Meningococcus, a torkunkban élő veszélyforrás

2015.02.16. 15:12

Fertőző agyhártyagyulladásban halt meg egy szentgotthárdi óvodás – ez a hír borzolta a kedélyeket országszerte októberben. A hatéves Hanna tragikus hirtelenséggel, 24 óra alatt halt meg a meningococcus B baktérium által okozott betegségben. Egy olyan kórban, amely megelőzhető lenne. Ehhez azonban időben meg kell hozni néhány fontos döntést.

„A gennyes meningitiszt, vagyis az agyhártyagyulladást a meningococcus baktérium okozza, aminek az a tulajdonsága, hogy nagyon sok emberben jelen van, de nagyon kevés megbetegedést okoz” – mondta dr. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ főosztályvezetője. A meningococcus baktériumnak több típusa van. Magyarországon a B és a C szerocsoport fordul elő leggyakrabban.

Az Országos Epidemiológiai Központ jelentése szerint 2013-ban összesen 54 esetben fordult elő meningococcus okozta megbetegedés. A laboratóriumilag igazolt estek 73,3%-áért a meningococcus B baktérium volt felelős. A C típus az estek 20%-ában fordult elő, ez a típus időnként területi halmozódást mutat. Akár elszigetelt esetről, akár területi halmozódásról van szó, egy ilyen súlyos megbetegedés esetén a hatóságoknak azonnal reagálniuk kell.

VédőoltásForrás: AFP/Joe Raedle

Szentgotthárdon ugyan csak egyetlen megbetegedés történt, de a protokoll a beteg környezetének azonnali kezelését írja elő. „A kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve gyorsan reagált az eseményre, mindenki megkapta a szükséges antibiotikumot, ehhez a kellő tájékoztatást, és mindenki be is szedte az antibiotikumot” – tette hozzá dr. Ócsai Lajos.

A megbetegedés időzített bomba

„Az antibiotikum-kúra azt a célt szolgálja, hogy ha valakinek ott van a torkában a baktérium, akkor azt nem tudja továbbadni.” Ezt már dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója mondja, aki infektológusként közel 30 éve foglalkozik fertőző betegségekkel és az ellenük kifejlesztett védőoltásokkal.

„Ez ritka fertőzés. Nem minden esetben, és nem minden fertőzött egyénnél vált ki valóban betegséget. Lehet tünetmentesen is hordozni. A meningococcusok úgynevezett tokos baktériumok, a térszerkezetük alapján különböztetjük meg, és az ABC különböző betűivel jelöljük őket. Európában, így Magyarországon is a B és a C törzs előfordulása a leggyakoribb.” Mivel a fertőzést egy hordozó egyén nagyon könnyen át tudja adni egy vele szoros közelségben lévő másik embernek, így a megbetegedés egy időzített bomba.

A megoldás: védőoltás

A meningococcus fertőzéseknek összesen öt fajtája ellen lehet ma már vakcinával védekezni.

A Magyarországon előforduló C törzs ellen már régóta elérhető a vakcina, a B ellen pedig egy éve került gyógyszertári forgalomba egy receptköteles védőoltás. „A megbetegedettek zöme egyéves kor alatti. Ebben a korcsoportban hathónapos kor alatt van a legtöbb meningococcus fertőzés. Ezért már kéthónapos csecsemők esetében javasolt a védőoltás beadása.” – mondta dr. Kulcsár Andrea, infektológus, védőoltási szaktanácsadó.

„Minél hamarabb, minél gyorsabban, minél erősebb védelmet kell kialakítani. És ez igaz sajnos a többi, súlyos megbetegedést okozó baktériumra is, mint például a pneumococcus baktériumra” – tette hozzá a doktornő.

Kötelező és kötelezően ajánlott oltások

A gyermekorvosok segítségével programozható, hogy a csecsemőkorban kapható kötelező védőoltások mellett mikor érdemes beadatni a kicsiknek az ajánlott oltásokat. A meningococcus fertőzés C csoportjánál kettő, a B szerotípusnál három oltás ajánlott, majd a C-típus ellen 3-5 évente egy-egy emlékeztető oltás.

„A B típus elleni oltás még nagyon új, vele kapcsolatban még nincs sok tapasztalatunk, de reményeink szerint a normál oltási rend szerint ennél is tartós védettség várható.” – mondta Mészner Zsófia.

„A védőoltásokkal megszerezhető védettség mindenkiben olyan erős, amilyenre a beoltott saját maga képes, hiszen itt aktív immunizációról beszélünk, ami azt jelenti, hogy a kórokozó immunválaszért felelős részecskéjét juttatjuk a szervezetbe a védőoltással és a szervezet maga fog ellene védettséget kialakítani.” – tette hozzá a szakember.

Nemcsak csecsemőknek

A másik veszélyeztetett korosztály a serdülőkorban lévő gyerekek és a fiatal felnőttek, akik a középiskolákban, egyetemeken legalább olyan komoly veszélynek vannak kitéve, mint a csecsemők és az óvodás korosztály.

„A baktérium mikrobiológiai tulajdonsága, hogy ezen életkorúak torokváladékában gyakrabban megtalálható. Átadhatják, amikor csókolóznak, amikor egymáshoz közel beszélgetnek, amikor poharat cserélnek, vagy egy pohárból isznak, amikor egész nap egymás mellett ülnek és ráköhintenek a másikra.” – hívta fel a figyelmet a veszélyekre Kulcsár Andrea.

Ezért ennek a korosztálynak is kiemelten ajánlott a megelőző védelem az oltás formájában. Fontos lenne felhívni a fiatalok figyelmét arra is, hogy a zárt közösségek – iskola, kollégiumok, diszkó, szórakozóhelyek – kedvező feltételei a járványos terjedésnek. A dohányosok kockázata is nagyobb, mivel a dohányzás károsítja a nyálkahártyákat, így a kórokozó könnyebben lép be a szervezetbe.

Hatás, ellenhatás, mellékhatás, ráhatás

„Sosem a védőoltások vélt mellékhatásaitól kell félteni a gyerekeinket, vagy magunkat, hanem magától a betegségtől” – véli dr. Mészner Zsófia. Pedig a szülők sokszor azért nem adatják be gyermekeiknek az oltásokat, mert attól félnek, hogy azok komoly mellékhatásokat váltanak ki. Holott egy ilyen súlyos betegség esetében, mint a gennyes agyhártyagyulladás, a szövődmények és a következmények sokkal nagyobbak, mint az oltási reakciók, amelyeket át kell élnie a gyermeknek.

„Mi az oltási reakció? Az oltás napján láz. Az oltás másnapján láz. Az oltás helyén fájdalom, duzzanat. Ilyenkor mit csinál egy baba?Sír. Többet vagy éppen kevesebbet alszik. Nyugtalan vagy éppen túl nyugodt. Ezt tudom ajánlani ahelyett, hogy valaki egy halálos megbetegedést kapjon” – mondta Kulcsár Andrea főorvosnő.

Súlyos betegség, komoly következményekkel

Akármennyire gyors, profi és komplex betegellátásban részesül a páciens, a meningococcus fertőzések majdnem húsz százaléka halállal végződik. „Aki egy agyhártyagyulladást átvészel, az sose lesz maradandóan egészséges, ami az agyfunkciókat illeti. Biztos, hogy lesz egy kis koordinációs zavara, de nagyon sok esetben végtagdeformitás alakul ki, vagy végtagcsonkolás szükségeltetik, hallászavar, látászavar marad vissza. Tehát ez egy nagyon súlyos maradványtünetekkel járó megbetegedés.” – összegzi Dr. Ócsai Lajos a következményeket.

Beszéljünk róla!

A meningococcus fertőzés a lakosság körében kevésbé ismert, elvétve akadnak, akik tisztában vannak a betegség alattomos terjedésével, gyors lefolyásával és súlyos szövődményeivel. A prevencióval foglalkozó orvosok, a túlélők és a betegségben elhunytakat gyászoló hozzátartozók egyetértenek abban, hogy társadalmi összefogásra van szükség a széles körű tájékoztatás érdekében.

Minden érintettnek – elsősorban a kisgyermekes szülőknek és a fiatal felnőtteknek – tudomást kell szereznie a meningococcus okozta gennyes agyhártyagyulladás létezéséről, lehetséges következményeiről és a megelőzés lehetőségéről. A felvilágosításnak ki kell terjednie a fertőzés terjedésének módjára, a betegség tüneteire és a korai felismerés fontosságára.

Fel kell hívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a gyors diagnózis a beteg életét mentheti meg, a késlekedés pedig tragikus következménnyel járhat. Időben történő orvosi beavatkozással a betegnek jó esélye van a teljes gyógyulásra. Azonban minden tízedik eset, a szakszerű ellátás ellenére is halálos kimenetelű. Éppen ezért van különösen nagy jelentősége a megelőzésnek, amelynek egyetlen lehetséges eszköze a védőoltás.

Forrás: EgészségŐr Alapítvány