A halál kaszája: a hat legrettegettebb járványos betegség

2015.11.19. 18:19

Az emberiség történelmét végigkísérték a járványok, és sajnos még a modern orvostudomány korában is bármikor kialakulhat egy pusztító világjárvány. Eddig a négy legtöbb halálos áldozatot szedő fertőző betegség a pestis, a himlő, az influenza, az AIDS volt, bár a kolera és az ebola is szorosan ott van a nyomukban.

A rettegett fekete halál, a pestis

A pestist (dögvészt, fekete halált) a Yersinia pestis baktérium okozza. A fertőzés fő formái a bubópestis (mirigyláz), a tüdőpestis, valamint a szeptémiás pestis. A mirigyláz rendszerint a patkánybolha (Xenopsylla cheopsis) csípése miatt következik be, amely a baktériumokat köztes gazdaként hordozza, a tüdőpestis cseppfertőzéssel terjed, míg a betegség szeptémiás alakjánál a baktériumok kívülről, egy seben keresztül juthatnak a szervezetbe, és kifejlődhet a pestis más formáiból is.

A pestis kórokozója, a Yersinia pestis baktérium mikroszkópos képeForrás: Wikimedia Commons

Európában az első nagy pestisjárvány (ez bubópestis volt) 540 után dúlt, amelyben I. Justinianus bizánci császár (525-565) is megfertőződött, ám túlélte a betegséget. Az epidémia halálos áldozatainak a száma legkevesebb 25 millió lehetett, de egyes becslések szerint elérhette az 50 millió főt.

Pestisdoktorok, a jellegzetes, madárcsőrszerű álarcbanForrás: oomizuao.devianart

A történészek szerint a járvány csúcspontján naponta akár 5000 ember is meghalhatott Konstantinápolyban, a birodalom fővárosában. A járvány végére a város lakóinak 40 százaléka belehalt a betegségbe. Olyan sokan és olyan gyorsan, hogy a hullák kupacokban hevertek, mert nem tudták őket az elhalálozás ütemében eltemetni vagy elégetni.

Pestisdoktor egy 17. században készült metszetenForrás: Wikimedia Commons

A 14. században a kontinensen újból fellángolt a betegség. A fekete halál (nem keverendő össze a fekete himlővel) néven ismertté vált járvány a különböző becslések szerint legkevesebb 75 millió, legtöbb 200 millió emberéletet követelt.

A járvány négy éve alatt a középkori Európa lakossága nagyjából megfeleződött.

Feket himlő, a ragyás gyilkos

Ez a betegség az első, amelyet – a védőoltásoknak hála – sikerült teljesen felszámolni. A WHO 1979-ben a természetben kiirtottnak nyilvánította a fekete himlő kórokozóját, de a világon több helyen őriznek mintákat a halálos vírusból.

Nemrég az is kiderült, hogy a szibériai örökké fagyott talaj is rejthet variolavirusokat,

de hogy ez mennyire jelent valós veszélyt az emberekre, azt egyelőre nem tudni.

Feketehimlős fertőzöttForrás: Wikimedia Commons

A fekete himlő talán a világ egyik legveszedelmesebb betegsége volt, egyik változata 30 százalékos halálozási aránnyal járt. Csak Európában 400 000 áldozatot szedett évente a 18. század végéig, és becslések szerint 300 millió embert ölt meg a világon csupán a 20. században.

Egy híres magyar beteg, aki túlélte a fekete himlőt, Kölcsey FerencForrás: Wikimedia Commons

Az első feljegyzett nagy himlőjárvány (amelyet korábban pestisnek véltek) Marcus Aurelius és Lucius Verus római császárok táruralkodása idején tombolt 165 és 180 között. Becslések szerint 5 millió halálos áldozatot szedett.

Marcus Aurelius római császár uralkodása idején volt az első nagy feketehimlő járvány EurópábanForrás: Wikimedia Commons

Bár állandó viták tárgyát képezi, a mai napig nem sikerült egységes álláspontra jutni a laboratóriumban őrzött variolakészletek megsemmisítéséről.

A megsemmisítést ellenzők egyik legfőbb érve, hogy ellenőrizetlen forrásból bioterroristák kezére is juthat

(vagy juthatott) a törzsekből, és az esetleges támadás elleni védekezéshez nélkülözhetetlen a „hivatalosan” őrzött vírustörzsek vizsgálata.

Spanyolnátha

A H1N1-vírus által okozott 1918-as influenzajárvány a világ eddigi legpusztítóbb influenzajárványa volt. Mintegy 500 millió embert betegített meg világszerte, még a távoli csendes-óceáni szigeteken és az Északi-sarkvidéken is, és 50–100 millió halálos áldozatot (a világ népességének 3-5 százaléka) szedett. Bár elterjedten nevezik spanyolnáthajárványnak (mivel súlyosan megbetegítette XIII. Alfonz királyt), Spanyolországban nem tombolt jobban a járvány, mint másutt.

Az 1918-as spanyolnátha nevű járványt a H1N1 influenza vírus okoztaForrás: Wikipedia

A járvány különlegessége volt, hogy a legtöbb áldozatát a fiatal felnőtt lakosságból szedte, ellentétben a többi influenzajárvánnyal, amelyeknél a halálos áldozatok zöme a fiatal gyerekek és az idősek közül kerül ki.

Kórterem az 1918-as spanyolnátha járvány idenénForrás: Wikimedia Commons

Arizonai kutatók nemrég azt állapították meg, hogy a világjárványt okozó vírus röviddel 1918 előtt bukkant fel, és egy már létező H1 emberi vírusba épült be egy madárinfluenza-vírus genetikai anyaga (N1), 10-15 évvel a járvány kitörése előtt.

