A világon még mindig a keringési betegségek vezetik a halálozási okok listáját: tízből három elhunyt emberrel ezek végeznek. A dohányzás továbbra is szedi az áldozatait, tízből egy felnőtt pedig cukorbeteg, ez a szám pedig egyre növekszik. Mi magunk tudnánk hatalmasat változtatni a halálozási statisztikákon -  ha akarnánk. De nem akarunk.

Az 1931. júliusi kínai áradások négymillió ember életét követelték, 1976-ban a tangshani földrengésben majdnem félmillióan haltak meg. A 2004-es indonéziai cunami 280 ezer embert ölt meg, 2010-ben a Haitit sújtó földrengésben 160 ezren vesztették életüket. Szörnyű számok, mindenki megrendül ennyi áldozat hallatán. 

Karnevál a haiti Port-au-Prince-ben, ahol még még mindig a 2010-es földrengés nyomai uralják az utcaképetForrás: AFP/Hector Retamal

De mi van azzal az évi hatmillió emberrel, akiket a dohányzás miatt ér a halál? Azzal a 600 ezer áldozattal, akik passzív dohányzás következtében vesztik el életüket? 2012-ben a WHO jelentése szerint 1,5 millió halálesetért volt felelős a cukorbetegség közvetlenül, közvetetten pedig 2,2 millió halálozást kötöttek a magas vércukorszinthez. A különbség a természeti katasztrófák áldozatai és a most fesorolt halálesetek között az, hogy míg a földrengéseket, áradásokat és cunamikat nem tudjuk kivédeni, a saját egészségünkért tehetünk - méghozzá nem is keveset.

Szívbetegség vezeti a listát

Jelenleg a vezető halálok globális átlagban az iszkémiás szívbetegség (ISZB) - ez felelős a 2012-es halálozások 13,2 százalékáért, összesen 7,4 millió emberért. A betegség neve onnan ered, hogy kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása – orvosi nyelven: iszkémiája – kimutathatóan szerepet játszik. A kardiovaszkuláris betegségek mind a férfiak, mind a nők körében vezető halálokként szerepelnek, főleg a fejlett országokban, de egyre több megbetegedést rögzítenek a fejlődő régiókban is. 

A szívbetegség nem játék, évente 7,4 millió ember halálát okozza

Forrás: Thinkstock

A magyarországi szív- és érrendszeri halálozási adatok még a volt szocialista országokhoz képest is kiugróan magasak, bár a kilencvenes évek végétől enyhe javulás észlelhető - írja a Szeretem az Életem weboldal. Hazánkban minden negyedik ember ilyen jellegű betegségben hal meg. A hagyományos kockázati tényezők legtöbbjét pedig tudjuk befolyásolni, méghozzá hatékonyan.

Mindenki tudja, senki nem csinálja

Az unalomig ismételt intelmeket mégsem fogadja meg elég ember, pedig szinte már a csapból is ezek folynak: egészséges étkezés, a feldolgozott ételek mellőzése, gyümölcs- és zöldségfogyasztás, rendszeres mozgás, dohányzásmentes és stresszben szegény élet az, amivel a WHO statisztikái szerint akár a szív- és érrendszeri betegségek 80 százalékát megelőzhetnénk. Mégis, legtöbben csak akkor kapnak észbe, amikor már gyógyszeres kezelésre van szükség - ez pedig nagyon ritkán hatásos annyira, mint az egészséges életmód lenne.

A dohányzás tényleg öl

A dohányzásmentes életmód átlagosan 6 millió ember életét mentené meg évente - a WHO szerint ennyien halnak bele közvetlenül vagy közvetetten a dohányhasználatba. Közülük legalább ötmillióan dohányzó emberek, és legalább 600 ezerre tehető azoknak a száma, akik csak passzívan szenvedik el a dohányfüstöt - olyan helyen dolgoznak, ahol szabad a dohányzás, vagy cigiző emberek mellett élnek. A WHO becslései szerint, ha minden így halad tovább, 2030-ra évente már 8 millió ember életébe kerülhet a cigaretta. 

A cigarettázás évente 6 millió embert öl meg - olyanokat is, akik soha egy szálat sem szívtak elFotó: Tuba Zoltán - Origo

A stroke a második leggyakoribb halálok a világon: 6,7 millió ember halt meg benne a 2012-es év folyamán. Harmadik helyen a COPD (krónikus obtruktív) tüdőbetegség áll 3,1 millió halálesettel, amit az alsó légúti fertőzések, a tüdőrák, a HIV és az AIDS, valamint a hasmenéssel járó betegségek követik. A közlekedési betegségek mindössze a kilencedik leggyakoribb haláloknak számítanak, 1,3 millió áldozattal évente. 

Nem mindegy, milyen országban él

Jellemző, hogy a fejlődő országokban a fertőző betegségek pusztítanak (Afrikában halnak meg a legtöbben például AIDS következtében), a fejlett országokban pedig az egészségtelen, stresszes életmóddal szorosan összeköthető nem fertőző betegségekben halnak meg a legtöbben. Utóbbiban a 2012-es halálozások 68 százalékáért ezek voltak a felelősek - nem fertőző betegség például a keringési rendellenesség, a rák, a diabétesz, és a krónikus tüdőbetegségek. A tendencia ijesztő: 2000-ben ez az arány csupán 60 százalék volt.

Afrikában gyakoribb a HIV és AIDS fertőzés, és a gyerekkori halálozás isForrás: Wide Photographic

A cukorbetegség a nyolcadik leggyakoribb halálok a világon, 2012-ben 1,5 millió ember haláláért volt felelős. Jelenleg általánosan tízből egy felnőtt diabéteszes, a felnőtt társadalom 10 százaléka szenved ettől a betegségtől. 2000 óta ez az arány folyamatosan növekszik.

Persze a cukorbetegségnek több típusa is létezik, és nem mindegyiket lehet életviteli változtatásokkal megelőzni - a hajlam rájuk részben öröklődik. Viszont a fennálló betegséget egészséges étkezéssel és rendszeres mozgással kordában lehet tartani, sőt, vissza is lehet fordítani: a kettes típusú cukorbetegség mérséklésében például a paleolit táplálkozás segíthet. Mivel a paleolit étrend szénhidrátszegény, és mindenféle gabonát nélkülöz, nem véletlen, hogy a kettes típusú cukorbetegség első stádiumában az inzulinrezisztens szervezet jól reagál rá.

Az egészségtelen étrend is hozzájárulhat a cukorbetegség kialakulásáhozForrás: AFP

Magyarország sereghajtó

Magyarországon egészségügyi kockázatot leginkább a magas vérnyomás és a dohányzás okoz - mindkettőben a WHO-átlagok felett vagyunk, ami egyáltalán nem jó statisztika. Ugyanez a helyzet a kóros elhízással is: a 20 évesnél idősebb felnőtt férfiak 26,2, felnőtt nők 22,9 százaléka betegesen elhízott. A vércukorszint tekintetében is WHO-átlag felett vagyunk: a 25 évnél idősebb férfiak 10,6, a nők 8,5 százalékának magasabb a vércukorszinje, mint kellene.

Itthon is az iszkémiás szívbetegség a vezető halálok: 2012-ben 34300 ember haláláért volt felelős az országban. A második a listán a stroke (13300 fő), a harmadik pedig a tüdőrák (8900 fő). 2000 óta ezek az arányok nem emelkedtek, de sajnos nem is csökkentek.

Magyarország nem áll túl fényesen az egsézségügyi statisztikákbanForrás: BSIP/AMELIE-BENOIST / BSIP/Amelie-Benoist

Az Egészségügyi EB-n leszerepelünk

Magyarországon ezekkel a statisztikákkal igencsak rossz helyen állunk Európán belül: a Daily Mail cikke rámutat arra, hogy a Treated.com online egészségügyi ellátási vállalkozás "Egészségügyi Európa Bajnokságában" a magyarok csupán a 37. legegészségesebb ország lettek a 41 szereplős listán. Utánunk már csak Bosznia és Hercegovina, Oroszország, Montenegró és Törökország végzett. Bár kiemelkedően rosszak nem vagyunk semmiben, a legjobbak sem. A statisztika szerint

  • Norvégia a legegészségesebb ország,
  • Izlandon cigarettáznak a legkevesebben,
  • Svédországban a legtisztább a levegő,
  • Monacóban élnek a legtovább,
  • Törökországban isszák a legkevesebb alkoholt és
  • Andorrában a legalacsonyabb az elhízottak száma.

Ezen országok közül azonban több megkapta a legrosszabb jelzőket is:

  • Izlandon élnek például lakossághoz képest a legtöbben nagy súlyfelesleggel,
  • Andorrában van a legkevesebb kórházi ágy,
  • Máltán van a legtöbb túlsúlyos,
  • Görögországban cigarettáznak a legtöbben,
  • Törökország a legegészségtelenebb ország,
  • Moldovában isszák a legtöbb alkoholt és
  • Boszniában a legmagasabb a légszennyezettségi szint.

Menekültek, járványok, globális felmelegedés

A legnagyobb egészségügyi fenyegetések persze évről évre változnak aszerint, hogy éppen milyen járvány tombol, vagy milyen természeti katasztrófákkal kellett szembenéznie az országoknak az előző években. 2016-ban például a Zika-vírus az, ami a legtöbb embert foglalkoztatja, főleg azért, mert az idei olimpiát a vírustól igencsak sújtott Rióban rendezik meg.

A menekültkrízis szintén beleszól a globális egészségügyi helyzet alakulásába,

hiszen a fáradt, beteg embereket a befogadó országoknak el kell látniuk - világszerte jelenleg 59,5 millió menekült próbál meg egy szebb hazába eljutni, akiknek az egészségügyi ellátását meg kell oldani. 

A menekültkrízis is rányomja a bélyegét az egészségügyreForrás: AFP/Louisa Gouliamaki

Ráadásul a megállíthatatlannak tűnő globális felmelegedésnek is bőven vannak az emberi egészségre gyakorolt hatásai. A hevesebb időjárás-változás, a gyakoribb fronthatások, a nagy meleg előidézhetik a szívbetegségek kialakulását, asztmát, allergiát, közvetve hasmenéses betegségeket okozhatnak. Ezt már akár magunkon is érezhetjük: az elmúlt néhány évben mutatkozó, változékony időjárás során többet fáj a fejünk, fáradtabbak lehetünk, és nehezebben figyelünk oda, amikor kellene - az emberi szervezetet megterheli az ehhez hasonló váltakozás.

Utóbbiak olyan, rajtunk kívül eső faktorok, amelyekkel sajnos nem tudunk mit tenni - a vezető halálokok azonban még mindig olyan tényezőkön múlnak, amelyekbe mi is beleszólhatunk. Az egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás, dohányzásmentes és stresszben szegény élet az egyetlen, ami tényleg hatásos lehet a jelenleg rengeteg áldozatot szedő szív-, tüdő- és érrendszeri betegségek ellen.