Hitek és tévhitek a gyermekkori védőoltásokkal kapcsolatban

A kötelező gyerekoltásoknak fontos prevenciós szerepük van

Nagyon sokan nem is tudják mekkora szerencséjük van, hogy abba a korba születtek, amelyben drasztikusan lecsökkentették a fertőző betegségek, járványok kialakulásának esélyét. Vannak persze ellenzői az ezt az eredményt elérő oltásoknak, ám tudnunk kell: vakcinák nélkül ma is tizedelne bennünket a gyermekbénulás, a himlő és más betegségek.

Az oltásokkal kapcsolatban számos tévhit kering az interneten – némelyik annyira vad (mikrochipet ültetnek belénk a segítségükkel, meddővé tesznek szánt szándékkal), hogy ezekre nincs is értelme reagálni. Van azonban pár olyan tévhit, amelyet érdemes eloszlatni, mert félreértésen vagy tájékozatlanságon alapul. De előbb egy picit tudjunk meg többet arról, minek is köszönhetjük az modern immunizálást.

A feketehimlő volt a probléma és a megoldás is.

A feketehimlő elleni immunizálással állítólag már az i. e. 2. század elején kísérleteztek a Távol-Keleten.

Olyan betegek himlő hólyagjait operálták ki és törték porrá, akik enyhébb tünetekkel estek át a himlőn.

Ezt a port kellett aztán a védendő embernek beszippantania az orrába – így nagy eséllyel enyhébb tünetekkel megúszta.

Egy híres magyar beteg, aki túlélte a fekete himlőt, Kölcsey Ferenc Forrás: Wikimedia Commons

Majdnem kétezer évvel később 1718-ban a törökök próbálkoztak hasonló módon védettséget szerezni: könnyű lefolyású betegek váladékainak segítségével. Aztán az 1700-as évek végén a fejőasszonyok védettsége adta az ötletet az újabb kísérlethez.

A "tehénvakcinázás" felfedezője, Edward Jenner Forrás: Wikimedia Commons

Ennek az szolgált az alapjául, hogy akik a tehénhimlőn átestek, azok már nem kapták el a feketehimlőt. Mária Terézia a királyi család tagjainak biztosított védettséget variolás hólyagból származó váladék skarifikációjával (bőrbe karcolásával) – és ezzel példát is mutatatott, hogy használják ki a védelem lehetőségét az emberek.

A kötelező gyerekoltásoknak fontos prevenciós szerepük van Forrás: Origo

És most, a 21. század elején ott tartunk Magyarországon, hogy

az életkorhoz kötött védőoltásoknál az átoltottság meghaladja a 98 százalékot.

Emiatt, és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyeleti tevékenység következtében itthon kiváló a járványügyi helyzet.

Szorongás-paradoxon

- A védőoltás saját sikereinek lett az áldozata, hiszen azzal, hogy sikerült száműzni a mindennapi életből ezeket a gyilkos kórokat, már nem működik a természetes félelem.A mai anyák egyszerűen nem tudják, nem látják, és – szerencsére - nem tapasztalják, hogy milyen szörnyűek ezek a kórok, pedig 1930-as években a halálesetek körülbelül feléért a ma már védőoltásokkal megelőzhető betegségek voltak felelősek – mondta el az Origónak dr. Mészner Zsófia, fertőző betegségekkel és védőoltásokkal foglalkozó gyermekorvos, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Gyermekegészségügyért felelős egységének vezetője.

Sokan alaptalanul idegenkednek a védőoltásoktól Forrás: MTI/Mészáros János

Dr. Mészner Zsófia gyermekkorában még drága és szinte elérhetetlen volt számos vakcina, például a gyermekbénulás elleni is. Ezért akkor, az 50-es években az ő gyermekorvos édesanyja a havi fizetését arra költötte, hogy megvegyen 2 vakcinányi gyermekbénulás elleni oltóanyagot a feketepiacról.

Akkoriban igen gyakori volt ez a betegség és ettől a járványtól minden szülő joggal rettegett.

Ám az utóbbi évtizedekben a fertőző betegségekkel foglalkozó infektológusok is alig találkoznak azokkal a kórképekkel, amelyek ellen minden gyermeket kötelezően beoltanak. Emiatt – és mert nincs az anyáknak élő emlékük a betegségről és annak gyakran halálos következményéről – a szorongás a betegségek helyett az oltásokra tolódik át: lesz-e vajon mellékhatása, és hosszú távon biztonságos-e a vakcina.

Kihaltak? Akkor meg minek oltani!

Felmerülhet (és sokakban fel is merül) az a kérdés, hogy ha már évtizedek óta nem láttak magyar orvosok gyermekbénulásos vagy torokgyíkos esetet, illetve extrém ritkaság lett a csecsemőkori tébécés agyhártyagyulladás is, akkor minek egyáltalán oltani. A válasz egyszerűbb és félelmetesebb, mint gondolnánk.

A kórokozók elleni védekezésben kitüntetett szerepet játszik az egészséges immunrendszer Forrás: Rocky Mountain Laboratories

Azért, szükségesek továbbra is a védőoltások, mert a betegségek jelen vannak, nem is túl messzire tőlünk.

Ha oltatlanok lennénk, akkor bizony megfertőződhetnénk, és behurcolhatnánk a kórokozókat saját országunkba is.

Ha tehát megszüntetnénk a védelmet, akkor a járványok újra kitörnének, hiszen ma már pár órányi utazással bármilyen egzotikus, rosszabb egészségügyi ellátottságú, járványokkal sújtott ország elérhető. Akkor pedig megint mindent elölről kezdhetnénk.

Közel a járványokhoz

Csupán száz kilométert kell utaznunk például nyugatabbra, és ha oltatlanok lennénk, máris elkaphatnánk a mumpszot, a kanyarót és a rubeolát. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) jelentése szerint

az MMR vakcina vélt mellékhatásaitól való pánik miatt kisebb-nagyobb kanyarójárványok zajlanak Ausztriában,

Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Norvégiában, Svédországban valamint Nagy Britanniában, de még Németországban is, ahonnan a legtöbb esetet jelentették 2014-ben.

Laboratóriumi teszt vakcina előállításához Forrás: AFP/Roland Weihrauch

Ezekből az országokból rendszeresen érkeznek hírek például a kanyaró szövődményei miatt egész életükre megnyomorodott gyermekekről, és néha még halálesetekről is. Ha keletebbre néznénk szét, akkor a volt Szovjetunió tagországaiban fenyegetne a fertőzésveszély, ha nem lennénk oltva kanyaró vagy diftéria ellen. Ugyanis a korábban rendkívül jól szervezett, fegyelmezett prevenció megszűnt, és a betegség újra felütötte a fejét. Már több tízezer ember lett beteg, és sokan meg is haltak e fertőzések következtében.

Kudarcot vallottunk

Pedig idén kellett volna kanyarómentessé tenni Európát, pontosabban elérni, hogy legalább a lakosság 95 százaléka be legyen oltva a betegség ellen. A nemzetközi egészségügyi szervezetek célkitűzéseihez képest az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ legfrissebb jelentése szerint

tavaly július óta összesen 4 224 kanyarós megbetegedést regisztráltak 30 európai államban,

és az átoltottság is messze elmarad a kívánt aránytól.

HIL54497CHILDPOLIO Physical therapist assisting two small children with polio holding on to rail. (Both are in braces). 1963 Charles Farmer, AVS tray #129, B 54497 Forrás: Origo

Friss hír, hogy az egyik, már majdnem eltűntetett betegség, a gyermekbénulás is újra megjelent a kontinensen:

A gyermekbénulást okozó poliovírus mikroszkópos képe Forrás: Wikimedia Commons

két gyermek fertőződött meg a vírussal Délnyugat-Ukrajnában, és ezzel öt év után újra felütötte fejét a kór Európában - közölte a genfi székhelyű Egészségügyi Világszervezet (WHO). Ez azért lehetséges, mert Ukrajnában csak a gyermekek fele van beoltva gyermekbénulás (poliomyelitis) ellen. A poliomyelitis gyógyíthatatlan. A vírust utoljára 2010-ben észlelték Európában – és most újra itt van. Nincs tehát egyetlen védőoltás sem, amelyet - mint immár feleslegeset - félretehetnénk. Úgy tűnik, az oltások miatti szorongás hatására, a félinformációk vagy téveszmék terjedése miatt számos helyen kell régen elfeledett betegségekkel szembenéznie az orvosoknak. És hiába a remek gyógyászati ellátás, a csúcstechnika, így is sokan meghalnak az oltással megelőzhető betegségekben.

Máshol miért nem kötelező?

Hazánkhoz hasonló védőoltási rendszert több európai országban is sikerrel működtetnek, többek között Csehországban és Szlovéniában.

Van példa arra is, hogy nincsenek ugyan kötelező védőoltások,

de a gyermek csak akkor mehet közösségbe (bölcsődébe, óvodába, iskolába), ha a meghatározott védőoltások beadásáról bemutatják a szükséges igazolásokat – olvasható az ezzel kapcsolatos tájékoztatás az ÁNTSZ oldalán.

A korábbi tipikus fertőző gyermekbetegségek közül jónéhány szinte eltűnt a védóoltásoknak köszönhetően Forrás: Thinkstock

Vannak olyan országok is, amelyek úgy döntöttek, hogy nem teszik térítésmentessé és kötelezővé az oltásokat – arról, hogy ez milyen következménnyel jár, fentebb olvashattak: innen érkeznek hírek járványokról, szövődményekről és esetleg halálesetekről is.

Az oltás nem terheli túl az immunrendszert

Oltást ellenzőktől, és nyomukban sok félretájékoztatott szülőtől hallani, hogy azért nem akar akarják oltatni gyermeküket a ki nem kerülhető kötelezőkön kívül, mert az oltás legyengíti vagy túlterheli az immunrendszert. Csakhogy ez épp fordítva igaz.

Az alkalmazott oltóanyag a kivédendő betegséget előidéző kórokozókhoz hasonlít.

Hatására a szervezet megnöveli az illető vírus, baktérium felismerésére és elpusztítására képes fehérvérsejtek számát.

A vakcinák általában legyengített kórokozókat tartalmaznak Forrás: Wikimedia Commons

Leginkább gyengített, fertőzésre képtelen vírusokat vagy baktériumokat tartalmaznak a védőoltások.

Beadásukkor a szervezet immunológiai védelemmel válaszol, antitesteket és fehérvérsejteket termel.

Ha később a kórokozók megtámadják a szervezetet, a védőoltás révén szerzett ellenálló-képesség megakadályozza a fertőzés létrejöttét. Ez a folyamat jelenti a védekezés kulcsát.

A vasárnapi ebéd felér egy oltásnyi antigénnel

Az immunrendszerünket a gyomor-bélrendszeren keresztül éri a legtöbb inzultus."

Egy vasárnapi ebéden elfogyasztott magyaros étel tízezerszer több antigént (olyan anyagot, amely a szervezetben az ellenanyagok termelését, illetve az immunválaszt indítja el) tartalmaz, mint egy védőoltás - mondta dr. Mészner Zsófia, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Gyermekegészségügyért felelős egységének vezetője.

Oldatos injekció fiulája Forrás: MTI/Balázs Attila

Más területen is változtattak a gyártók.

Az oltásban lévő stabilizáló szerek szintén fejlődtek,

és bár a tiomerzálról számos tanulmány mutatta ki, hogy veszélytelen, mégis – főleg a média nyomására - kivonták a forgalomból, és találtak helyette mást, amire a gyanú árnyéka sem vetülhet.

Oltás – akár rák ellen is

A májzsugorodás megelőzésében mérföldkő a hepatitisz elleni oltás, a méhnyakrák elleni oltóanyag pedig a HPV – a jövő az ilyen betegségek elleni immunizálás lesz.

A legyengült immunrendszer sok betegség forrása lehet Forrás: Thinkstock

És bár még mindig tartja magát az a vélekedés Magyarországon, hogy sok fertőzésen illik átesnie a gyereknek ahhoz, hogy később egészséges legyen, mára kiderült, hogy ez nem igaz: például

egy légúti fertőzéses szezonban csupán néhány kórokozó ellen lehet oltással védelmet szerezni,

viszont körülbelül 300 másik ellen nem. Tehát bőven van lehetősége a szervezetnek találkozni vírusokkal, baktériumokkal, ha a gyerek közösségbe jár.

Gyorstalpaló az immunrendszerről és az oltásról

Az immunrendszerünk részét képező falósejtek bekebelezik a kórokozókat, megölik és feldarabolják azokat. Ez a dolguk. Meg az, hogy megmutassák a memóriasejteknek, hogy mit is pusztítottak el.

Az oltások ehhez hasonlóan „tanítják be” az immunrendszert, hogy mi ellen kell védekezni, csak emberbarátibb módon.

Hiszen ha egy valódi fertőzés következtében alakul ki védelem, akkor ez együtt jár a betegség kialakulásával: láz, fájdalmak, gyulladások, kiütések vagy más tünetek jelentkeznek.

Makrofág mikroszkópos képe Forrás: Wikimedia Commons

A rengeteg elpusztított kórokozó mérgei, az elpusztult beteg sejtek anyagai, a tovább szaporodó kórokozók, és a védekezés közben termelt fehérjék károsító hatása miatt érezzük magunkat rosszul.

Az immunrendszernek körülbelül 1 hétre van szüksége, hogy átessen ezen a tanulási folyamaton.

Csak utána tud hatékonyan fellépni az újonnan érkező kórokozókkal szemben – ezután tehát már védett lesz egy újabb fertőzés esetén.

Lehetne mindezt betegség nélkül?

A védőoltás ezt a folyamatot utánozza, de a betegség jelei nélkül! Megtanítja a szervezetünk 1/10 részét kitevő immunrendszernek, hogy készítsen ellenanyagokat és memóriasejteket az adott kórokozók ellen úgy, hogy azokból egy keveset, legyengített, elölt, vagy feldarabolt formában a szervezetbe juttatunk.

Az immunrendszerünket többféle módon, például vitamindús ételek fogyasztásával is erősíthetjük Forrás: Thinkstock

Így is lezajlik egy hét alatt a tanulási folyamat – ám elmaradnak a betegség tünetei. Később aztán, amikor az adott élő mikroorganizmus megjelenik a szervezetben, akkor

az immunrendszer késlekedés nélkül mozgósítani tudja az immunsejteket, és már belépéskor ártalmatlanná teszi a kórokozókat

anélkül, hogy a betegség tüneteket okozhatna. A védőoltás tehát az immunrendszer iskolája – engedjük, hogy tegye a dolgát!

(A cikket az Európai Unió támogatásával megvalósuló Koragyermekkori program támogatta.)