Még a kínai dominó is gyógyíthat

2015.11.18. 11:47

Izgalmas és igencsak ellentmondásos terület került terítékre a Magyar Tudomány Ünnepének keddi előadássorozatán: azt vették górcső alá, hogy egy szer, vagy terápia kedvező hatásába vetett hit tényleg befolyással lehet-e egészségünkre.

A placebót sokféle definícióval illetik. Ha röviden és egyszerűen akarjuk jellemezni, akkor álgyógyszer: valódi orvosi kezelésnek tűnik, de mégsem az. Lehet specifikus gyógyhatással nem rendelkező kémiai anyag, beavatkozás, külső körülmény, téves információ vagy egyéb ehhez hasonló dolog.

A placebohatás lényege az, hogy ha elhitetjük magunkkal, hogy egy terápia működik, akkor hatóanyag lététől, vagy nem lététől függetlenül a szervezet öngyógyító folyamatokat indít be.

Vissza a Bibliáig

Már maga a placebo kifejezés története is érdekes, egészen a Bibliáig nyúlik vissza – derült ki Fenyvesi Tamás (Semmelweis Egyetem) előadásából, aki a placebo történetét vázolta fel a hallgatóságnak.

Ha az orvosi szövegeket nézzük, 1785-ben a New Medical Dictionary nevű lexikonban szerepel először a placebo, mint az orvoslás közönséges módszere. Maga az első klasszikus kontrollált klinikai vizsgálat azonban több mint harminc évvel megelőzte az elnevezés szakmai alkalmazását. A C-vitamin hiányából eredő skorbut rengeteg áldozatot szedett a brit matrózok közül. 1753-ban James Lind hajóorvos úgy döntött, tesz valamit a további tragédiák megakadályozásáért. Tizenkét matrózt osztott hat csoportra, akik különböző készítményeket kaptak. Végül az a csoport bizonyult szerencsésnek, amelyik két narancsot és egy citromot kapott.

Szent Jeromos bibliafordításában jelent meg először a placebo kifejezés, igaz, nem orvosi értelembenForrás: Wikimedia Commons

Az 1811-ben megjelent meghatározás szerint a placebo inkább a beteg megelégedésére szolgál, mint a gyógyításra. Az újabbak sem térnek el sokkal ettől, definiálják hatóanyag nélküli gyógyszernek, semleges anyagnak, amelyet a hatásos szer helyett adunk klinikai farmakológiai vizsgálatban, beavatkozás, amelyről a szakemberek úgy gondolják, hogy a vizsgálat körülményei között nincs specifikus hatása, végül gyógyszernek, aminek hatóanyagától független pszicho-fiziológiai hatása van.

A placebohatás kifejezésének története ugyancsak külön sztori. Bár 1920-ban használták először, mégis 1955-ben, Henry Beecher amerikai aneszteziológus „The Powerful Placebo” című tanulmánya révén vált igazán ismertté (érdekesség, hogy részben Beecher munkája hatására hozott törvényt az amerikai kongresszus a gyógyszerek kötelező teszteléséről). 

Fenyvesi Tamás elmondta, hogy a placebóval kapcsolatos tudományos közlemények száma az utóbbi ötven évben exponenciálisan növekedett.

Kinél hat inkább a placebo?

A placebohatás a fájdalomcsillapításban a leghatékonyabb, ezt a megfigyelést 1978-ban írták le először. A megfelelő hatás elérésében az orvos-beteg kapcsolatnak (például empatikus orvos) és a szervezet öngyógyító képességének alapvető szerepe van, de olykor olyan tényezők is számítanak a hatékonyságban, amit el sem képzelnénk - például a szerek alakja, mérete és színe, de még a beadás módja is. A placebohatásnak anatómiai háttere is ismert, ezt funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) és PET- (pozitronemissziós tomográfia) vizsgálat bizonyította: a placebo készítmények és az opiátok által közvetített fájdalomcsillapítás ugyanarra az agyterületre hatott.

Forrás: Origo

Persze nem csak kézzel fogható placebo létezik: a zene például a műtét utáni fájdalom esetében bizonyult hatékonynak, de olyan feljegyzések is léteznek, hogy érzéstelenítés gyanánt Kínában madzsong (kínai dominó) játékot játszattak a páciensekkel. A lényeg, hogy elterelték a fájdalomról a figyelmet.

MadzsongForrás: Wikimedia Commons

Érdekesség, hogy a placebohatás nem csak pozitív, hanem negatív is lehet, ezt nevezzük nocebohatásnak. A nocebohatás a placebohatás fordítottja: a „nocebók” olyan dolgok (például az orvossal szembeni bizalmatlanság), amelyek rosszabb közérzetet okoznak annak ellenére, hogy a valóságban erre nincs semmilyen kézzelfogható indok. Bármilyen meglepő a hatóanyagok nélküli szerekkel végzett kezeléseknek – akárcsak az igazi gyógyszereknek - mellékhatásai is lehetnek.

Ugyancsak izgalmas felvetés, hogy a genetikai háttér mennyire befolyásolja az egyes személyek placebóra való fogékonyságát (placeboérzékenység), egyelőre azonban hiányoznak a kérdést kutató átfogó tanulmányok.

Forrás: AFP

Az elvárás és a motiváció szerepe

De mi működteti ezt az egészet? A placebohatás mechanizmusa valószínűleg sokféle elemből áll össze. Ezek egyike az elvárás: annak előrevetítése, hogy egy kezelésnek meghatározott jól definiált kimenetele lesz, eredményre vezet, vagyis meggyógyulok – derült ki Bárdos György (Eötvös Loránd Tudományegyetem) előadásából.

Az elvárások kifejezetten emberi jelenségek, még nem sikerült állatoknál kimutatni. Vannak jól definiálható jellemzőik: pszichológiai és nem biológiai jellegűek, nem szükséges hozzájuk előzetes tapasztalat, előrevetítő karakterük van. Ha az elvárások megszűnnek a hatás is oda lesz.

A placebo, a gyógyulásba vetett hit bizonyos esetekben jótékony hatást gyakorolhat a beteg felépüléséreForrás: Visual Meditation

Mindennek a működéséhez természetesen az agyra is szükség van. A cselekvések irányításában, a gondolkozásban szerepet játszó asszociációs kéreg jelenléte és működése elengedhetetlen. Kimutatták, hogy akiknél sérült az említett terület, nem reagálnak a placebo kezelésre. Ugyancsak nélkülözhetetlenek a frontális agykérgi funkciók (szociális szerep) és a limbikus rendszer (tudatos és testi működések közötti átmenet biztosítása).

Többféle módon lehet elvárásokat generálni, például képzeleti úton szuggesztióval. Utóbbival egy eszmét közvetlenül átadunk, amit a fogadó fél nem mérlegel, de viselkedése megváltozik tőle jó vagy rossz irányba. A placebo készítmény tulajdonképpen egy tárgyiasult szuggesztió.

Így működik

Egy viselkedésmintát elővételezünk. Elképzeljük nagyjából, hogy mi is fog történni velünk. Van egy motivációnk arra, hogy hogyan viselkedjünk (jelen esetben meg akarunk gyógyulni). A hatásokat valamilyen külső beavatkozásnak tulajdonítjuk, tehát azt várjuk, hogy valaki segítsen nekünk abban, hogy az elvárások teljesüljenek. A hatóanyagok nélküli szerekkel végzett kezelés lehet egy ilyen külső beavatkozás. A placebo ennek megfelelően megváltoztatja viselkedésünket az elvárások mentén, a változásokat visszacsatoljuk a placebóra és keletkezik egy önerősítő kör.

A kutatók azt vizsgálták, hogy 45 gyógyszertári termék és 45 alternatív és komplementer medicina mellé adott betegtájékoztatóban mennyi pozitív szuggesztió van - például annak kifejtése, hogy hogyan gyógyulunk meg a szertől, ha bevesszük. Azt találták, hogy a hagyományos gyógyszerek papirosán ez a fajta szuggesztív erő meglehetősen gyenge. Bizarr módon az alternatív medicina ezen a téren jobban teljesít.

Forrás: Wikimedia Commons

Ami a motivációt illeti, ugyancsak nélkülözhetetlen elem: lehet az orvosnak való megfelelés, tudatos esetleg tudattalan célkeresés. Míg a placebohatás minőségét alapvetően az elvárások határozzák meg, tartósságát és erősségét a motivációk állítják be. A kettő egymással kölcsönhatásban hozza létre a placebohatást.

A tanulás szerepe

„A kezdetben szubjektív dolognak beállított placebojelenség biológiai háttere ma már vizsgálható” – kezdte előadását Köteles Ferenc (Eötvös Loránd Tudományegyetem), aki kifejtette, hogy a kedvező tapasztalatok ellenére nem jelenthető ki, hogy a placebo univerzális gyógyszer lenne, ami minden állapotra jótékonyan tudna hatni.

A szervezet minden funkcióját opcionális szinten futtatja, a korlátozott erőforrások végett. A placeboreakciók esetében viszont a regenerációs folyamatok előnyt élveznek, mert valamilyen módon elhitetek a beteggel, hogy meg fog gyógyulni.

A placebo hatás az agy fájdalomérzékelő központjában okozhat változásokatForrás: Origo

Ember esetében akkor érdemes többet invesztálni a regenerációba, ha a biztonságos környezet biztosított, ami humán esetben egy megbízható, összetartó csoportot jelent. Tulajdonképpen szociális irányból érkező placebohatásról beszélhetünk. Köteles Ferenc szerint a placeboválaszban a tanulás szerepe megkérdőjelezhetetlen: a csoport szabályainak megismerése, milyen rendszerben kell dolgozni, vagy a kötődés kialakítása. Az evolúciós szerep körül sok a kérdőjel, úgy gondolják, hogy a placebohatás inkább egy evolúciós melléktermék, ami az öngyógyító folyamatok működését erősíti.

A hatásmechanizmust magyarázó elméletek között kitüntetett helyen van a kondicionálás. Röviden összefoglalva ilyenkor kétfajta ingerről beszélhetünk. Az egyik nem vált ki semmit, viszont ha szisztematikusan társul egy olyan ingerrel, ami feltétlen választ vált ki, akkor egy idő után az új inger is képes lesz hasonlót hatást elérni.

Forrás: Origo

A probléma a szakember szerint az, hogy a gyógyító környezetben borzasztó sok olyan inger van (például gyógyszer alakja vagy az orvos köpenye), amihez kondicionálódhat válasz és ember legyen a talpán, aki ezeket el tudja különíteni. Bár tisztán elvárással és kondicionálással is ki lehet váltani placeboreakciót, embereknél a kettő valószínűleg keveredik egymással.

Nincs egységes álláspont

Az előadás során szóba kerültek az etikai kérdések is. Az eddigi tapasztalatok alapján a placebohatás bizonyos esetekben működik, de lehet-e ezt használni a terápiában? Annyi biztos, hogy nincs egységes szakmai álláspont. Az amerikai orvosi egyesület megengedő, de csak akkor, ha az orvos tájékoztatja a betegét, hogy placebót fog kapni. A német orvosi kamara amellett foglal állást, hogy ha a placebo használata a beteg javára van, akkor alkalmazása nem kifogásolható.

Ami a magyar véleményeket illeti, Gyurkovits Kálmán (Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság) nem javasolja a placebók használatát a gyerekgyógyászatban, annak ellenére, hogy a tapasztalatok alapján éppen a gyermekeknél jelentkezik a hatás a legintenzívebben. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK