A védőoltásokkal kapcsolatban sokaknak valószínűleg a szúrás helyén keletkező fájdalmas duzzanat, vagy az oltást olykor követő láz kellemetlen érzése jut eszébe. A többség azonban hajlamos megfeledkezni arról, hogy mennyi mindent köszönhetünk az orvostudomány eme nagyszerű felfedezésének. Az egyértelmű eredmények ellenére azonban sokan félelemmel tekintenek a védőoltásokra - ezt a félelmet pedig elsősorban különböző rémtörténetek táplálják. 

Képzeljük el a védőoltásokat az immunrendszer iskolájának: megmutatjuk szervezetünk immunrendszerének, hogy „gyerekek, készítsetek ellenanyagokat és memóriasejteket ezek ellen a kórokozók ellen, mert később, ha élő vad mikroorganizmusok jelennek meg a szervezetben, akkor azonnal rá tudjátok vetni magatokat”. A védőoltások beadását követően az immunrendszer már az első fertőzéskor is ártalmatlanná teszi a kórokozókat.

A védőoltások bevezetése után sok fertőző betegség visszaszorult vagy teljesen eltűnt. Az utóbbi években azonban több olyan – elsősorban szóbeszédben terjedő – történet kapott szárnyra, amely hatástalannak vagy egyenesen károsnak ítéli a védőoltásokat.

Miért terjedhetett el az oltásellenesség?

Amíg mindenki számára hétköznapi tapasztalat volt a járványok okozta pusztítás, valamint az, ahogy ez megszűnt a védőoltások bevezetése után, érthető, hogy sokkal kevesebb embernek jutott eszébe megkérdőjelezni a védőoltások szerepét – mondta az Origónak Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, a vedooltas.blog.hu szerkesztője.

Mára - részben, vagy teljes egészében épp a védőoltásoknak köszönhetően - egy sor klasszikus fertőző betegség annyira visszaszorult, hogy generációk nőttek fel úgy, hogy semmilyen személyes tapasztalatot nem szereztek róluk. Ennek fényében nagyon is érthető, hogy így a megelőzésükre való törekvés motivációja is lecsökkent – tette hozzá Ferenci.

A biostatisztikus szerint természetesen számos más oka van az oltásellenes nézetek terjedésének: az orvostudománnyal szembeni bizalomvesztés, a bulvármédia szenzációhajhászása, a különféle összeesküvés-elméletek terjedése, az általános fenntartás bármivel szemben, amit az állam kényszerít ránk. Szintén ide sorolható a biológiai, természettudományos ismeretek kétségbeejtő hiánya is.

Nagyobb a kockázat, ha nem adatjuk be

Az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek, a szövődmények jelenthetnek.

Az oltásoknak köszönhetően többek között eltűnt a torokgyík (diftéria), Magyarországon – valamint 2002-től Európában - nem fordul elő járványos gyermekbénulás, nagyon kevés a rózsahimlős eset és a védőoltott személyek a tetanuszt sem kapják el – mondta Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi Főosztályának főosztályvezetője. 2002-ben volt az utolsó hazai eredetű kanyarófertőzés, azóta csak minden harmadik-negyedik évben fordul elő egy-egy külföldről behurcolt eset. Ezek az esetek ugyanakkor nem tudtak kanyarójárványt kirobbantani, mert a környezetükben található embereket az oltás megvédte.

A kép illusztrációForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Klaus Rose

Szintén jelentős eredmény, hogy a Hepatitis B oltásnak köszönhetően huszonkilenc éves kor alatt csak minimális számban fordul elő Hepatitis B megbetegedés. Bár a védőoltások következtében sok fertőző betegség ritkává, szinte ismeretlenné vált, a védőoltás folytatására továbbra is szükség van, ugyanis behurcolás esetén több betegség újra futótűzként terjedhetne.

Ócsai Lajos kiemelte, hogy Magyarországon az úgynevezett életkorhoz kötött kötelező védőoltások beadása nagyon precízen szabályozott, így az átoltottság tulajdonképpen majdnem teljes (99 százalék körüli). A maradék egy százalék elsősorban egészségügyi okokból nem kap védőoltást, őket az úgynevezett nyájimmunitás védi. A nyájimmunitás azt jelenti, hogy a népesség egy bizonyos részének beoltása védettséget biztosít a be nem oltottak számára is, egész egyszerűen azért, mert nincs kitől elkapniuk a betegséget. E jelenség komoly szerepet játszik a járványok kialakulásának megakadályozásában is. Ha azonban a beoltottak aránya az oltásellenes nézetek hatására egy kritikus szint alá csökken, akkor ez a hatás megszűnik.

Mint egy kirándulás

A védőoltásoknak vannak kockázatai – akárcsak egy kirándulásnak –, és lehetnek kellemetlen következményei, mint amilyen a kirándulást követő izomláz lehetősége. A mellékhatások többsége azonban általában múló tünetek formájában nyilvánul meg: ilyen az injekció helyén fellépő fájdalom, bőrvörösség az oltás helyén, vagy a szövetek helyi megkeményedése, duzzanat, fáradtság, fejfájás, láz. Ezek viszonylag gyorsan múló, kikerülhetetlen tünetek, de nem jelentenek maradandó egészségkárosodást. Fontos megjegyezni, hogy az oltóanyag betegtájékoztató füzetében valamennyi lehetséges mellékhatás fel van sorolva, akkor is, ha több százezer oltást követően csak egyszer fordult elő.

Természetesen ritkán vagy nagyon ritkán előforduló tünetek között lehetnek súlyosak is. Ennek oka lehet az oltással összefüggő, de az oltástól függetlenül, az oltást követően jelentkező tünet is, a szervezetben már meglévő és az oltás által kiváltott tünet, illetve a szervezet aktuális állapota (pl. túlérzékenysége). Ócsai Lajos elmondta, hogy az esetek döntő többségében egyértelműen megállapítható, hogy a szövődményért az adott védőoltás okolható-e. Az oltást követő nem kívánatos esetek adatbázisa egyébként mindenki számára szabadon hozzáférhető.

Probléma főként akkor van, ha egyes szövődményeket minden alapot nélkülözve kötnek védőoltásokhoz. Ócsai Lajos szerint jó példa erre a Guillain-Barré szindróma, amelynek kialakulásáért sokan az influenza elleni védőoltást teszik felelőssé - tévesen. Magyarországon évente 300 ilyen megbetegedés fordul elő, csak épp minden hónapban azonos megoszlásban, az influenza-oltási kampány idejétől függetlenül. Ebből persze az is következik, hogy akkor is előfordulnak ilyen esetek, amikor épp sok embert oltanak be influenza elleni védőoltással, így az adott időszak Guillain-Barré szindrómás megbetegedéseit tévesen a védőoltáshoz lehetne kötni. A szakember szerint ezekre a nézetekre gyakran a bulvársajtó is ráerősít.

A biztonságosság szempontjából fontos megjegyezni, hogy az oltásokat csak szigorú klinikai kísérletsorozatot követően hozhatják forgalomba.

"De hát ebben nincs is higany!"

Ferenci Tamás szerint az oltásellenesség terjesztőit alapvetően három csoportba lehet sorolni. Van egy kisebb réteg, mely konkrétan anyagi hasznot húz a védőoltás-ellenes átverések terjesztéséből: például a védőoltás káros hatásait megszüntető "szereket" árul, nem is kevés pénzért. Mivel a gyermekük betegsége miatt kétségbeesett szülők érzelmileg kiszolgáltatottabbak az ilyen módszerekkel szemben, Ferenci úgy véli, hogy a gyermekek szenvedésének forintra váltása bűncselekmény.

A többieket - Ferenci véleménye szerint Magyarországon ők alkotják a túlnyomó többséget - azonban nem az anyagiak vezérlik: ők őszintén hisznek az álláspontjukban és meggyőződésük szerint jót akarnak. Más kérdés, hogy megállapításaik sokszor nélkülöznek mindenféle tudományos megalapozottságot, sőt egy részük olyannyira nem támaszkodik tudományos módszerekre, hogy álláspontjuknak már-már vallási színezete van.

Az egyik legabszurdabb tudománytalan állítás például a mumpsz-rubeola-kanyaró ellenes kombinált gyermekkori védőoltás (MMR) és az autizmus kapcsolata, amely eleve egy pénzért, megrendelésre készült meghamisított tanulmányon alapul. Az oltásellenesek azt vallják, hogy az MMR vakcinában található tiomerzál (egy szerves vegyület, amely etil-higanyt tartalmaz) okozza a rendellenességet. A probléma ezzel az állítással Ócsai Lajos szerint nemcsak az, hogy a tiomerzál káros hatását egyetlen tanulmány sem támasztotta alá, hanem az is, hogy az MMR oltásban egyáltalán nincs is az etil-higanyt tartalmazó vegyületből. Ez már csak azért is biztos, mert az MMR vakcina élő, gyengített vírust tartalmaz, a tiomerzál pedig fertőtlenítő, vírusölő hatású. Ennek ellenére a hisztéria olyan méreteket öltött, hogy az oltóanyagok nagy részéből megítélése miatt kivonták a tiomerzált. Ferenci Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az autizmus – védőoltás-ellenesek által előszeretettel emlegetett – gyors növekedési üteme a tiomerzál kivonása után sem változott.

A kép illusztrációForrás: Origo

A főosztályvezető szerint egy másik helytelen megállapítás egy német tanulmányon alapszik, amely szerint a nem oltott gyerekek egészségesebbek, mint az oltott gyerekek. A KiGGS (Kinder- und Jugendgesundheitssurvey) kutatást azonban nem csak hibásan értelmezték, de maga a tanulmány is számtalan sebből vérzett.

Végül létezik az oltáselleneseknek egy harmadik csoportja, akik - legalább "papíron" - tudományos kérdésként tekintenek az ügyre. Ferenci Tamás úgy véli, velük lehet értelmes szakmai vitát folytatni, noha sokszor látszik a prekoncepció és néha „kilométerekről is felismerhető” módszertani hibákat követnek el nézeteik kidolgozásakor.

Az ismeretterjesztés lehet a kulcs

Ferenci Tamás meggyőződése szerint hosszú távon az ismeretterjesztéssel, felvilágosítással lehet gátat vetni az oltásellenes nézeteknek. Bár a kötelező védőoltásoknál a probléma látszólag megoldott, hiszen „így is, úgy is be kell adni az oltást”, ugyanakkor véleménye szerint hosszú távon visszaüt, ha nincs tényszerű, objektív tájékoztatás, amivel a tévhiteket cáfolni lehetne. Ferenci kiemelte annak fontosságát, hogy az orvosok a védőoltásokkal kapcsolatban minden jóhiszemű szülői kérdésre türelmesen, empatikusan, a tények alapján és kiegyensúlyozottan válaszoljanak.

Interneten kampányol az ÁNTSZ

Új internetes oldalt hozott létre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a védőoltásokkal kapcsolatos tévhitek eloszlatására. Az oldalon közérthetően foglalják össze a védőoltások hatásmechanizmusát, és kitérnek a várható mellékhatásokra is.

Ócsai Lajos elmondta, hogy szerencsére a különböző rémhírek ellenére továbbra is sokan adatják be maguknak a nem kötelező védőoltásokat. Aki mégis elbizonytalanodna, felkereshet gyermekorvos, vagy infektológus végzettségű oltási tanácsadót. Ilyen tanácsadás elérhető az Egyesített Szent István és Szent László Kórházban, vagy a megyei kórházak gyerekosztályán.