Fájdalmas görcsöket okozhat a stressz

Teljesen rágörcsöltem erre a problémára – szoktuk mondani, és valószínűleg majdnem mindenki életében volt már ilyen helyzet. Hogy az ékes anyanyelvünk miért éppen ezt a kifejezést használja a stresszre, annak oka van. Ugyanis a kellemetlen vagy váratlan, illetve nagy kihívást jelentő élethelyzetekre sokan reagálunk úgy, hogy elkap bennünket a hasfájás, hasgörcs, hasmenés. De vajon miért?

Forrás: Thinkstock

Harcolj vagy menekülj!

Amikor stresszes helyzet ér bennünket, akkor általában két választásunk van. Vagy a kesztyűt vesszük fel, vagy a nyúlcipőt: harcolunk vagy menekülünk.

Mindkét esetben számos hormon választódik ki a szervezetünkben pillanatokon belül.

A mellékvese parancsot kap, hogy adrenalint, noradrenalint és kortizolt szabadítson fel. Az adrenalin felelős azért, hogy a pulzusszám hirtelen, akár egy másodpercen belül megnő,a szív erei kitágulnak, a vérkeringés gyorsul, és megemelkedik a vérnyomás.

A felgyorsult élettempó miatt a stressz tömegjelenséggé vált Forrás: Thinkstock

Mélyebben lélegzünk, több oxigén jut a szervezetünkbe, fokozódik a létfontosságú szervek oxigén- és energiaellátása minden más, perifériás rendszer kárára. A bőr erei beszűkülnek (hogy máshová több vér juthasson), emiatt elsápadhatunk.

A tápcsatorna erei is szűkülnek, a bélmozgás csökken.

De ez nem okozhat hasmenést (hiszen abban az esetben éppen gyorsulna, erősödne a bélmozgás) és hasgörcsök sem jelentkezhetnek, mert akkor képtelenek lennénk például stresszes állapotban futni vagy harcolni.

Elszabaduló hormonok

A másik felszabaduló hormon, amit stresszhormonként is ismerünk, a kortizol. Ennek hatására a máj glikogénlebontása fokozódik, megnő a vércukorszint és

emelkedik az agy glükózfelhasználása is abból a célból, hogy pillanatok alatt átlássuk a helyzetet és jó döntést hozhassunk.

(Ezért van az, hogy például vizsga idején vagy fontos állásinterjún jól vág az eszünk).

A szorongástól felszaporodnak az úgynevezett stresszhormonok Forrás: Thinkstock

A kortizol hatására megnő a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyisége a szervezetben – így ha sérülés ér bennünket harc vagy menekülés közben, akkor nagyobb az esély az életben maradásra. Viszont ezzel együtt minden „luxusnak”számító folyamatot visszafog: csökken az az immunrendszer működésére fordított energia, és elvonja az energiát az emésztőrendszertől, a reproduktív rendszertől, a növekedési folyamatoktól is.

Akkor miért lesz mégis hasmenésünk?

A hasmenés az, amikor a felgyorsult bélmozgások (bélperisztaltika) miatt tápanyagokban gazdag, tökéletlenül emésztett béltartalom jut a vastagbélbe.

Ez vegetatív működési zavar esetén is kialakulhat.

Ha sem a stresszhelyzetben termelődő adrenalin, sem a kortilzol nem okozója a hasmenésnek, akkor mégis miért szenvednek ettől olyan sokan? A jelenség hátterében a szintén stressz hatására felszabaduló, úgynevezett kortikotropin-felszabadító faktor áll.

A stresszes helyzettel gyakran együttjáró jelenség a hasmenési inger Forrás: AFP

Ez ugyanis közvetlenül hat a vastagbél receptoraira, és sajnos, annak mozgékonyságát fokozza. Emiatt hallunk kluttyogó, morgó hangokat a hasunkból, és ez okozza az erőteljes mozgásokat, görcsöket, a sürgető ingert. A stressz ingerli a vagus- és kismedencei (paraszimpatikus) idegeket, amelyek viszont ösztönzik a bélmozgást.

Számos stresszhelyzet létezik, ilyen lehet például a közlekedés is Forrás: Thinkstock

A szimpatikus idegek izgalma miatt az arra hajlamos embereknél ellazulhat a belső anális zárógyűrű is. A felgyorsult bélmozgás, az azt kísérő görcsök és az ellazult záróizom hirtelen székletürítési ingert okoznak – mi pedig futhatunk a mellékhelyiségbe. Nem jó hír, hogy az emiatt bekövetkező aggodalom tovább erősíti ezt a folyamatot.

Korlátlan lehet a kiváltó okok száma

Nem mindenkire van ilyen hatással a stressz,

vannak olyan típusú emberek, akik erre valahogy érzékenyebben reagálnak.

És nem is erre a hirtelen támadó, azonnali megoldást követő stresszre, hanem az elhúzódó, órákig, napokig, hetekig, hónapokig tartó feszült helyzetekre. Ha csupán egy-két látogatást eredményez a mellékhelyiségben a bennünket ért izgalom, akkor az még a könnyebbik eset.

Korlátlan lehet a kiváltó okok száma Forrás: Thinkstock

Ám vannak helyzetek, amikor a stressz állandósult hasmenést okoz. Ennek már nem egy-egy pulzusszám-növelő esemény (randi, állásinterjú, vizsga, prezentáció, szereplés) az okozója, hanem valamely drasztikus pszichés terhelés: közeli hozzátartozó balesete, halála, szakítás, válás, a munkahely elvesztése vagy új helyen való kezdés.

Mi magunk is ráteszünk egy lapáttal

Ha mindez nem lenne elég, az idegeskedő emberek hajlamosak össze-vissza enni mindent a stressz hatására. Túl sokat, túl sokfélét, egymással összevesző dolgokat is.

Ezt tetézheti, ha sokat kávéznak, esetleg még dohányoznak,

vagy minden este iszogatnak amúgy „levezetésképp”. Ezek sem tesznek jót az amúgy is háborgó beleknek.

A legfontosabb a megelőzés

Mivel rendkívül zavaró, a közérzetet rontó problémáról van szó, nem érdemes tétlenül tűrni. Egyrészt azok, akik a stresszre hasmenéssel, hasfájással, hasgörcsökkel reagálnak, idegesebb természetűek, idegileg labilisabbak. Nekik nagyon jót tesz, ha megtanulnak lazítani, ha elsajátítják a stresszoldás lépéseit.

A relaxálás egyike a stresszt megelőző módszereknek Forrás: Thinkstock

Ezen túlmenően

az előre várható stresszhelyzetre lélekben is fel kell készülniük.

Ha tudják, hogy nyilvánosság előtt kell szerepelniük, ha új munkahelyen kezdenek vagy fontos beszélgetés előtt állnak, akkor érdemes végiggondolni, hogy miként kell reagálni a történésekre. A konkrét hasgörcsös, hasmenéses helyzetek miatt pedig érdemes magunknál tartani görcsoldót, hasfogót.

(A cikket a Sanofi-Aventis Zrt. támogatta.)