Négyszázezer nőt mentettek meg a fogamzásgátló tabletták

Vágólapra másolva!

A fogamzásgátló tabletták még 30 évvel a szedés befejezése után is kimutathatóan csökkentik a méh és petefészek daganatainak kockázatát – mutatták ki az Oxfordi Egyetem kutatói. A hír kapcsán összefoglalót készítettünk a tabletták születésszabályozástól független egészségügyi előnyeiről és hátrányairól.

Tátrai Péter

Vágólapra másolva!

egészség megelőzés rák fogamzásgátló kockázat

Vezető szakértői vélemények szerint a kombinált fogamzásgátló tabletták (angol betűszóval: COC-k, combined oral contraceptives) nemcsak a nem kívánt teherbe esést akadályozzák meg, de

a rák több formája ellen is részleges védelmet nyújtanak,

ráadásul e hatásuk évtizedekkel a szedés abbahagyása után is érvényesül.

Az Oxfordi Egyetem (Anglia) tudósai úgy becsülik, hogy a COC-k szedésével az elmúlt évtizedben mintegy 200 ezer méhrákos esetet sikerült megelőzni – adta hírül a The Guardian brit napilap. Egy régebbi, 2008-as elemzésükben, amelyhez 45 tanulmányból összesen 100 ezer nő adatait vették figyelembe, az oxfordi epidemiológusok megállapították, hogy 15 évig tartó rendszeres tablettahasználattal a petefészekrák kockázata a felére csökkenthető.

Hogyan működik a kombinált orális fogamzásgátlás?

A szájon át szedhető kombinált fogamzásgátlók a két fő női nemi hormontípus, az ösztrogén és a progeszteron szintetikus származékait tartalmazzák. A progeszteronszerű komponens az agyalapi mirigy LH- (sárgatestserkentő hormon-) termelésének visszaszorításával gátolja a tüszőrepedést, valamint akadályozza a hímivarsejtek petevezetőbe jutását és a megtermékenyítést. Az ösztrogénszerű komponens elnyomja az FSH (tüszőérést serkentő hormon) és az LH termelését, illetve csökkenti a megtermékenyülés és a beágyazódás esélyét.

Tartós védőhatás

A védőhatás mind a méhtestrák, mind a petefészekrák esetében több mint 30 éven át kimutatható – vagyis jóval túlnyúlik azon az időszakon, amikor a nők ténylegesen használják a tablettát. A Lancet Oncology orvosi folyóiratban megjelent közleményt jegyző Valerie Beral professzor a The Guardian-nek nyilatkozva elmondta, hogy a most hetven fölött járó nők még mindig élvezik a fiatal korukban szedett COC-k kedvező hatásait.

Külön kiemelte, hogy a COC-knek

az endometriális (a méhtest nyálkahártyájából kiinduló) és a petefészekrák terén kifejtett védőhatása jelentős és tartós,

szemben a mellrák és a méhnyakrák terén mutatkozó kockázatnövekedéssel, amely eleve kismértékű, és a szedés abbahagyása után néhány évvel ez a csekély többletkockázat is elenyészik.

„Eredményeink azt mutatják, hogy azoknál a most 50-es, 60-as éveiket taposó nőknél, akik fiatalabb korukban tablettát szedtek, kisebb eséllyel alakul ki méh- és petefészekrák, mint azoknál, akik sosem éltek a tablettával. Az esély annál kisebb, minél tovább szedtek tablettát.

Ez elég fontos üzenet

– hangsúlyozta Beral. – Ideje elkezdenünk beszélni arról, hogy a fogamzásgátló tabletta nem csak arra jó, amiért a legtöbben beveszik. Mindenkinek meg kell tudnia, hogy a tablettahasználók védettebbé válnak bizonyos ráktípusokkal szemben azokhoz képest, akik nem szednek tablettát. Az emberek nehezen hiszik el, de így van.”

400 ezer méhrákos eset kialakulását előzték meg

A kutatók megállapították, hogy a szedés időtartamával arányosan nő az endometriális rákkal szemben élvezett védettség: minden ötévnyi használat nagyjából negyedével csökkenti a daganatos kockázatot.

A becslés szerint 1965 és 2014 között a a magas jövedelmű országokban a COC-k elterjedt használata 400 ezer méhrákos eset kialakulását előzte meg; ebből 200 ezer elmaradt eset az elmúlt évtizedre tehető.

Az 1960-as években piacon lévő tabletták még több mint kétszer annyi ösztrogént tartalmaztak, mint a 80-as évektől forgalomba hozott modernebb készítmények, de a kedvező hatás a mai alacsonyabb dózisok esetén is ugyanúgy érvényesül. Beral hozzátette, hogy a méhtestdaganat előfordulása még tovább csökkenhetne, ha az egyik fő rizikófaktornak számító elhízás is visszaszorulna.

A fenti hír kapcsán rövid összefoglalót készítettünk arról, hogy a kutatások jelen állása szerint az elsődleges terhességmegelőző hatáson kívül milyen kedvezőtlen és kedvező egészségügyi következményekkel járhat a kombinált fogamzásgátló tabletták szedése.

A terhességtől független hatások sokasága

A mellékhatások egy része egyes daganattípusok csökkent vagy fokozott kockázatával kapcsolatos. Mivel bizonyos daganatok – elsősorban a női mell és ivarutak, férfiakban a prosztata daganatai – eleve a természetes hormonoktól függenek növekedésük során, nem meglepő, hogy e hormonok mesterséges származékai is befolyásolják a daganatok biológiai viselkedését.

A nagy népességet átfogó vizsgálatok összességében arra a következtetésre jutottak, hogy a tablettaszedés csekély mértékben bár, de fokozza az emlő- és méhnyakrák, valamint a jóindulatú májdaganat (adenóma) kockázatát; ugyanakkor – amint azt a most ismertetett oxfordi eredmények is megerősítik – a tabletták számottevő mértékben csökkentik a méhtest- és petefészekrák kialakulásának esélyét.

A COC-k egy sor nem daganatos betegségre is pozitív vagy negatív befolyással vannak. A fogamzásgátló tabletták szedése közismert módon rendezi a menstruációval kapcsolatos panaszokat (rendszertelen ciklus, erős vérzés, görcsök), és sokszor gyógyírt jelent az aknés problémákra, amilyen a zsíros vagy pattanásos bőr. Kevésbé köztudott, hogy a COC-k védenek a veszedelmes kismedencei gyulladás ellen, enyhítik a változókor tüneteit, és segítenek megőrizni a csontsűrűséget a menopauza után.

Másrészről a COC-k bizonyítottan fokozzák egyes szív- és érrendszeri betegségek kockázatát:

növelik a vérrögképződés kockázatát, és egyéb rizikótényezők fennállása esetén hajlamosíthatnak a szívinfarktusra és a stroke-ra is.

Az alábbiakban áttekintést nyújtunk a legfontosabb daganatos és nem daganatos mellékhatásokról, kedvezőekről és kedvezőtlenekről egyaránt.

Tabletták és daganatok: hideg is, meleg is

Petefészek- és méhtestrák: kedvező.

A COC-knek a petefészek és a méhnyálkahártya (endometrium) daganataival szembeni védőhatása már jó ideje ismert. A Lancet Oncology friss közleményének jelentősége abban áll, hogy megmutatja, ellentétben a mellrák és a méhnyakrák terén tapasztalt, mulandó rizikónövekedéssel, a petefészek- és méhtestrák kockázatának csökkenése tartós, akár 30 évvel a szedés befejezése után is kimutatható. E daganatok terén a védőhatás a szedés időtartamával arányosan növekszik, és hosszú idővel a szedés abbahagyása után is fennáll.

Az endometriális rák kialakulásának helye és fejlődése Forrás: Wikimedia Commons

Az egyes tanulmányok eredményei csak a tekintetben ellentmondásosak, hogy az örökletesen fokozott daganatrizikójú – a BRCA1 vagy BRCA2 gén hajlamosító mutációit hordozó – nők vajon mennyire profitálhatnak a COC-k szedéséből.

A legfrissebb, 2009-es áttekintés szerint a BRCA1 mutációt hordozó nők felére csökkenthetik a petefészekrák kialakulásának esélyét, ha tablettát szednek. A korábbi tanulmányok közül egy hasonló következtetésre jutott, míg egy másikban nem sikerült igazolni ezt a hatást.

Mellrák: kedvezőtlen.

A mellrákot illetően minden olyan életmódbeli és élettörténeti tényező kockázatnövekedéssel jár, amely fokozza az ösztrogénnek való kitettséget.

Ennek megfelelően a korai első menstruáció és a kései menopauza, valamint a kései gyermekvállalás vagy gyermektelenség mind ismert rizikófaktornak számít. A széles körű elemzések megállapították, hogy

a COC-ket aktuálisan vagy a közelmúltban szedők körében – a felsorolt egyéb rizikótényezők figyelembe vételével is – némileg magasabb a mellrák kockázata.

A legnagyobb rizikónövekedést azok körében tapasztalták, akik már tizenéves korukban elkezdték a tablettaszedést. Azonban 10 évvel a COC-k elhagyása után a kockázati érték visszatér azoknak a szintjére, akik sosem szedtek tablettát. A tény, hogy a rizikónövelő hatás idővel elenyészik, minden egyéb lehetséges hatótényezőtől (emlőrákos beteg a családban, reproduktív élettörténet, földrajzi hely, etnikai hovatartozás, szedett tabletta típusa) függetlennek bizonyult.

Az Egyesült Államokban egy 116 ezer női egészségügyi ápoló adatainak elemzésével készített átfogó vizsgálat azt mutatta, hogy a mellrák fokozott kockázata főként azoknál jelentkezett, akik az ún. háromfázisos (a havi ciklus során háromféle hormon-összetételű tablettát váltogató) készítményeket szedték, de ennek a váratlan összefüggésnek a természete még tisztázásra szorul.

Vastagbél- és végbélrák: kedvező.

A COC-knek a vastagbél- és végbélrákkal szemben mutatott védőhatására vonatkozóan csak kezdeti adatok állnak rendelkezésre; ezek 18 és 40 százalék közötti kockázatcsökkenést mutatnak a COC-ket szedők körében. Az előny az aktuális vagy közelmúltbeli COC-használókat érinti, és valószínűleg az ösztrogénnek az epesavtermelés csökkentésére, valamint a bélhám egészséges működésére irányuló hatásával magyarázható.

A vastagbélrák illusztrációja Forrás: SPL

Méhnyakrák: kedvezőtlen.

A méhnyakrák és a COC-k összefüggésének értelmezésekor figyelembe kell venni, hogy a méhnyakrák kialakulásának elsődleges rizikófaktora a humán papillomavírus (HPV) daganatkeltő altípusaival való fertőzöttség.

A méhnyakrák kialakulásának egyértelmű kiváltója és szinte kizárólagos előfeltétele a HPV-fertőzöttség;

a fogamzásgátló tabletták kockázatnövelő hatása valószínűleg a HPV-fertőzés lefolyásának módosításán keresztül érvényesül. Az IARC (International Agency for Research on Cancer, Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) 2002-ben kiadott jelentése szerint a HPV-vel fertőzött nők körében a COC-k 5-9 évig fennálló használata majdnem háromszorosára, a 10 évnél hosszabb ideig fennálló használat négyszeresére növeli a méhnyakrák kockázatát a tablettát sosem használókhoz képest.

A méhnyakrák kialakulásának helye, valamint képek a normális és abnormális sejtekről Forrás: Wikimedia Commons

A mellrákhoz hasonlóan a rizikónövelő hatás a szedés abbahagyása után idővel elenyészik. A tudósok úgy vélik, hogy a COC-kben található hormonszármazékok esetleg fogékonyabbá tehetik a méhnyak sejtjeit a HPV-vel szemben, akadályozhatják a vírus elpusztítását, vagy növelhetik a fertőzött hám rosszindulatú elfajulásának valószínűségét, ám

a hatás pontos mibenlétének felderítéséhez további kutatásra van szükség.

A várható eredmény ugyanakkor az lesz, hogy a tabletták nem önmagukban járulnak hozzá a méhnyakrák kialakulásához, ezért a HPV-fertőzés elleni megfelelő védekezés (védőoltás, óvszer használata) esetén ez a többletkockázat egyszerűen kiiktatható.

Májdaganatok: kedvezőtlen.

A fogamzásgátló tabletták szedése és a jóindulatú májdaganat (májadenóma) kialakulása közötti összefüggést már régen megfigyelték. A májadenómák felrepedhetnek és vérzést okozhatnak ugyan, ezért sebészi eltávolításuk fontos, de rosszindulatú elfajulásra való hajlamuk elhanyagolható.

A valódi rosszindulatú májrák és a COC-k közötti összefüggés kevésbé tisztázott, az adatok ellentmondásosak, de ha létezik is ilyen összefüggés, az mindenképp igen gyenge.

A tabletta jó a női bajokra, erősíti a csontokat, de veszélyes lehet az erekre

Ciklusszabályozás: kedvező.

A tabletták rendszertelen ciklusra, illetve a ciklussal kapcsolatos kellemetlenségekre (tüszőrepedési fájdalom, menstruációs görcsök, hosszantartó és/vagy erős vérzés) gyakorolt előnyös hatása annyira nyilvánvaló, hogy sokan kimondottan ezért döntenek a tablettahasználat mellett.

A COC-k „trükkös” szedésével egy-egy vérzés át is ugorható, illetve az évenkénti ciklusok száma csökkenthető, ami nemcsak a születésszabályozást, de a nyaralás és egyéb programok kiszámítható tervezését is megkönnyíti.

Mélyvénás trombózis: kedvezőtlen.

A COC-k szedésének vezető érrendszeri rizikója a vénás tromboembólia (VTE),

vagyis a mélyvénákban kialakuló vérrög, amely onnan elszabadulva máshol – leginkább a tüdőben – létfontosságú ereket zár el. A hatás az ösztrogénszerű komponensnek tulajdonítható, amely befolyásolja a véralvadás folyamatát. A modern, 50 mikrogrammnál kevesebb ösztrogént tartalmazó tabletták kevésbé kockázatosak, mint a régi, magas dózisú készítmények, de a felmérések a mai szerekkel is 3-6-szoros rizikónövekedést mutatnak.

Mélyvénás trombózis Forrás: Wikimedia Commons

A tényleges kockázatot számos egyéb, részben örökletes, részben életmódbeli tényező növelheti; köztük legfontosabb az életkor, az elhízás, a családi kórtörténet, a szedés közben végrehajtott műtét vagy fennálló terhesség, illetve az V-ös véralvadási faktor ún. Leiden-mutációja. Ez az örökletes mutáció, amely a fehér népesség 5 százalékában megtalálható, önmagában 6-7-szeres,

COC-kkel kombinálva viszont már 35-szörös kockázatnövekedést okoz.

Akné: kedvező.

A pattanásokat a bőr faggyúmirigyeinek fokozott működése idézi elő; a faggyútól eltömődött pórusok könnyen megfertőződnek. A fokozott faggyútermelés tesztoszteron- (férfihormon-) függő, és a COC-k progeszteronszerű komponense is bír némi férfihormon-aktivitással, de

érdekes módon nem súlyosbítja, hanem javítja a helyzetet azáltal, hogy visszacsatolás útján gátolja a szervezet saját tesztoszteron-termelését.

Egyes progesztinek (progeszteronszármazékok) kimondottan jók ebben, és ha a bőrpanasz az elsődleges, az orvos kifejezetten e szerint választhatja meg a szedendő tablettát.

Kismedencei gyulladásos betegség: kedvező.

A kismedencei gyulladás (PID, pelvic inflammatory disease) a felső női ivarutakat és -szerveket (méh, petevezetők, petefészkek) érintő idült gyulladásos betegség, amelyet az esetek többségében a Neisseria gonorrheae vagy a Chlamydia trachomatis baktériumok idéznek elő. A betegség gyakran tünetmentes, bár olykor fájdalommal, folyással, égő-csípő érzéssel, lázzal jelentkezik. A tartósan fennálló gyulladás hegesedést, összenövéseket okoz, amelyek szövődményeként méhen kívüli terhesség és meddőség is kialakulhat.

Kismedencei gyulladás illusztrációja Forrás: Wikimedia Commons

A PID igen gyakori kórkép, az Egyesült Államokban például több mint 1 millió nőt érint évente, azonban

előfordulása a fogamzásgátló tablettákat szedők körében 70 százalékkal alacsonyabb, és ha fellép is, lefolyása enyhébb.

A COC-k előnyös hatásának oka nem tisztázott, de sejtések szerint a kevesebb menstruációs vér és a nyálka által jobban lezárt méhszáj állhat a háttérben.

Infarktus és stroke: más kockázati tényezők fennállta esetén kedvezőtlen.

A korai COC-k hatóanyag-tartalmának csökkentését annak felismerése indokolta, hogy az 50 mikrogramm ösztrogénnél nagyobb dózisú tabletták aggasztóan növelték a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A mai, alacsony dózisú tabletták használatával a teljes népességre vetítve ezek a rizikók már nem mutathatók ki, ám egyes magas kockázatú csoportokban a COC-k csak fokozott óvatossággal alkalmazhatók.

A COC-kkel összefüggő infarktusveszély speciálisan a dohányosokat érinti, és a kockázatot módosítja az életkor és a naponta elszívott cigaretták száma is. A napi 25 szálnál többet szívó tablettahasználók például 30-szor akkora eséllyel kapnak infarktust, mint a nemdohányzó tablettahasználók.

A 35 évesnél idősebb dohányos nők számára ezért a tablettaszedés kimondottan nem javasolt. A tabletták okozta fokozott stroke-veszély szintén a dohányzókat, valamint a súlyos migrénnel küzdőket sújtja.

Az ajánlás szerint a klasszikus migrénben szenvedő nők csak gondos orvosi felügyelet mellett szedhetnek tablettát.

Változókori és menopauza utáni panaszok: kedvező.

A változókor jellegzetes tünetei (szabálytalanná váló ciklus, fokozott menstruációs panaszok, hőhullámok) az ösztrogénszint menopauzát megelőző csökkenésével magyarázhatók, és ellensúlyozásokra gyakran nem elegendők a menopauza utáni hormonpótló terápiában alkalmazott, viszonylag gyenge ösztrogénhatású készítmények.

A COC-k – még az alacsony, 20-35 mikrogramm dózisúak is – 4-10-szer erősebb ösztrogénhatásúak, ezért hatékonyan enyhíthetik a tüneteket. A COC-k segítenek a menopauza utáni csontritkulás megelőzésében is, ugyanis azok, akik fogamzóképes korukban tartósan szedtek tablettát, az ösztrogén hatásának köszönhetően magasabb kiindulási csontsűrűséggel lépnek a változókorba, így várhatóan hosszabb ideig meg is őrzik csontjaik épségét.

Összefoglalónk készítésekor főleg az Amerikai Gyógyszerész Szövetség áttekintésére, valamint a National Cancer Institute (USA) információs anyagára támaszkodtunk.