AIDS

Az AIDS kórokozóját 1983-ban sikerült azonosítani. A HIV (Human Immunodeficiency Virus, magyarul emberi immunhiány-előidéző vírus) az emberi szervezetbe jutva szaporodni kezd, majd beépül a genetikai állományba. A fertőzöttség egy életen keresztül megmarad, a konkrét betegség, az AIDS viszont akkor alakul ki a HIV-pozitívakban, amikor a szervezet védekező képessége annyira leromlik, hogy nem lesz képes szembeszállni az egészséges immunrendszerű embereket ritkán megbetegítő opportunista fertőzésekkel.

HIVForrás: Medical News Today

A vírus eredetét sokáig homály fedte, és az egyre bővülő ismeretek ellenére továbbra is vita tárgyát képezi. A Science magazinban publikált legutóbbi kutatásban a HIV-1 vírusok genomszekvenciáinak összehasonlításával és a járványtani adatok elemzésével megállapították, hogy

a fertőzés kiindulási helye Kinshasa (a Kongói Demokratikus Köztársaság jelenlegi fővárosa) volt az 1920-as években.

A szakemberek szerint a járvány forrása egyetlen ember lehetett, akit feltehetően vadászat során egy csimpánz vére fertőzhetett meg. A SIV (a HIV főemlősöknél előforduló formája) az emberi szervezetbe kerülve mutáción esett át, amely a HIV megszületéséhez vezetett.

Forrás: Photononstop/Philippe Lissac/Godong

A WHO becslése szerint a járvány kitörése óta világszerte több mint 75 millió ember fertőződött HIV-vel, a vírus okozta megbetegedés halálos áldozatainak száma pedig átlépte a 36 milliót. Szintén a WHO adatai alapján 2013-ban körülbelül 35 millió HIV-fertőzött él a világon, közülük 3,2 millióan 15 év alatti gyerekek.

Az orvostudománynak köszönhetően a HIV ma már nem jelent egyet a halálos ítélettel. Modern terápiákkal hosszú évtizedekkel megnövelhető a beteg élettartama.

A HIV a csimpánzokról emberre került SIV vírusok mutációjaként alakulhatott kiForrás: AFP/Gerardo Gomez

Dr. Szlávik János infektológus, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa szerint 2010-től érhetők el azok a készítmények, amelyeket már biztonságosan lehet szedni. A terápia személyre szabottan összeállított gyógyszerek kombinációján alapul, amelyeket az orvos utasításának megfelelően fegyelmezetten, egy életen át, napi szinten szedni kell. Jelenleg nagyjából negyven féle HIV-ellenes készítmény van forgalomban.

Ebola

Bár az ebola áldozatainak eddigi száma meg sem közelíti az eddig említett járványokét, a halálozási arány magassága (53-88 százalék) miatt mindenképp „előkelő” helyet foglal el az emberi járványok történetében.

Az ebola először 1976-ban, Zaireban ütötte fel a fejétForrás: Wikimedia Commons

Az ebola 1976-ban bukkant fel először Szudánban és Zairében (nevét is a zairei Ebola-folyóról kapta).

Az ebolavírus elektronmikroszkópos képeForrás: Wikimedia Commons

Azóta több, mint 30 kisebb-nagyobb helyi járvány tört ki, melyek közül a 2014-ben kezdődött és talán lassan lecsengő mostani járvány szedte a legtöbb áldozatot: a WHO október 19-én közzétett adatai szerint

13 567 megbetegedés fordult elő, és a fertőzöttek közül 4951-en haltak meg.

Forrás: AFP/Inaki Gomez

Gyógyszerekkel jelenleg nemigen lehet megfékezni az ebolát, de a fertőzést megelőző oltás kifejlesztésében ígéretes eredmények születtek. A WHO szerint talán még ez évben engedélyezik a két leghatékonyabbnak tűnő vakcinát (ChAd3-ZEBOV és VSV-ZEBOV).

Kolera

Noha a kolerabaktérium (Vibrio cholerae) nem okoz olyan nagy összhalálozással járó járványokat, amilyent a pestis vagy a himlő okozott, eddigi története folyamán már sok millió embert megölt ez az akut hasmenést és kiszáradást okozó betegség.

Kolerás beteg rehidratálásaForrás: Wikimedia Commons

A kolera az indiai szubkontinensről származik. Bár már a Kr.e. 400-ban is feljegyezték a pusztítását, igazi elterjedése a 19. századra tehető. Ekkor tört ki a Gangesz deltájában lévő rezervoárjából, és terjedt el szinte az egész világon.

Az ezt követő hat járványban milliók haltak meg világszerte.

A jelenleg tartó (hetedik) járvány 1961-ben kezdődött Dél-Ázsiában, 1971-ben érte el Afrikát és 1991-ben Amerikát. A kolera most már sok országban endemikus.

kolerabaktériumForrás: Origo

Magyarországon az 1831-32-es járvány, amely félmillió megbetegedést és 250 ezer halálesetet okozott, parasztlázadáshoz, úgynevezett kolerafelkeléshez vezetett. Hazánkban az utolsó nagy járvány 1872-ben tört ki és két évig tombolt.

A gyilkos kolerajárvány allegórikus képe a Le Petit Journal címlapjánForrás: Wikimedia Commons

A betegség ellen csak 1892-re sikerült eredményesen felvenni a küzdelmet. Ekkor már elrendelték a közterületek takarítását, ajánlották a tiszta, szűrt víz ivását, a betegeket pedig ideiglenes kórházakban helyezték el. A WHO becslései szerint még ma is mintegy 1,4-4,3 millió megbetegedés és 28 000-142 000 haláleset írható évente a kolera számlájára.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK