A halálfélelem megváltoztatja az agyunkat

2015.06.26. 14:22

Tartós, akár több mint egy évtized múltán is tapasztalható változások állnak be az agyi működésben a rendkívül erős, traumatikus élmények után – derült ki egy kutatásból. Ez a változás egész világnézetünket érintheti.

2001. augusztus 24-e valószínűleg örökre beleégett az Air Transat 236-os repülőjárat utasainak emlékezetébe. A járműből útközben kifogyott az üzemanyag és a lezuhanás veszélye fenyegetett. Az emberek már az elkerülhetetlen halálra készültek, szerencsére azonban a pilótáknak végül sikerült letenniük épségben a gépet az Azori-szigeteken.

Tíz évvel később az egykori utasok egy csoportja rendhagyó kísérletre jelentkezett a kanadai Baycrest kórház kutatóorvosainál. A nem túlságosan kellemes vizsgálat során a résztvevőknek fel kellett idézniük traumatikus élményeiket, miközben az agyi aktivitást a szakemberek nyomon követték.

A kapott eredmények fontos betekintést nyújtanak abba, hogyan dolgozza fel és tárolja el az agy a megrázó élményeket és segítséget nyújthatnak abban, milyen módszerrel kezeljék a szakemberek a jövőben a poszttraumás stressz szindrómában (PTSD) szenvedőket.

A balesetben érintett géptípusForrás: Wikimedia Commons

Mintha tegnap történt volna

A Clinical Psychological Science című szaklapban megjelent publikáció valószínűleg az első tanulmány, amely nyolc olyan személyt vizsgált, akik ugyanazt a traumatikus élményt élték át egyszerre. A kutatók azt találták, hogy mindegyik volt utas elképesztően részletesen tudta felidézni az események legapróbb részleteit is.

„A megrázó eset még most is kísérti az utasokat függetlenül attól, hogy poszttraumás stressz szindrómájuk van-e vagy sem – mondta Daniela Palombo, a Baycrest Health Science kutatója, aki a tanulmány vezető szerzője. Úgy emlékeztek az eseményre, mintha tegnap történt volna, és nem egy évtizede (a vizsgálatokat 2011-ben végezték el). Más evilági tapasztalatok idővel elhalványodnak, a trauma azonban tartós nyomot hagy maga után” – tette hozzá a szakember.

„A kutatásban sikerült feltárni azon agyi mechanizmusok egy szeletét, amelyek a jelenségért felelősek.”

Forrás: Origo

Személyes és nem személyes élményekre hasonló a válasz

A kutatók az fMRI-készülékekben fekvő nyolc túlélővel a balesetükről készült archív híradásokat nézettek, és arra kérték őket, hogy meséljenek az átélt élményekről. Ezen kívül a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokról (gyakori rövidítése: 9/11) és egy másik, „semleges” eseményről is mutattak nekik felvételeket. A szakemberek minden egyes esetben nyomon követték az alanyok agyi válaszait.

Miközben a páciensek saját traumatikus tapasztalataikra reflektáltak, az emocionális emlékekért felelős agyterületek hálózata erősen „dolgozni kezdett” Ez nem történt meg, ha a semleges eseményről kellett a résztvevőknek beszámolniuk.

A kutatás szempontjából az igazi meglepetés akkor következett, amikor a repülőbaleset túlélőinek a 9/11-ről kellett emlékeket előhívniuk: hasonló agyi hálózatok váltak aktívvá, mint a személyes élmények felidézésekor. Az egyéni traumát nem átélt emberek agya teljesen máshogy reagált a terrortámadással kapcsolatos felvételekre.

Forrás: Origo

Megváltozik az agyműködés

A kutatócsoport úgy véli, hogy a rémálomszerű repüléssel kapcsolatos élmények megváltoztatták az érintettek agyának információ-feldolgozó képességét, ami befolyással lett világnézetükre: az átlagosnál sokkal érzékenyebbé váltak a negatív élményekre - magyarázták a tanulmány szerzői, akik szerint a mostani kutatás hatalmas előrelépés a korábbi hasonló, de főként állatmodellekre alapozott vizsgálatokhoz képest.

„Itt van nyolc ember, akik mindannyian ugyanazon az intenzív traumán estek át. Valakit erősebben érintett, és PTSD alakult ki nála, mást kevésbé” – mondta Palombo. „Az egyes emberek agyi válaszait tanulmányozva egy lépéssel közelebb jutottunk ahhoz, hogy megértsük, miként dolgozza fel központi szervünk a traumatikus emlékeket.”

KAPCSOLÓDÓ CIKK