A babák beszédfejlődése egy nyelvész szemszögéből

2015.08.25. 14:20

Minden család anekdotái között szerepel néhány különösen jól hangzó gyermeki szó. De miként is alkot a kisgyermek új szavakat? Egyáltalán, hogyan tanul meg beszélni?

Anyanyelvtanulás vagy anyanyelv elsajátítás?

Első olvasatra ez csak egyszerű szinonimának vagy kötözködésnek tűnik. Mindenesetre nagy különbség van a két fogalom közt:

az anyanyelvet nem úgy ismerjük meg, mint egy idegen nyelvet, az anyanyelv elsajátítása egy bonyolult, sok automatizmus mentén haladó folyamat,

amely erőteljesen ráépül a családi környezetre, a szülői mintaadásra és a gyermek részéről a mintakövetésre 

– mondja Dr. Bódi Zoltán nyelvész.

A kisbabák megszületésüktől fogva érzékenyen reagálnak környezetük beszédhangjairaForrás: Thinkstock

Az újszülött, a csecsemő, a kisded nagyon hamar képessé válik arra, hogy megkülönböztesse, hogy milyen mintákat kövessen.

Ebben azonban semmi csoda sincs: a nyelvelsajátítás, szakkifejezéssel élve a nyelvi szocializáció (amely a nyelven kívül magában foglalja a nyelvi viselkedésmódot, a nyelvhasználati szabályokat is) első szakaszában a kisgyermek feltétlen mintakövető, ám csak azokat a nyelvi, nyelvhasználati mintákat követi, amelyeket az életében rendszeresen, állandóan jelen lévő, intenzíven kommunikáló személyek adnak.

A beszéd elsajátításban a kisgyermekek mintakövetőkForrás: Getty Images/(c) Siri Stafford/Siri Stafford

Általános esetben egyszerűen fogalmazva ezek a személyek a szülők.

Tehát ha egy-egy rokon, ismerős, rövid időre meglátogatja a családot, annak a személynek a nyelvi mintáját a kisgyermeknek nincs ideje megfigyelni és követni; a szülei viszont állandóan jelen vannak az életében, és folyamatosan beszélnek hozzá illetve egymáshoz.

Minták: anya, apa, tévé

A mai világban már a kisgyermek számára is állandó nyelvi mintaadóvá válhat a televízió, a média, ha állandó intenzitással jelen van a gyermek életében, és ismétlődő formákat, elemeket, személyeket láttat. Tehát azokban a családokban, amelyekben a televízió, különösen annak egy-egy műsora, illetve az internetről, közösségi videómegosztókról elérhető filmek rendszeresen, állandó jelleggel szerepelnek a kicsi napirendjében,

ott számolni kell azzal, hogy ezek a műsorok is nyelvi mintaadóvá válnak a gyermek számára.

 

A TV és az internet világa is komoly szerepet játszhat a beszéd fejlődésébenForrás: AFP

A születés után nagyon hamar kifejlődik a komplex észlelés, a gyermeknek az a képessége, hogy észrevegye a környezetében előforduló nyelvi mintákat.

Ugyancsak gyorsan kifejlődik az úgynevezett a kifejező sírás is,

amit minden gyakorló anya jól megért, és hamar meg tudja különböztetni a fájdalmas, az ingerült, az éhes és az álmos sírást.

Nincs egyforma fejlődés

Nem minden gyerek fejlődik egyformán fizikailag és természetesen nyelvileg sem, és ez - bizonyos mértékig – természetes is. A fokozatos, folyamatos tempóban zajló anyanyelv-elsajátítás mellett, hosszabb-rövidebb stagnálás után ugrásszerű fejlődéssel lehet előre haladni.

A megfigyelések és a szakmai vélemények szerint 2-2,5 éves korra a különbségek általában kiegyenlítődnek

– teszi hozzá a szakértő.

Tulajdonképpen már az anyaméhben megkezdődik a tanulási folyamatForrás: Thinkstock

Ne feledjük el, hogy

a gyermek nyelvi fejlődése már az anyaméhben elkezdődik, ez egy úgynevezett prepercepciós szakasz,

ami leginkább az édesanya, illetve a közvetlen környezet beszédhangjainak a megtapasztalásán, felismerésén alapszik. Ám a szakirodalmi feljegyzések szerint legkorábban 8 hónapos kortól észlelhető, hogy a gyermek tudatosan figyel a környezetében elhangzó beszédre, és kezdi általában, nagy vonalakban érteni is azt.

Két, két és féléves kortól kezdődik meg a szavak mondatszerű használataForrás: Pixabay

Ekkor kezd mondatjelentésű szavakat (szaknyelven holofrázisokat) alkotni.

A labda mondatszó jelentése helyzettől függően sokféle lehet: például "Elgurult a labda.", "Itt egy labda.", "Kérek egy labdát.", "Ez egy piros labda."  A „semmi” is például tipikus holofrázis. Az is roppant érdekes, és a szülőknek általában rendkívül szórakoztató, hogy sok  holofrázis nem hasonlít az eredeti, felnőttnyelvi szóra

Gőgicsélés, szó, szerkezet, szöveg

Talán minden szülő számára az az egyik legemlékezetesebb szakasz gyermekük nyelvi fejlődésében, amikor jellemzően egyéves kor környékén a gőgicséléstől a beszéd felé történik az átmenet. Ekkor pontosodik, differenciálódik az észlelés is.

A gőgicsélés egyetlen hangféleséggel indul, majd másfélékkel kombinálja a csecsemő:

jellemzően az áj, ej, öj, öh, áh, uh hangkapcsolatok után a több tagú, hosszabb, változatos felépítésű gőgicsélt hangsorok jönnek: gu, gő, gha, ebu, geu, ágő, áju, gáj. Az első 3 hónapra már kb. 10-20 hangot képes kiejteni a gyermek. Féléves korig kialakul a gőgicsélt hangsorok tudatos ismételgetése, ami gyakran dallammal is összekapcsolódik.

A gőgicsélés fontos szerepet játszik a beszéd kialakulásához vezető útonForrás: Photononstop/Catherine Delahaye

Az első év vége felé figyelhető meg, hogy fokozatosan nő az anyanyelvi hangok gyakorisága, ez azért nagy változás, mert

a gyermekek teljes fonetikai bázissal születnek, vagyis fiziológiailag egy csecsemő képes bármilyen beszédhang képzésére,

és a nyelvelsajátítás során kezd leszűkülni a hangok száma az anyanyelvi beszédhangokra.

Két éves kor után rohamos fejlődésnek indul a beszédhangok képzéseForrás: shira gal

Az 1-2 éves gyermekek hangzókészlete már nagyon fejlett, szinte kivétel nélkül minden anyanyelvi beszédhangot tudnak képezni.

Gyakori, hogy az ö és ü magánhangzókat nem ejtik, és szinte törvényszerű, hogy ebben a korban még nem ejtik a pergő [r] hangot (néha a szülők kétségbe is esnek, hogy talán raccsolni fog a gyermek, de az r perdülése általában csak később alakul ki). Általában megállapítható, hogy az artikuláció még sokszor bizonytalan.

Amikor a gőgicsélést felváltják a kulcsszavak

- Egyéves korra már változatos hosszúságú és összetételű, tudatosan, valamilyen cél érdekében használt gőgicsélt hangsorokat használnak a kisgyermekek.

Ekkor jelennek meg lassan a szókezdemények is,

a lányomnál féléves és egyéves kora között kezdte mondogatni a következő "szavakat": baba, appa (apa), ada (add ide), majd autó, hinta, labda vagy daba, kanál, tessék – sorolja Dr. Bódi Zoltán.

Hozzávetőlegesen hároméves korra a gyermek összetett mondatokat is tud már alkotniForrás: Wikimedia Commons

A gőgicsélést lassan felváltják a kulcsszavak, a tömör stílusban megfogalmazott kifejezések. Kétéves korig kialakulnak az összetettebb, kéttagú szerkezetek, amelyek alkotásának az a feltétele, hogy az alapvető a toldalékrendszert fel tudja építeni a kisgyermek.

A magyarban általában elsőként az -é birtokjelet, illetve a-t tárgyragot sajátítják el,

ami a kisgyermek énközpontú gondolkodása indokol, pl. labdát, Tündéé. A hangtani illeszkedésre, a hangváltozásokra kezdetben még nem figyelnek. Jól megfigyelhető volt, ha valamilyen tárgytól eltiltottuk, akkor ezt elfogadva úgy reagált, hogy apáé-anyáé, nem Tündéé.

A bensőséges kapcsolat és a kisbabával folytaott intenzív kommunikáció jótékony hatással van a beszédkészség fejlődéséreForrás: Thinkstock

Ezután következnek majd a határozóragok, az igei személyragok, a múlt idő jele,

a többes szám jele, egyes képzők, például a kicsinyítő képző (-ka -ke). Rögtön meg kell jegyezni a kicsinyítő képzőknél, hogy azok a szülők, akik szinte minden főnevet kicsinyítve, a -ka, -ke, -cska, -cske képzőkkel ellátva mondanak a gyermeküknek, azoknak a gyermeke, nagyon hamar megtanulja és túlhasználja ezt a képzőt, és mindent kicsinyít. Van, akinek ez tetszik, mert édes, kedves, de a legtöbb embert zavarja, és valljuk be, nem tesz túl jót a stílusérzéknek.

Amikorra a nyelvi rendszer összeáll

A szavak hangalakjában is vannak jellegzetes változások, amelyek a kiejtés egyszerűsítése céljából alakulnak ki, például amma (alma), ábba (ágyba), makka (macska), labba (labda).

Újabb hosszabb időszak telik el, mire a nyelvi rendszer és a szókészlet alapfokon kialakul.

Hozzávetőlegesen hároméves korra a gyermek összetett mondatokat, hosszabb, összetett szerkezeteket tud is alkotni, és viszonylag stabil lesz az artikulációja.

A szavak összerakásának képessége fokozatosan alakul kiForrás: andrew mcd

Eközben egyre jobban érti is, amit a felnőttek mondanak neki.

Kialakul a párhuzamos feldolgozás képessége: a gyerek egyszerre képes figyelni a környezete beszédére,

és azonnal reagálni tud rá. Azoknak a gyermekeknek lesz fejlett és erős a nyelvi tudatossága a spontán szövegalkotás során, akik intenzív kommunikációs környezetben nőnek fel, és akikhez sokat valamint változatosan, jól kifejtett mondatokban beszélnek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK