Csontritkulás fenyegeti a képernyő előtt gubbasztó kamaszfiúkat

Gyengébb a csontozata azoknak a tizenéves fiúknak, akik napi öt vagy több órát töltenek televízió és számítógép előtt, és a probléma maradandónak bizonyulhat.

A képernyőfüggőség bosszúja

Csontvázunk születésünktől húszas éveink elejéig fejlődik, különösen kamaszkorban van óriási jelentősége a testmozgásnak a későbbi egészségi állapot, így a csontsűrűség szempontjából.

Az emberi csontváz nagyjából a húszéves életkorig nyeri el végső szilárdságát Forrás: Wallpoper

A napi öt vagy több órát képernyő előtt töltő, 15-19 év közötti fiatalok közül a fiúknak nemcsak a testtömegük nagyobb, mint a kevesebbet tévézőké, hanem a csontsűrűségük is alacsonyabb, állapította meg a norvég UiT Egyetem kutatócsoportja több száz kamasz két éven át tartó vizsgálatával.

Kamaszkorban a rendszeres tetstmozgásnak és a sportnak különös jelentősége van a csontozat egészséges fejlődésében Forrás: MTI/Bruzák Noémi

"A képernyő előtt töltött idő mennyisége azért jó mutatószám, mert enged következtetni az életmódra, amely viszont befolyásolja a csonttömeg alakulását", mondta a tanulmány vezető szerzője, Anne Winther, a tromsoi Észak-Norvégiai Egyetemi Kórház fizikoterapeutája. A vizsgálatban a tanulási időn felül, pusztán szórakozási céllal képernyő előtt töltött órákat vették figyelembe, és az ülő életmód következményeire koncentráltak.

Azok a fiatalok, akik napi 5-6 óránál is több időt töltenek el a képernyő előtt, fokozottan kitettek az idősebb korban fellépő csontritkulás kockázatának Forrás: Thinkstock

A felnőttkori osteoporosis, azaz csontritkulás, valamint az ebből eredő csonttörések elkerüléséhez létfontosságú az erős csontváz, amely afféle állványzatként tartja a testünket.

A megfelelő csontsűrűség megalapozásához pedig a tizenéves korban rendszeresen, saját súllyal és súlyzóval is végzett edzés a leghatékonyabb módszer, támasztja alá a felmérés.

Meglepő eltérés a nemek között

A felmérést először a 2010/2011-es tanévben végezték el, majd 2012/2013-ban megismételték.

A résztvevők mindkét alkalommal teljes életmód kérdőívet töltöttek ki,

amely a képernyő előtt töltött órák száma mellett rákérdezett a szabadidőben végzett fizikai aktivitásra, valamint a dohányzásra, alkohol- és szénsavas üdítő fogyasztásra, illetve a kalcium és D-vitamin bevitelre.

A tévézés és az internetezés komoly függőséget alakíthat ki Forrás: AFP

A résztvevőkön csontsűrűség-vizsgálatot is végeztek: a legmodernebb, alacsony sugárterhelést okozó kétenergiás röntgen abszorpciometriával állapították meg a csontsűrűség teljes testre vetített átlagát, illetve külön megmérték az időskori törések szempontjából veszélyeztetett combnyaknál és medencénél.

A képernyő előtti ülő életmód nem ugyanolyan következményekkel jár a lányok és a fiúk számára.

A vizsgálatban részt vevő 372 lány és 316 fiú esetében akkor is volt különbség a testtömegben és a csontsűrűségben, ha nagyjából ugyanolyan sokat időt töltöttek képernyő előtt.

A lányok - ugyanolyan életmód mellett is - kevésbé kitettek a későbbi csontritkulás kockázatának, mint a fiúk Forrás: AFP/Odilon Dimier

A norvég kutatók szerint az eltérés oka feltételezhetően maga a női szervezet:

a lányoknál hamarabb kezdődik a pubertás, egyszersmind a csontsűrűség növekedés (tehát a fiúkhoz képest eleve jobb értékekkel indultak a felmérésben), illetve vázrendszerük számára még a nagyobb zsírszázalék is előnyösebb lehet, mint a fiúknak.

Nem mindenért okolható az életmód

A vizsgálat fő eredménye, hogy a többi tényezőnél (dohányzás, szénsavas üdítő fogyasztás, alacsony D-vitamin-szint stb.) sokkal többet számíthat a rendszeres testmozgás a kamaszfiúk esetében a megfelelő csontsűrűség szintjének eléréséhez.

A napi többórás képernyő előtti üldögélés többek között a D-vitamin szint csökkenéséhez vezet Forrás: AFP

A kutatók a felmérésben résztvevő kamaszoknál azt is megállapították, hogy

minél többet ülnek képernyő előtt, annál alacsonyabb a D-vitamin-szintjük,

illetve annál több szénsavas üdítőt fogyasztanak, és annál magasabb a testtömeg indexük, magyarul a súlyuk. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a mai kamaszokra adott esetben nagyobb társadalmi nyomás, több elvárás hárul, mint a korábbi generációkra, és ez is okolhatja, hogy több időt töltenek képernyő előtt, különösen hétvégén.