Kezesbáránnyá szelídíthetők a veszedelmes leukémiasejtek

makrofág
Makrofág a mikroszkóp alatt
Vágólapra másolva!
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói egy szerencsés véletlennek köszönhetően megtalálták a módját, miként lehet bizonyos leukémiás sejteket ártalmatlan immunsejtekké alakítani.
Vágólapra másolva!

A Stanford Egyetem orvosi fakultásának kutatói egy a laboratóriumban tett véletlen felismerés nyomán rájöttek, hogy a leukémia egy agresszív fajtája kis trükkel jobb belátásra téríthető. Úgy tűnik, okosabban tesszük, ha ahelyett, hogy a daganatsejteket elpusztítani akarnánk, inkább tisztességesen viselkedő immunsejtté próbáljuk őket átnevelni.

A Philadelphia különösen veszélyes

A felfedezés a nyiroksejtek előalakjaiból kiinduló vérképzőszervi daganatok egyik formáját, az ún. B-sejtes akut limfoblasztos leukémiát érinti. Más leukémiákhoz hasonlóan ebben a daganattípusban is előfordul egy sajátos DNS-átrendeződés: a 9-es és 22-es kromoszómák eltörnek és a letört darabok összetapadnak, minek nyomán a daganatra sajátosan jellemző hibrid törpekromoszóma keletkezik.

B-sejtes leukémia képe a mikroszkóp alatt Forrás: Wikimedia Commons

Azok a daganatsejtek, amelyek ezt az ún. Philadelphia-kromoszómát hordozzák, különösen agresszívan viselkednek, és az ilyen daganatban szenvedő betegek életkilátásai kifejezetten rosszak. Ezért minden új eljárás, ami a kezelés reményével kecsegtet, óriási érdeklődésre tart számot.

Véletlen felfedezés

Ravi Majeti és kollégái aközben tették kulcsfontosságú felismerésüket, hogy megpróbálták az egyik betegükből származó daganatsejteket laboratóriumi körülmények között továbbtenyészteni. Talán meglepően hangzik, de ugyanazok a daganatsejtek, amelyek a beteg szervezetében szinte korlátlanul szaporodnak, az élő közegből kivéve gyakran csak komoly bűvészkedés árán tarthatók életben. „Mindent beledobtunk nekik a levesbe, amit csak találtunk, hogy segítsük az életben maradásukat” – meséli Majeti.

A laboratórium egyik munkatársa, Scott McClellan folyamatosan nyomon követte a sejttenyészet sorsának alakulását, és egyszer csak arra lett figyelmes, hogy a daganatsejtek mintha megváltoztatnák a méretüket és alakjukat, és egyre inkább kezdenének egészséges falósejtekre – makrofágokra – emlékeztetni. A mikroszkópba belenézve Majetinek is ugyanez volt a benyomása, ám hogy miért történhet mindez, azt csak akkor kezdte pedzegetni, amikor felidéződött benne egy régi olvasmányemléke.

Valaha a szeme elé került egy közlemény, amely arról szólt, hogy egérben a B-nyiroksejtek előalakjait rá lehet venni arra, hogy makrofágokká alakuljanak, ha meghatározott transzkripciós faktorokat – a DNS-hez kapcsolódó, gének átírását szabályozó fehérjéket – adagolnak nekik.

Ártalmatlan makrofágokká alakítás

„A B-sejtes leukémia daganatsejtjei tulajdonképp olyanok, mintha normális B-nyiroksejtek előalakjai volnának, csak megrekedtek éretlen állapotukban” – magyarázza Majeti, aki a későbbiekben módszeresen bizonyította, hogy ugyanazokkal a módszerekkel, amelyeket az egér B-elősejtekről szóló régi cikkben leírtak, az emberi daganatsejteket is makrofágokká lehet alakítani. Igazi, működő makrofágokká, amelyek jólnevelt falósejt módjára bekebelezik és megemésztik a daganatosan elfajult sejteket és a kórokozókat.

Két legyet egy csapásra

Majeti és munkatársai ezért abban reménykednek, hogy a leukémiasejtek átprogramozásával két legyet üthetnek egy csapásra: nem csak hogy megszelídítik a rákos sejteket, hanem egyszersmind olyan harcostársakat nyernek belőlük, amelyek segítenek a még meglévő daganatos sejtek elleni küzdelemben. Ahogy a vérebnek szagnyomot ad a gazdája, hogy azt kövesse, a makrofágok a bekebelezett daganatsejtek megemésztett darabkáit kiteregetik a felszínükön, s így kijelölik az immunrendszer többi alkotórésze számára az elpusztítandó célpontot.

Makrofágok a mikroszkóp alatt Forrás: Wikimedia Commons

„Mivel a mi makrofágjaink maguk is daganatsejtek voltak valaha, eleve magukon hordozzák a rákos sejteket azonosító kémiai jeleket, ezzel serkentik az immunrendszer fellépését a megmaradt ráksejtekkel szemben” – hangsúlyozza Majeti.

Érés elősegítése gyógyszerekkel

A következő lépés az olyan lehetséges gyógyszervegyületek felkutatása lesz, amelyek ugyanazt a hatást váltják ki, mint a bizonyítottan működő transzkripciós faktorok: érésre kényszerítik az éretlen állapotban megrekedt ráksejteket. Más daganatok esetében amúgy már sikerrel alkalmazzák ezt a logikát, például az ún. promielocitás leukémia daganatsejtjeinek érését retinsavval segítik elő. A retinsav ebben az esetben a rákos sejteket az érett fehérvérsejtek egy másik formájává, granulocitákká alakítja.

Bár jelenleg ez az egyetlen elterjedten alkalmazott terápia, amely a daganat kiérlelésére – szakszóval: differenciáltatására – irányul, a kutatók világszerte keresik a hasonló, differenciációs elven működő megoldásokat más ráktípusok kezelésére.