket.

Orvosi eskütétel Pennsylvaniában Forrás: Flickr/Penn State

A Dollars for Docs 2009 és 2013 között 3,4 millió tranzakciót regisztrált, összesen 4 milliárd dolláros értékben; ebből 2,5 milliárdot kutatások támogatására fordítottak a cégek. Egyedül 2013-ban 1,2 millió kifizetés történt, teljes összegük megközelíti az 1,4 milliárd dollárt.

Hogy e tranzakciók pontosan hány orvost érintettek, nehéz megállapítani, mivel egy célszemélyt több cég is megkörnyékezhetett, és a nyilvántartásokban nem szerepel az orvosok egyedi azonosítószáma, így a különböző cégek adatait lehetetlen összefésülni. Ezzel együtt nyilvánvaló, hogy az USA-ban több százezer orvos kaphatott ilyen vagy olyan juttatást a gyógyszeripar szereplőitől.

Melyik cég szervezte be a legtöbb orvost?

• A kutatási támogatásokat nem számítva a Pfizer volt az, amely a legnagyobb számú – összesen 142 600 – egészségügyi dolgozóval lépett kapcsolatba 2014-ben.
• A második helyezett az AstraZeneca 111 200-zal.
• A Johnson & Johnson és a Forest Labs egyaránt nagyjából 100 000 egészségügyi dolgozót keresett meg.

Az Egyesült Államokban 800-900 ezer aktív orvost tartanak nyilván. A számok tehát azt mutatják, hogy rendkívül elterjedt jelenségről van szó.

Bár egy először 2004-ben elvégzett, majd 2009-ben megismételt felmérés szerint a gyógyszeriparral kapcsolatba kerülő orvosok részaránya 94 százalékról 84 százalékra esett vissza, még a későbbi időpontban is az orvosok több mint háromnegyedét kötötte anyagi érdekeltség a gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-gyártók valamelyikéhez. A helyzet ismerői szerint ez a részarány azóta tovább csökkenhetett, mivel a cégek egyre célzottabban keresik meg a véleményformálónak gondolt szakmabélieket.

Több cég, sok ajánlat, egyetlen orvos

Az adatokból világossá vált az is, hogy az orvosok egy részét nemcsak egy, hanem egyszerre jó néhány gyógyszercéghez fűzi anyagi kapcsolat. A menő orvosokat gyakran több – az adott gyógyszerszegmensben (például szív- és érrendszeri gyógyszerek, skizofrénia elleni gyógyszerek) egymással konkuráló – cég is megkeresi. A véleményvezérnek tartott doktorok ugyanazon évben akár fél tucat versengő gyártó szekerét is tolhatják – és persze mindegyiküktől busás javadalmazást húznak a promócióért.

Dr. Marc Cohen, a Newark Beth Israel Medical Center befolyásos kardiológusprofesszora például a Dollars for Docs listáján szereplő cégek közül hatot támogatott tanácsaival és előadásaival az elmúlt évben, összesen több mint 270 ezer dollár juttatás fejében. Dr. Cohen egy interjúban elmondta: csak akkor dolgozik egy cégnek, ha a gyógyszerei hatékonyságát nagy klinikai tanulmányok támasztják alá. „Ezek mögött a termékek mögött nagyon erős tudományos érvek állnak. Ez a feltétele annak, hogy egy céggel dolgozzak” – hangoztatta.

Gustavo Alva kaliforniai pszichiáter 2013-ban előadásokért és konzultációért négy cégtől összesen 191 ezer dollárt kapott. Alva tavaly így nyilatkozott a ProPublicának: „A magam részéről örülök, hogy a kollégáimat tájékoztathatom a szakterület legfrissebb eredményeiről.”

A kép illusztráció Forrás: Photononstop/Pascal Broze

Tévéreklám helyett

A ProPublica kutakodásának meglepő eredménye, hogy nem mindig a leggazdagabb cégek költenek a legtöbbet az orvosok „meggyőzésére”. A Forest Labs például közepes méretű vállalkozás volt idén júliusig, amikor is felvásárolta egy nagyobb hal, a dublini székhelyű Actavis. A 2013-as évben a Forest Labs 3,8 milliárd dolláros árbevételt produkált az Egyesült Államokban, amivel éppen felkerült a legnagyobbak húszas toplistájára, eladásai így is eltörpültek a Novartishoz vagy a Pfizerhez hasonló mamutok mellett. Ehhez képest a Forest 32,3 millió dollárt tömött az orvosok zsebébe fizetett előadásokért, míg a Novartis „csak” 12,7 milliót, a Pfizer pedig 12,6 milliót.

Az Actavis szóvivője nem kívánta kommentálni a frissen szerzett leánycég stratégiáját, ám a Forest képviselője tavaly azzal magyarázta a kiugró költést, hogy a nagyobb cégekkel ellentétben ők nem éltek a még borsosabb árú tévéhirdetések lehetőségével. Hozzátette: azt is figyelembe kell venni, hogy a Forest több új gyógyszert dobott piacra az évben, mint a nagy versenytársak. Amúgy általánosságban igaz, hogy az új szerekkel előrukkoló vagy régi szereik alkalmazási körét kiterjesztő cégek többet költenek fizetett előadásokra – ami érthető is, hiszen ezek bevezetéséhez nagyobb reklámaktivitásra van szükség.

A vacsorameghívás kevesebbe kerül

A közzétett cégjelentésekből az a kép rajzolódik ki, hogy az orvosoknak szánt juttatás gyakrabban érkezik a gyomron, mint a zseben keresztül. Noha a gyógyszercég-orvos interakciók számát tekintve az ebéd- és vacsorameghívások minden egyebet megelőznek, messze nem ezek teszik ki a költések javát. Tavaly az Amgen – kutatási támogatások nélkül számolt – 55 000 tranzakciójának nagyjából 91 százaléka, majdnem 50 000 ebből a kategóriából került ki, de az erre fordított 3,1 millió dollár az összes költésnek csupán 20 százalékát fedte le.

Összehasonlításul: a számszerűen mindössze 600 fizetett előadásra csaknem kétszer ennyit, mintegy 6 millió dollárt szánt az Amgen. Az arányok más cégeknél is hasonlóan alakultak, ami érthetővé válik, ha tudjuk, hogy az előadók 2-3 ezer dollárt (kb. 500-700 ezer forintot), de akár többet is elkérhetnek egy jól elhelyezett kortesbeszédért.

Ez a gyártók fő érve

A gyógyszergyárak ezt azzal magyarázzák, hogy sűrű napirendjük miatt az orvosok jószerivel kizárólag étkezési időben közelíthetők meg. A cégek képviselői ezért nem jutnának tovább az ajtónál, ha nem ebédmeghívás keretében tálalnák a mondandójukat.

Ez persze valószínűleg csak fele az igazságnak: a gyógyszeripar is pontosan ismeri azokat a kutatási eredményeket, melyek szerint még egy kisebb ajándék vagy ebédmeghívás is befolyásolja az orvosnak az adott gyógyszerről kialakított véleményét, és ennek következtében hajlamosabb lesz éppen azt felírni.