Sok ember úgy véli, hogy bennünket elpusztító betegségek előre be vannak programozva a génjeinkbe. De a vezető halálokok (szív- és érrendszeri problémák, rák) többségénél génjeink csak 10-20 százalékban felelősek a kockázatért, állítja dr. Greger.
Mi a helyzet akkor a maradék 80-90 százalékkal? Ezért a kockázatért az étrendünk és az életmódunk hibáztatható.
A korai halálozás és a rokkantság első számú oka a tipikus nyugati étrend.
Más szóval a hosszú és egészséges élet nagyrészt választás kérdése, írja dr. Greger.
Természetesen az étrend mellett nem szabad megfeledkezni az egészséges életmóddal járó olyan alapvető dolgok betartásáról, amilyen a nemdohányzás, az elhízás kerülése és napi legalább fél óra testmozgás. Ez az egészséges táplálkozással (sok zöldség, gyümölcs és magvak, kevés hús fogyasztása) együtt több mint 90 százalékkal csökkenti a cukorbetegség kialakulásának, 80 százalékkal a szívinfarktus kockázatát.
Ezen kívül felére csökkenti a stroke és több mint harmadával a rák előfordulási esélyét.
Dr. Greger szerint egy – nem részletezett – tanulmány azt állítja, hogy a mortalitás rizikója az egészséges életmódot folytatók között megfelel annak, mintha 14 évvel fiatalabbak lennének.
Minden testi sejtünkben 46 DNS-szál található kromoszómákba csavarodva. Minden egyes kromoszóma végén kis sapka, úgynevezett teloméra található, amely védi a DNS-t a kicsavarodástól és a kopástól. Úgy kell elképzelni, minta cipőfűző végét védő műanyag kupakot. Sajnos azonban a sapka kis darabja mindig elvész, ahányszor csak a sejtjeink osztódnak.
Amikor pedig végleg elfogy a teloméra a sejtek elpusztulnak.
A telomérákra úgy lehet gondolni, mint az élet „olvadóbiztosítékára”.
Mindjárt születésünk után elkezdenek rövidülni, és amikor elkopnak, az életnek is vége. Ezt először egy 2012-es tanulmányban bizonyította Pat Monaghan glasgow-i professzor és kutatócsoportja.
Bár a telomérák hossza alapvetően örökletes, az életmóddal (például stressz kerülése) és az étrenddel bizonyos mértékig lassítható a kopásuk.
A dohányzás például akár megháromszorozhatja a teloméravesztés ütemét,
így az élettartam meghosszabbításának első és legegyszerűbb lépése a dohányzás abbahagyása, illetve mellőzése.
De a naponta elfogyasztott táplálék is hatással lehet a telomérakopás gyorsaságára. Gyümölcsök, zöldségfélék és más antioxidánsokban gazdag táplálékok fogyasztása jó hatással lehet a telomérákra. Ezzel szemben a finomított gabonatermékek, a szénsavas üdítők, a hús (és a hal), valamint a tejtermékek rövidíthetik a telomérákat, állítja dr. Greger.
A kutatók a több ezer éves életkort megélő, kaliforniai tüskéstobozú fenyő (Pinus longaeva) tanulmányozásakor fedeztek fel egy olyan enzimet, az úgynevezett telomerázt, amely képes újraépíteni a telomérákat.
Az igazán bámulatos dolog azonban az, hogy ez az enzim jelen van az emberi sejtben is.
Ezután a fő kérdés az lett, hogyan lehet serkenteni ennek az idősödést gátló enzimnek a működését.
A kérdés megválaszolásához a neves életmódkutató, dr. Dean Ornish (University of California, San Francisco) összefogott dr. Elizabeth Blackburnnel, aki 2009-ben kapta meg a Nobel-díjat a telomeráz felfedezéséért. Azt tapasztalták, hogy csupán három hónapos növényi alapú étrend, kellő testmozgással párosítva jelentősen növeli a telomeráz aktivitását. Ami még fontosabb, hogy egy ötéves követéses vizsgálat kimutatta, hogy azoknál, akik nem változtattak az életmódjukon a telomérák az előrejelzésnek megfelelően rövidültek az életkorral, azoknál viszont, akik változtattak, nem rövidültek, sőt hosszabbodtak.
Dr. Greger alpjában véve dr. Ornish szívbarát életmódváltó programját módosította, ami állítása szerint még hatékonyabb az egészség védelmében, illetve az élet meghosszabbítására.
Greger a feldolgozatlan és finomítatlan növényi étrendet ajánlja, és lebeszél a húsfélékről,
a tejtermékekről, a tojásról és a feldolgozott élelmiszerekről.
Nem mondom, hogy teljesen vegetáriánus vagy vegán étrendre kell áttérni. Azt szorgalmazom, hogy minél több feldolgozatlan élelmiszert fogyasszon mindenki, akinek fontos az egészsége”
– mondta Greger.
„Ez nem azt jelenti, hogy soha többé ne együnk steaket. Viszont, ha steaket eszünk, akkor fogyasszunk mellé nagy adag brokkolit, mivel a brokkoli csökkenti a sült hús rákkeltő hatását” – folytatta Greger. „Tartsuk észben, hogy már kis változtatás az étrendben, például kevesebb hús és több zöldség fogyasztása is jelentős eredményt hoz.” Tanulmányok kimutatták például, hogy a félig vegán étrendre áttért prosztatrákos férfiaknál lelassult a rák előrehaladása.
Egy tanulmány azt találta, hogy
azoknál a nőknél, akik több feldolgozatlan élelmet fogyasztanak, akár 90 százalékkal is csökken a mellrák gyakorisága.
A dió különösen egészséges. Heti háromszor négy szem dió fogyasztása felére csökkenti annak kockázatát, hogy valaki rákban haljon meg.
A pisztácia segít a merevedési zavaron
Az életmód-változtatásnak még olyan területeken is lehet pozitív hatása, mint az egészséges szexuális élet. A merevedési zavarok mintegy 100 millió embert érintenek világszerte. De nyugaton még nagyobb a veszély az artériákat eltömő, koleszterinben gazdag étrend miatt. Nem kell azonban gyógyszerhez fordulni, van természetes megoldás. Egy klinikai tanulmány azt találta, hogy azoknak a férfiaknak, akik két-három maréknyi pisztáciát esznek naponta jelentősen javul a véráramlásuk a péniszükben, mint a pisztáciát nem fogyasztó kontrollcsoportban.(A cikkben említett életmód-változtatási tanácsok dr. Michael Greger és Gene Stone: Adapted from How Not To Die: Discover The Foods Scientifically Proven To Prevent And Reverse Disease, Macmillan, 2016 könyvéből származnak.)