Néha feledékeny vagyok - honnan tudom, hogy ez Alzheimer-kór-e?

2016.05.26. 14:37

Nem, ez még nem demencia! – nyugtatjuk magunkat, amikor keressük a szemüveget, ami a homlokunkra van tolva, rosszabb esetben a helyén, szemünk előtt van. De tényleg - mikortól kell attól tartanunk, hogy ez már betegség?

Honnan tudhatjuk, hogy átmeneti memóriazavarral, stressz okozta koncentrációzavarral vagy épp az Alzheimer-kór kezdeti tüneteivel állunk szemben? Mikor kell orvoshoz fordulnunk?

Ha nem vagy még ennyi…

A demencia legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. A 65 évnél idősebb emberek 15 százalékánál már megfigyelhető enyhe szellemi hanyatlás, de ez még nem biztos, hogy demencia. Bár a neurológusok egy része arra figyelmeztet, hogy soha ne elégedjünk meg vizsgálat nélkül olyan megjegyzéssel, hogy „de korához képest még egész jó szellemi állapotban van” valaki. Demencia ebben az életkorban (tehát 65 éves kor fölött) az emberek 1 százalékánál jelentkezik, ám ötévente körülbelül a kétszeresére nő az arány, így végül 90 éves korra már az idősek harmada számít demensnek.

Ha valaki fiatalon észleli magán a feledékenység, zavartság, koncentrációzavar tüneteit, akkor szinte biztosan nem Alzheimer-kórban szenved. Nem utal Alzheimerre az sem, ha a fiatal nem tudja, hova tette a kulcsát, napszemüvegét, bezárta-e az ajtót. Ez csupán a figyelemhiány miatti memóriazavar, mely általában a stresszel, kimerültséggel, kiégéssel, depresszióval van kapcsolatban.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne foglalkozzon a tüneteivel! Fiatalon csak a családi öröklődő formában előforduló betegség, az összes alzheimeres kb. 5 százaléka ilyen.

Forrás: AFP/Raul Arboleda

Pénz, útvonal, reggeli…

Tehát az egyik legfontosabb kritérium az életkor. Lássuk azonban a tünetek között megfigyelhető különbséget is!

Magasan a legfontosabb tünet a rövidtávú emlékezet károsodása, amikor szinte csak a feljegyzésekre támaszkodva képes tájékozódni, akkor baj van. Ha autóvezetés közben nehezen tájékozódik, nehezen kezeli a pénzt, állandó tevékenységek (például a főzés) menete megváltozik és zavarodott lesz. Ha nem emlékszik, hogy reggelizett-e – akkor baj van.

Az Alzheimer-kór a szándékolt emlékezet zavara, a friss információk megjegyzésének betegsége – a régmúlt emlékei majd csak nagyon hosszú idő múlva károsodnak. Nem hetes, hónapos változásokról beszélünk, annál is lassabban, fokozatosabban következik be a változás.

De hát nincs semmi bajom!

A szellemi károsodás nemcsak a memóriára, hanem a beteg tanulási képességeire és kifejezőkészségére is hat.

A beteg orvoshoz kerülése általában nem a beteg szándéka, nem az ő kérése, a beteg – a tapasztalatok szerint – általában megmagyarázza, kimagyarázza a tüneteket, melyeket a hozzátartozók észlelnek és szóvá tesznek. Aztán főleg a későbbi szakaszokra jellemző, hogy a betegeket már nem is zavarja, hogy nincs minden rendben a szellemi képességeivel, nem képesek érzékelni a bajt.

Forrás: AFP / BSIP / MAY

Ha idős a páciens

Tehát minél idősebb valaki, annál inkább esélyes, hogy a mindennapi életét megnehezítő koncentrációs és memóriaproblémái mögött a demencia áll. A demens betegek 70 százaléka pedig konkrétan Alzheimer-kórban szenved.

Kezdetben még nehéz felismerni, hogy mi áll a feledékenység hátterében, a demencia valamelyik formája-e, vagy valami könnyebb probléma (székrekedés, kiszáradás, érzelmi túlterhelés), érdemes tehát a diagnózis felállításához első körben a háziorvoshoz fordulni. Ott aztán elvégezhetik az úgynevezett Mini Mentál Tesztet, melynek egyszerű kérdései segítenek tisztázni a zavar típusát és súlyosságát.

Mini Mentál Teszt

A rövid, 10 perc alatt csupán papír és ceruza segítségével elvégeztethető teszt részfeladatai az orientációt, a figyelmet, a központi végrehajtót, a gyors asszociációk kiépítésének képességét, a megnevezési valamint az analizáló-szintetizáló képességet vizsgálják.

Hatalmas előnye, hogy szakképzettség nélkül is bárki fel tudja venni, így a rendelőkben a szakképzett ápolókat is meg lehet bízni ezzel a feladattal akár azalatt az idő alatt, míg a páciens a bejutásra vár.

Néhány példa a kérdések közül: milyen nap van ma? Milyen évet, hónapot, napot írunk? Ez milyen évszak?   Milyen országban, városban vagyunk?

Az egyszerű kérdések, illetve egy könnyű másolási feladat képet nyújt az illető szellemi hanyatlásának mértékéről.

Forrás: Science Photo Library/Pasieka

Jellegzetes tünetek

Ha tehát az alábbi tüneteket tapasztalja idős hozzátartozóján (vagy önmagán), akkor mindenkép menjen el orvoshoz.

A feledékenység a kezdeti időszakban még csak időnként jelentkezik, később viszont gyakoribbá válik. Jellemző a mondatismétlés. A nevek, a szavak elfelejtése és a tárgyak teljesen logikátlan helyre pakolása is jellegzetes tünet, de ez a két dolog más okból is előfordulhat bárki életében.

Az illető elvesztheti a pénzzel való bánás képességét, nem tudja kezelni a nyugdíját, problémát okoz számára a pénztárnál való fizetés vagy a banki ügyintézés. Ugyanígy gondjai akadnak az életével, mindennapjaival kapcsolatos döntések meghozatalában. Ez akár olyan formán is előjöhet, hogy képtelen cselekedni, ha kiömlik a víz a pohárból, nem tudja, ilyenkor mi a teendő. A korábban rutinfeladatoknak számító tevékenységek (pl. evés, fürdés, öltözködés) sem mennek.

Az Alzheimer jele lehet a személyiség megváltozása is, illetve a hangulat szélsőséges változása. Végül nagyon jellegzetes tünet a tájékozódó képesség elveszítése: amikor az idős ember elmegy otthonról, de nem talál haza.

Vizsgálatok

A demencia gyanúja esetén a páciens kivizsgálása során megállapítják a demencia okát és annak súlyossági fokát. Bár a betegek és a hozzátartozók gyakran nagyon várják, és nagy fontosságot tulajdonítanak a vérvételeknek és a különböző agyi képalkotó vizsgálatoknak (CT, MRI vizsgálat), a legtöbb információt általában nem ezek, hanem az úgynevezett neuropszichológiai tesztek nyújtják.

A tesztek közül is sokféle létezik: általában az első szűrővizsgálat egy rövid, 5-10 perces teszttel kezdődik, amelyet akár a háziorvos is felvehet a beteggel. Fontos információforrás a beteg hozzátartozója is, aki sok adatot megadhat a páciens napi tevékenységeivel kapcsolatban. Amennyiben a fentiek alapján felmerül a demencia, akkor először a háziorvost kell felkeresni. Ő utalja tovább az illetőt (általában kikérdezést követően) pszichológushoz, neuropszichológushoz, neurológushoz.

Forrás: Oregon Health & Science University

A szakember aztán különféle speciális, a memória egyes formáit, a koncentrációt, a figyelmet, a szókincset, a nyelvi és a problémamegoldó készségeket mérő teszteket vesz fel. A teszteken kívül csinálnak laborvizsgálatot más, kezelhető betegségek, például pajzsmirigy-betegség, vitaminhiány, esetleg elégtelen étkezés miatti fehérjehiány vagy kiszáradás kiszűrése érdekében. Végül készülhet koponya CT, SPECT-vizsgálat vagy MRI-vizsgálat, melynek célja, hogy felismerjék a vaszkuláris demencia, az Alzheimer-kór, illetve néhány ritkább demencia-forma esetleges jelenlétét.

KAPCSOLÓDÓ CIKK