Mégsem kötelező az iskola hatéves kortól

2015.09.23. 16:51

Miután a szülők megugrották a „milyen óvodába menjen?” kérdését, hamarosan újabb problémával találják szembe magukat, amikor nagycsoportos lesz a gyerek, és megkapják az iskolaérettség követelményeinek listáját.

Ne a szülő vágya döntsön

- Soha ne a szülő akarata, álma, vágya döntse el ezt a kérdést – mondja Dr. Szamosiné Nagy Sára gyógypedagógus.  

Mérlegelendő, hogy a gyermek kész-e az iskolára, akar-e iskolába menni,

vagy inkább még játszana. Érdeklik-e a betűk, számok, aktív-e az ismeretek befogadásában, lehet-e őt terhelni, és kellően motivált-e.

Az iskolaérettségnek számos szempontja vanForrás: Origo

Az iskolaérettséghez fontos a megfelelő testi fejlettség is, az, hogy a gyerek ne legyen nagyon sokat beteg.

Fontos a pszichés státusza, a szociális érettsége, értelmileg, mentálisan is álljon készen az iskolára.

A fogváltás megkezdése csalhatatlanul jelzi az érettséget. A tanulást nagyban befolyásolják az ép érzékszervek, a percepció, az észlelés minősége, a mozgásos struktúra, és nem utolsósorban a beszéd minősége – ezeket is értékelni kell döntési helyzetben.

Mit mondanak a jogszabályok?

A 2013-tól hatályos jogszabályok szerint azokat a gyermekeket kell beíratni az iskolába, akik augusztus 31-ig hatévesek lesznek.

Régebben a május végéig 6. életévüket betöltött gyerekekre vonatkozott a tankötelezettség. Így elméletileg mindazok a gyerekek, akik idén augusztus végéig betöltötték a 6. életévüket, tankötelezetté váltak – ám mégsem mindegyikük jár iskolába. Önként adódó kérdés, hogy miért.

Sok minden egyéb mellett a mennyiségi különbség felismerésének képességét is vizsgáljákForrás: Thinkstock

Tévhit, hogy minden 6 évesnek iskolába kell menni, függetlenül érettségétől, és attól, hogy mennyire kész az iskolai életre"

– mondja a gyógypedagógus. Nagyon nagy a felelősség, hiszen az iskolai karriert megkeserítheti a korai beiskolázás, akár nehezen behozható, vagy behozhatatlan hátrányt is jelenthet. Az új törvény alapján az iskolakezdésről az óvodavezető, az óvnők döntenek, a szülővel egyetértésben.

Az új törvény szerint az iskolkezdésről a szülők az óvónőkkel együtt közösen döntenekForrás: Thinkstock

Ha nem tudnak megegyezni, vagy felmerül annak gyanúja, hogy a gyermek készségei, képességei nincsenek a megfelelő szinten, illetve nehéz megítélni azokat, akkor kezdeményezni kell az iskolaérettség megállapítását.

A vizsgálat a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadó tagintézményében történik. 

A vizsgálat befejeztével a szülővel egyeztetve születik meg a végső döntés.

Mire kell felkészülni, mit vizsgálnak?

Maga a vizsgálat két részből áll, csoportos és egyéni szituációs értékelésből, ami általában másfél, két órát vesz igénybe. A csoportos vizsgálatban (ahol általában hat gyerek van együtt) már kiderül, hogy ki mennyire tud alkalmazkodni, idegen-e számára a feladathelyzet, vagy nem tud nyugton ülni, esetleg még nem tud elszakadni az édesanyjától.

Fontos szerepe lehet az anyához való kötődés erősségének isForrás: Origo

Figyelik, hogy képes-e a figyelmét mozgósítani, van-e feladattudata, és milyen a munkaérettsége. Több rajzos feladatot is kapnak, de nem a rajzok „szépségét”, hanem az érettséget, illetve a részképesség zavarra utaló jeleket vizsgálják. Az egyéni helyzetet pihenés, szünet előzi meg, amikor „szeretgethetjük” a hatévest.

Fontosak a részképességek, így köztük a mozgás koordináltság fejlettsége isForrás: MTI/Kovács Sándor

A kétszemélyes szituációban emlékezeti, gondolkodási, általános tájékozottságra vonatkozó próbák vannak. Számolunk, számlálunk, mindeközben az is kiderül, hogy milyen a beszédkészség, terhelhetőség – ismerteti a menetrendet Dr. Szamosiné Nagy Sára gyógypedagógus. Ezek után a gyerek játszik, a szülő és a szakember pedig dönt az óvónők véleményének figyelembevételével.

Ki adhat felmentést az iskolakezdés alól?

A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadó tagintézménye abban az esetben mindenképp, ha a gyermek nem felel meg az iskolaérettség követelményeinek. Utóbbinak többfajta objektív oka lehet.

Végső soron a pedagóiai szakszolgálat állásfoglalása döntő az iskolakezdés elhalasztásábanForrás: MTI/Kovács Tamás

Ilyen például, ha a fogváltás még nem kezdődött meg, vagy a gyermek testsúly még nem éri el a 18-20 kilót a magassága pedig hozzávetőlegesen a 110 centit. Ugyancsak ilyen ok lehet ha a gyermek mozgáskoordinációja (kis- és nagymozgások összerendezettsége, harmóniája, finommozgás, grafomotorium, vizuo-motoros koordináció) nem megfelelő, és még nem alakult ki a kéz- és oldaldominancia.

 Pszichés tényezők

Nézik a szociális érettséget is, a kommunikációs készséget, kapcsolatfelvételt, társakhoz, felnőttekhez való viszonyt, a beilleszkedési, alkalmazkodási képességét, az önállóságot, és azt, hogy van-e szabálytudata gyermeknek.

Ezek a képességek, készségek ugyanolyan súllyal esnek latba, mint a testi érettség jelei.

Fontos, hogy a gyermek várakozással fogadja, és örömmel, érdeklődéssel végezze el a vizsgálati feladatokat.

 Sokat elárul a rajzanalízis

Vizsgálják az ábrázoló-kifejező készséget is, azt, hogy milyen a finommozgások minősége, a figurális rajz színvonala, részletezettsége, megvan-e a szem-kéz koordináció, megfelelő-e a ceruzafogás, a vonalvezetés.

A rajzból értelmi, érzelmi és motoros képességekre következtethetünk.

Az ábrázolás a gyermek korától elvárható gyenge szintű kivitelezése idegrendszeri éretlenségre utalhat – mondja a gyógypedagógus.

A rajz sokmindent elárul a gyermek lelkivilágáról és készségeirőlForrás: Aron Suveg For The Wall Street Journal

Az iskolaérettségnél nézik a beszédkészséget is, ugyanis az artikuláció tisztasága az olvasás, írás alapja.

Fontos a kornak megfelelő szókincs megléte is.

A gyermek értelmi fejlettségét, az ok-okozati összefüggés felismerésének képessége, a rész-egész viszony értése, a mennyiségi relációk (több-kevesebb) ismerete, és az általános tájékozottság (családi adatok, évszakok, napok ismerete) ugyancsak fontos tényező, mint ahogy a térben való tájékozódás is.

Minden gyerek egyszerre lesz alkalmas, hogy iskolába kerüljön?

Erre a kérdésre egyértelműen nem a válasz.

Nem feltétlenül jelent hátrányt, ha valaki egy évvel később megy az iskolába,

az a fontos, hogy mindenki a saját érettségének megfelelően kerüljön oda – hívja fel a figyelmet a gyógypedagógus. Nehéz helyzetbe kerülhet az gyerek, aki még játszani szeretne akkor, amikor már érett szabály-, feladattudattal, a szándékos bevésés és felidézés képességgel kellene rendelkeznie.

Főszabályként kötelező a hat éves gyerekeknek elkezdeni az iskolátForrás: MTI/Czimbal Gyula

Az elsősöknek már tudniuk kell késleltetni a kívánságaikat, vágyaikat.

A gyerekek maguk is tudják, hogy mit szeretnének, mi a jó nekik.

Számtalanszor hallom tőlük a vizsgálat alatt, hogy „jó, jó, de mikor játszhatok már és különben is már eleget üldögéltem papír-ceruzával ennél az asztalnál”- fűzte hozzá a szakember.

 Az alkalmasság ellenére mégis halasztható egy év

Ha a szülő nem ért egyet a vizsgálat eredményével, és az az alapján meghozott döntéssel, akkor megfellebbezheti a javaslatot. Ekkor újabb vizsgálat következik – és ha maradna még egy évet, akkor az óvodától is szükség van befogadó nyilatkozatra.

Ám az érett, iskolakész gyerekek az általános tapasztalat szerint nehezen viselik a plusz óvodai évet.

Inkább az a jellemző, hogy az éretlen ovisokat szeretnék elvinni az iskolába, ami – ha sikerül – negatívan határozhatja meg a gyermek iskolai karrierjét.

Fontos, hogy a gyerek jól érezze magát az iskolábanForrás: MTI/Czimbal Gyula

Ők azok a gyerekek, akiket később viszontlátunk a nevelési tanácsadókban az első, legkésőbb a második osztályban, de már kudarcélménnyel. Az iskolaérettséget tehát meghatározza a gyermek belső érése, a család, a környezet és az óvodai nevelés.

KisiskolásokFotó: Mudra László [origo]

Az óvónők mondják elsőként a szülőknek, hogy ők mit gondolnak, menjen-e a gyermek iskolába vagy maradjon még óvodás egy évig.

Ha kétség merül fel, illetve nem tudnak megegyezni, akkor küldik iskolaérettségi vizsgálatra a gyermekeket.

Ám az iskolakezdés csupán egy évvel halasztható el: a betöltött 7. évben mindenképp el kell kezdeni az első osztályt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK