A kutatók egy dél-afrikai hominina ősmaradványon fedezték fel a csontrák eddig ismert legősibb előfordulását.

Egy nemzetközi kutatócsoport, a dél-afrikai Witwatersrand Egyetem kutatóinak vezetésével ma jelentették meg két cikküket a South African Journal of Science folyóiratban, amelyben leírják a hominina ősmaradványokon felfedezett eddigi legősibb rákra, egy csonttumorra utaló bizonyítékokat.

Rákos lábközépcsont

Egy a Swartkrans nevű lelőhelyről származó, nagyjából 1,7 millió éves lábcsonton a rosszindulatú rákos elváltozásra utaló bizonyítékokat fedeztek fel. Ez jelentősen visszatolja a betegség legrégebbi megjelenésének idejét a történelem előtti időkbe.

Noha a lábcsont tulajdonosának pontos faja nem ismert, az egyértelmű, hogy már hominina, azaz két lábon járó emberős volt.

A csontrákos lábközépcsontForrás: Patrick Randolph-Quinney (UCLAN)

Tumoros csigolya

Az említett folyóiratban megjelent kísérő cikkben egy másik kutatócsoport az emberi ősmaradványok között eddig leírt legősibb tumorról, egy jóindulatú neoplasmáról számolnak be, amelyet a jól ismert Australopithecus sediba gyerek, Karabo csigolyáin fedeztek fel. Ez a fosszília majdnem kétmillió éves.
Eddig a legkorábbi valószínűsíthető emberi tumort egy nagyjából 120 000 évesre datált Neander-völgyi bordáján azonosították.

Az A. sediba gyerek hatodik csigolyája (számítógéppel pirossal kiemelve a tumoros rész)Forrás: Paul Tafforeau (ESRF)

Régebbi a rák, mint ma gondolják

„A modern orvostudomány hajlamos azt feltételezni, hogy az emberekben előforduló rákok és tumorok olyan betegségek, amelyeket a modern életmód és környezet okoz" – mondta Edward Odes, a Wits doktorandusza és a cikk egyik szerzője. „Tanulmányaink bemutatják, hogy ezek a betegségek előfordultak ősi rokonainknál is, több millió évvel az előtt, hogy léteztek volna modern ipari társadalmak."