Akik ódzkodnak az influenza elleni védőoltástól, azok gyakran azzal érvelnek, hogy ismernek olyanokat, akik az oltás után lettek betegek – és szerintük a vakcina okozza a tüneteket. Ám ez nagy tévedés: ilyen esetben egyáltalán nem az történik, amire ők gondolnak.

Kezdjük ott, hogy az influenza olyan betegség, amelyet kifejezetten egy vírus (és annak számtalan altípusa) okozza. Ám influenzához hasonló, szaknyelven „influenzaszerű” megbetegedéseket több mint 200 kórokozó tud kiváltani. 

Az őszi hideg idő beköszöntésével kezdődik a meghűlés és az influenza szezonjaForrás: Thinkstock

A legtöbb esetben, a nagyon jellemző tünetektől eltekintve,

laborvizsgálat nélkül még az orvosok sem tudják eldönteni, hogy a beteg tüneteit influenza okozza-e,

vagy valami  más típusú megbetegedés. Bár a megjelenési formáját tekintve hasonló (láz, izom-, hát- és fejfájás, esetleg köhögés, náthás tünetek) de a szövődmények súlyossága és a megelőzés lehetősége szempontjából az influenza kilóg a többi téli „megfázásból”, amelyekért egyébként szintén kórokozók tehetők felelőssé. 

Ez nem szimpla kis nátha!

Nem is az a legfőbb hozadéka az influenzának, hogy a benne szenvedő 3-4 napig szinte mozdulni sem tud, mert annyira erőtlen és olyan magas láza van. Ez csupán általában jellemző tünet. Az influenza a súlyos, akár halálos szövődményei miatt igazán veszélyes. Az előző influenza-szezonban, a 2014/2015-ösben például nálunk és Európa több más országában is elég nagy járvány volt, amely 2015. év első negyedévében csúcsosodott ki.

Influenza vírus elektronmikroszkópos képeForrás: Wikimedia Common

Ebben az időszakban

a 65 évesnél idősebbek körében jelentős többlethalálozás volt kimutatható

a többi év azonos időszakához képest – közölte pár napja hazai adatok alapján az ÁNTSZ. Az idős, krónikus beteg és legyengült emberek, vagy éppen a védtelen, és 6 hónapos kor alatt még nem oltható, illetve oltatlan 3 év alatti gyermekek között a leggyakoribb a szövődmény. Ám néha még ma is teljesen egészséges, ép immunrendszerű, életerős emberek is meghalnak a betegségben, annak ellenére, hogy rendelkezésünkre áll számos gyógyszer a vírusfertőzés és az azt követő bakteriális szövődmények kezelésére.

Szükség-kórterem az 1918-as spanyolnátha járvány idenénForrás: Wikimedia Commons

Hogy milyen agresszív tud lenni ez a vírus, azt mi sem mutatja jobban, minthogy az 1918-as spanyolnátha-járvány (ami  ténylegesen influenza volt)a  

becslések szerint 20-50, más források szerint akár 100 millió ember haláláért is felelős.

Jóval többen haltak meg ebben a járványban, mint a járvány kitörése előtt elkezdődött első világháborúban.

Majd jól „felturbózzuk” az immunrendszert

Most, hogy eljutottunk oda, mi is az influenzavírus, ideje beszélni a megelőzéséről is. Akik oltásellenzők, előszeretettel hangoztatják, hogy elég csupán „felturbózni” az immunrendszerünket és így is elkerülhetjük a fertőzést. Legalább két ok miatt sincs igazuk. Egyrészt az influenzavírus nem tudja, hogy kinek az immunrendszere van „felturbózva”, és bizony a zsúfolt helyeken, a tömegközlekedési eszközök kapaszkodóin lévő vírusok nem érdeklődnek tisztelettudóan, hogy valaki szedett-e elég vitamint vagy étrend-kiegészítőt.

A tömegközlekedési eszközök fogantyúi melegágyai lehetnek a fertőzésnekForrás: MTI/Jászai Csaba

Ha valakinek jó állapotban van az immunrendszere, akkor persze lehet, hogy gyorsan elintézi a betolakodókat. De azért megfertőződhet ő is. Hogy vannak emberek, akik mégsem kapják el az influenzát már évek óta – nos, ezt nevezik szerencsének is. Ami valameddig kitart.

Hozzuk, visszük a vírust

Az, aki csupán a saját immunrendszerében bízik,az nem számol azzal, hogy

élhetnek a közelében olyanok, akiknek viszont le van robbanva az immunrendszerük.

Akár azért, mert eleve betegek vagy elégtelenül táplálkoznak, egészségtelenül élnek, akár a koruk miatt. (Túl fiatalok vagy túl idősek.) Ők azok, akik a betegséget könnyedén átvészelő, magát csuda egészségesnek tartó ember számára szépen hazaviszik a vírust akár úgy, hogy mégiscsak megbetegszik, akár úgy, hogy a kezén, ruháján utaztatja magával.

Az idős emberek - gyengébb immunrendszerük miatt - jobban ki vannak téve a fertőzésnekForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Aztán az is előfordulhat, hogy a szerette emiatt lesz beteg, hetekig ápolásra szorul, kórházba kerül, vagy ne adj isten, leg rosszabb esetben meghal az influenza valamely szövődményétől.

Tű, fecskendő, halott kórokozó

Egyetlen valódi védekezési lehetőség  az oltás. A vakcinában elölt vírus vagy annak részecskéi (hasított, split vírus) találhatók, és ha ezeket a szervezetbe juttatjuk, akkor az immunrendszer a tanulási folyamatot ártalmatlanná tett kórokozókon viszi végig.

A védettség kialakulásában fontos szerepe van az influenza elleni oltásnakForrás: Origo

A védettség megszerezhető persze a megbetegedéssel is, ám ebben az esetben egyrészt mi magunk is vírusgazdává válunk és tovább fertőzzük a közelünkben élőket, másrészt mi magunk is megszenvedjük a tüneteket . Jóval „barátságosabb” dolog az immunrendszert a vakcinában lévő, ártalmatlanná tett kórokozókkal megismertetni, amelyek sem tüneteket nem váltanak ki, sem a fertőzést nem viszik tovább. Az idei oltóanyag egyébként megérkezett a háziorvosokhoz, tehát lehet már kérni a vakcinát.

Oltás és betegség

Akkor mégis miért lesznek egyes emberek betegek oltás után? Ennek több oka is lehet, de semmiképp sem az, hogy a már elölt, vagy sok vakcinában szétdarabolt vírusok okoznák a betegséget. Nézzük a lehetséges okokat!

A megfázás és az influenza nem egy és ugyanazForrás: Thinkstock

- Az influenza lappangási ideje 1-4 nap, extrém esetben egy hét. Sajnos előfordul, hogy emberünk már akkor magában dédelgeti a vírusait, amikor a háziorvosánál a vakcina beadására vár. Nos, ez ellen az orvos sem tud tenni semmit . Tehát nem az oltástól, hanem már az oltás előtt megfertőződött az illető.

- Egészségesen érkezik a rendelőbe, de ott már ülnek influenzás betegek, akik csak úgy szórják magukból a vírusokat. Emberünk épp azért megy oda, hogy elkerülje a betegséget – ám ott kapja el.

Egyébként jó tudni, hogy a betegek már  egy nappal a tünetek megjelenése előtt is fertőzőképesek,

tehát a még egészségesnek látszó ember is veszélyes lehet. A  tünetek megjelenése után pedig, nagyjából három-négy napig,  még „szórják” magukból a vírusokat. Tehát ebben az esetben sem az oltástól, hanem már előtte fertőződött meg az az illető, aki egyébként épp a betegséget szerette volna megúszni.

H1N1 influenza vírusForrás: Wikipedia

- Egészséges, elmegy a rendelőbe, ott sem fertőzi meg senki (mert például a háziorvos külön, a rendelési idő előtt vagy után olt),

ám a védettség kialakulásához 10-14 napra van szükség.

Emberünk ez idő alatt is tömegközlekedik, dolgozni jár, találkozik már influenzás emberekkel vagy megfog és a nem kellően tiszta kezével a szervezetébe juttat tárgyakról influenzavírust. Tehát ekkor sem az oltástól, hanem az oltás után, a védettség kialakulása előtt fertőződik meg az illető.

Sajnos, az orvosi rendelők várójában is megfertőződhetünkForrás: MTI/Varga György

-  Emberünk időben, még a szezon legelején elmegy magát beoltatni, így kisebb eséllyel találkozik influenzás beteggel a rendelőben és a rendelőn kívül, a védettség kialakulásáig pedig betartja az óvintézkedéseket mégis ágynak dől pár nap múlva. Ilyen esetben vagy ő, vagy pedig a környezete rögtön azzal jön, hogy semmit sem ér az oltás. Pedig csupán arról van szó, hogy influenzaszerű megbetegedést több mint 200 vírus, baktérium okozhat, oltás pedig csupán az influenza ellen van.

A védőoltás nem általános, hanem csak egy meghatározott kórokozóval szembeni védettséget biztosítForrás: MTI/Vajda János

- Az is előfordulhat, hogy – mivel egyetlen vakcina sem nyújt 100%-os védelmet! – emberünk a peches csoportba tartozik, és a védőoltás ellenére is beteg lesz. Nos, ez nagyon ritka, de előfordul.

Mit tehetünk még a megelőzésért?

Ha olyan tárgyat fogunk meg, amelyen a cseppekkel terjedő influenzavírus még életképes lehet (ilyen különösen a másokkal közösen használt számítógép billentyűzete, kilincs, tömegközlekedési járművek fogantyúja), akkor

meleg vízzel, szappannal, legalább 20 másodpercig mossunk kezet,

ha ez nem lehetséges, akkor pedig használjunk fertőtlenítő kendőt. Étkezés előtt és hazaéréskor mindenképpen mossunk kezet.

A gyakori és alapos kézmosás egyike a lehetséges és egyszerű megelőzési módszereknekForrás: Thinkstock

A fertőzés esélye tovább csökkenthető azzal, ha az oltással megszerezhető védettség kialakulása előtt elkerüljük a zsúfolt helyeket és betartjuk az általános személyi higiénés szabályokat. Mi is vigyázzunk mások egészségére: köhögéskor, tüsszentéskor tartsunk zsebkendőt a szánk, orrunk elé, ennek híján a könyökhajlatunkba prüszköljünk, azzal legalább nem fogdosunk össze tárgyakat.

Az egészsége, vitamindús táplálkozás ugyancsak segíti immunrendszerünk karbantartásátForrás: Thinkstock

Táplálkozzunk egészségesen, sporttal és megfelelő élelmiszerekkel gondoskodjunk arról, hogy az immunrendszerünk megfelelően működjön. Zárt terekben pedig gondoskodjunk a gyakori, alapos szellőztetésről.