Egy brit felmérésben (UK Million Women Study) 8000 nőtől gyűjtött adatok elemzése alapján kiderült, hogy az egy gyereket szült nőknél
20 százalékkal kisebb valószínűséggel alakul ki petefészekrák
a gyerektelenekkel összehasonlítva. Ezen belül is 40 százalékkal csökken az endometrioid és a tisztasejtes tumorok gyakorisága.
Azoknál a nőknél, akiknek egynél több gyermekük van, még tovább csökken a petefészekrák esélye. Becslések szerint
minden további gyerek 8 százalékkal csökkenti a rosszindulatú daganat kialakulásának veszélyét.
Bár az eredmények első pillantásra azt sugallják, hogy a babavállalás egyúttal hatékony rákmegelőzési „módszer” is, a dolog nem ennyire egyszerű. A kutatók megvizsgálták azokat a nőket is, akiknek végleges fogamzásgátlási céllal elvágták vagy elkötötték a petevezetéküket.
Az ilyen eljáráson átesett nőknél szintén hozzávetőleg 20 százalékkal csökkent a petefészekrák kialakulásának esélye, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a petefészekrák okai sokkal összetettebbek, mint korábban gondolták.
Az eredmények – amelyeket a 2015-ös brit nemzeti rákkutatási intézeti konferencián mutattak be – nem jelentik szükségszerűen azt, hogy a több gyerek vállalása megvéd a ráktól, de
statisztikai szempontból nézve, a több gyereket szülő nők esetében kisebb a tumorkialakulás kockázata.
Úgy véljük, hogy az egygyerekes nőknél megfigyelhető jelentős kockázatcsökkenés a gyermektelen nőkhöz képest összefüggésben állhat a terméketlenséggel”
– mondta Kezia Gaitskell, az Oxfordi Egyetem rákkutatója. „Ennek hátterében az állhat, hogy egyes kórképek – például az endometriózis –, amelyek megnehezítik a nők teherbe esését, egyúttal növelhetik a petefészekrák egyes típusainak kialakulási valószínűségét is.
Endometriózis
Normális menstruáció esetében a méhet belülről borító nyálkahártya, az endometrium vérzés kíséretében lelökődik a méhfalról. A vérzést követően azonban a nyálkahártya újra felépül, és alkalmassá válik a megtermékenyített petesejt befogadására. Endometriózis akkor jön létre, ha a méhnyálkahártya szövete nemcsak a méhtest belső felszínén található meg, hanem a méh üregén kívül is, ahol szövődményeket okozhat. Többek között előfordulhat a hasüregben, a méh külső falán, a méhet rögzítő szalagokon, a petefészkeken vagy a hashártyán.A kutatók egyúttal azt is feltételezik, hogy a petevezeték elkötése azért csökkenti a rák kockázatát, mert egyfajta gátat képez, ami megakadályozza az abnormális rákot okozó sejtek eljutását a petefészekbe a petevezetéken át.